Beszélő, 1993. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-05-01 / 17. szám - GAZDASÁG - Langmár Ferenc: Csomagolóművészek
1993. május 1. 18 Gazdaság HÉTRŐL HÉTRE Langmár Ferenc Csomagolóművészek Hajdú István kollégámat, a Beszélő képzőművészeti kritikáinak állandó szerzőjét (remélem) a sárga irigység önti majd el. Elmulasztotta fölfedezni a nagyszerű és eredeti magyar csomagolóművészek egész sorát. Nem a szemével és az értékítéletével van baj, csak nem vette észre, hogy a hazai csomagolóművészeket nem a kiállítóteremben kell keresni, vagy éppen azt lesni, összecsomagolta-e már valaki végre a Parlamentet. A külkereskedelmi statisztikákat kell böngészni! Tavaly több mint 70 ezer gépkocsit vámkezeltek Magyarországon (a Kereskedelmi Vámtarifa alapján), ami után 2,4 milliárd forint vámot vetettek ki. A következőkben olyan prózai tételről lesz szó, amely - legalábbis a kiszabott/kiszabható vám alapján - ennél sokkal fontosabb: ez pedig a csomagolóanyag. Igaz, kicsit költséges csomagolásról lesz szó. Az elmúlt két év egyik legörvendetesebb gazdasági fejleménye a működő tőke „beáramlása", részben a vállalkozásokhoz szükséges eszközök, berendezések apportjaként. A Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) adatai szerint 1991-ben az apport (vám)értéke 25,2, tavaly pedig már 37,6 milliárd forint volt. A vámkezelésen vámmentesen átjutó termékeknek azonban nem ez a legnagyobb tétele, hanem a már említett csomagolóanyagok. A vámkezelés jogcímei között szerepel a szép nevű, „exportáruhoz devizamentes csomagolóanyag- sor is. Ezen a címen már tavalyelőtt is elismerésre méltóan nagy értékű, 19,4 milliárd forintnyi anyagot szállítottak Magyarországra. 1992 pedig végképp a csomagolóanyagok éve lett, 63,7 milliárd forintnyit hoztak be, vámmentesen. (Be lehetne burkolni ennyi anyaggal egész Budapestet!) A növekedés több mint három és félszeres, az érték pedig hetven százalékkal nagyobb a külföldről származó éves apportnál. A külkereskedelmi statisztikák, jól tudjuk, sokat torzítanak. De ha egy-egy tétel „különleges elbánásban" részesül, nevezetesen vámmentességet élvez, más termékekhez viszonyítva megbízhatóbbá teszi a forgalmi statisztikát. Érdemes egy kicsit hosszabban idézni a VPOP jogszabály-ismertetését. „Vámmentes a külföldi vevő vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül beküldött, a részére gyártott exportáruba beépítésre kerülő vagy annak csomagolására, adjusztálására szolgáló anyag vagy alkatrész, ha... (az exportszándékot- L. F.) nyilatkozattal igazolják. Az így vámmentesen vámkezelt áru rendeltetéstől eltérő használása esetén a vámot meg kell fizetni. Vámmentesen csak olyan mennyiségű alkatrész, anyag vámkezelhető, amely arányban áll a kivitelre kerülő árumennyiséggel." Szükség van tehát egy külföldi megrendelőre, aki megvásárolja a csomagolóanyagot, ingyen és bérmentve Magyarországra küldi, s megvárja, amíg a kész portéka csomagolva eljut hozzá. Az exportáruhoz beküldött csomagolóanyagnak tehát az exporttal kell arányban állnia. A VPOP adatai szerint a végleges kivitel (ami durván az exportot jelenideiglenes behozatal (milliárd forint) (2. sz. táblázat) it) tavaly 649 milliárd forint volt. Az export értékének közel tíz százaléka az ingyenesen behozott csomagolóanyag! Ez még akkor is elképesztően nagy arány lenne, ha azt feltételeznénk, hogy minden árut be kell csomagolni, s ehhez mindig előre megküldik az anyagot. Természetes módon merül föl a gyanú, kiskapu nyílt, amely lehetőség a vámmentes importra. A „nem érvényesített" vám 8 1 milliárd forintra rúg (lásd a 3. táblázatot). S vajon hihető-e, hogy a vámhatóság képes vizsgálni a csomagolóanyagok értékét, összevetve az importokmányokkal? Manapság szívesen hivatkoznak gazdasági diplomáciánk sikereire (bár az elmúlt hetekben kevésbé), de ez a szabályozás csupán a csomagolóművészek gazdasági diplomáciáját dicséri. Ha elfogadjuk, hogy csakis a vámkedvezmény magyarázhatja a csomagolóanyagok horribilis importját, akkor azt is feltételeznünk kell, hogy ennek árát nem a külföldi megbízó fizette meg. Vagy éppenséggel a csomagolóanyag, Magyarországra érkezve, mondjuk, építőanyaggá vagy bútorrá alakult át.Ebben az esetben a beszállított anyagok minden bizonnyal értékesebbek, mint a vámstatisztika mutatja, s a nem érvényesített vám is jóval nagyobb.) A csomagolóanyagot egyébként nem számítják bele az import ér-Külkereskedelmi forgalom - különböző intézmények szerint (1. sz. táblázat) Behozatal Kivitel Egyenleg (kiadás) (bevétel) 1 milliárd forint 1991 1992 1991 1992 1991 1992 VPOP 1038,8 1187,7 761,5 879,6 -277,3 -308,1 ebből: végleges behozatal/kivitel 891,1 974,6 693,3 649,4 -197,8 -325,2 ideiglenes behozatal/kivitel 144,8 202,9 20,2 22,4 -124,6 -180,5 újrabehozatal/kivitel 2,9 7,3 102,0 207,8 99,1 200,5 NGKM 855,6 878,5 764,3 844,0 -91,3 -34,5 MNB (fizetési mérleg) 678,6 797,7 692,2 791,6 13,6 -6,1 Forrás: MNB, NGKM és VPOP 1991 1992 Vámérték Vámérték Összesen 144,8 202,9 ebből: bérmunka 112,2 129,9 bérmunkához minta 1,1 0,2