Beszélő, 1999. július-december (3. folyam, 4. évfolyam, 7-12. szám)

1999. október / 10. szám - BESZÉLŐ ÉVEK 1989 - ITTHON - Kis János: 1989: a víg esztendő

A Nemzetközi Vöröskereszt papír­jaival Szófiából Bécsbe repül, majd onnan Magyarországra érkezik az a 12 erdélyi, akik 1988 szeptemberé­ben menekültek a szófiai magyar nagykövetségre. 1989. febr. 19. Budapesten ta­ nácskoznak a BZSBT, a Fidesz, az MDF, az FKGP és az SZDSZ képvi­selői. Elutasítják a HNF március 15-e közös megünneplésére vonat­kozó felhívását, és szorgalmazzák, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át. 1989. febr. 20. ATIB bejegyzett társadalmi szervezetté alakul. Az MSZMP KB kétnapos ülésén elfo­gadja az új alkotmányról szóló tájé­koztatót, mely szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezető szerepét rögzítse a készülő alaptörvény. A KB egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalá­sok előkészítése érdekében folytas­son megbeszéléseket a különböző politikai és társadalmi szervezetekkel. 1989. febr. 22. Megalakul Buda­pesten a Magyar Politikai Foglyok Or­szágos Szövetsége (Pofosz). A szö­vetség elnöke Fónay Jenő. A kormány visszavonja a tervezett áremeléseket. November 7-ét mun­kanappá nyilvánítják. K­is János 1989: A VÍG ESZTENDŐ Szilveszterkor, amikor az óra elüti az éjfelet, a rádióban és a televízióban hagyomá­nyosan felhangzik a nemzeti himnusz: „Balsors, akit régen tép, / Hozz rá víg esz­tendőt.” Kire is? Az emberek általában nem a hazára gondolnak ilyenkor; maguk­nak és szeretteiknek kívánnak víg esztendőt. 1988 szilvesztere más volt. Aki az idő tájt odafigyelt a politikára - márpedig akkor szinte az egész ország politizált tud­hatta: ez az év el fogja dönteni az ország sorsát. Azt hiszem, azon az éjszakán a Himnusz hangjai mellett majdnem mindenki arra gondolt, amire Kölcsey, hogy bárcsak a nemzetnek víg esztendeje lenne. 1987-ben meglazultak a rendszer eresztékei. Forgalomba kerültek az első, politikai szervezethez még nem, legföljebb laza csoportosuláshoz köthető kibon­takozási programok, a Fordulat és Reform, valamint a Társadalmi Szerződés. Moz­gásba jöttek az értelmiségi klubok, éledezni kezdett a sajtó. Közgazdászok, jogá­szok, politikai szakértők sorra adták interjúikat a rádióban és a televízióban piac­­gazdaságról, jogállamról, alkotmányosságról, politikai pluralizmusról. Ősszel La­kiteleken megrendezték az első közéleti fórumot, mely mindenfajta hivatalos in­tézményen kívül, és mégis félhivatalos elismeréssel jöhetett össze (ott volt Pozs­­gay Imre is, az új kommunista vezető garnitúra egyik kulcsembere, s az éppen hi­vatalba lépett miniszterelnök, Grósz Károly üdvözletét hozta). Az MSZMP Kádár utáni nemzedéke felfogta, hogy pártjuk tekintélye nem elegendő a megkerülhetetlen gazdasági kényszerintézkedések elfogadtatásához. Próbálgatni kezdték, nem lehet-e a rohamos bizalomvesztést azzal ellensúlyozni, hogy kívülről kooptálnak partnereket a hatalomba. Nem volt ez a politika sem egy­séges, sem eltökélt, átgondoltnak pedig végképp nem nevezhető. De ahhoz ele­gendő volt a még tétova puhatolózás, hogy a mozgástér kitáguljon, s a következő évben színre léphessenek a politikai szervezetek, melyek majd az átmenet döntő té­nyezőivé lesznek. 1988. március 17-én kibocsátották felhívásukat a Szabad Kezde­ményezések Hálózatának alapítói. Március 3-án megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége. Szeptember 3-án független társadalmi szervezetként, szellemi-politi­kai mozgalomként definiálta újra magát a Magyar Demokrata Fórum. November 13-án a Hálózat Szabad Demokraták Szövetségévé alakul át. Megkezdődött az 1947-49-ben felszámolt pártok újjáalakulása. Az MSZMP egyre csak hátrált. 1988 májusában a Kádárt félreállító rendkí­vüli küldöttértekezlet még úgy foglalt állást: pluralizmus igen, többpártrendszer nem. November elején a Grósz-kormány már olyan egyesülési törvényt hagy jó­vá, mely pártok alapítását is lehetővé teszi. November végén Grósz a Sportcsar­nokban „anarchiát”, „káoszt” és „fehérterrort” vizionál, és közli, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert. Németh Miklós azonban, akinek néhány nappal előbb átadta a miniszterelnöki posztot, a Newsweek tudósítója előtt tüstént oda

Next