Beszélő, 2007. január-június (3. folyam, 11. évfolyam, 1-6. szám)

2007. június / 6. szám - MESSZELÁTÓ - „Jó és rossz kutató is sokféleképpen lehet az ember” - Venetianer Pállal, az MTA Szegedi Biológiai Központ molekuláris biológus professzorával volt diákja, Csordás Attila beszélgetett

VENETIANER PÁLLAL, AZ MTA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT MOLEKULÁRIS BIOLÓGUS PROFESSZORÁVAL VOLT DIÁKJA, CSORDÁS ATTILA BESZÉLGETETT „A magyarországi Venetianer család biztos közös őse fel­tehetőleg Velencéből származik, Liptószentmiklóson, a Felvidéken élt a XVIII. században, és akkor vette fel a Venetianer nevet, amikor II. József a zsidóknak a német nevet kötelezővé tette. Jelenleg csak az én szűkebb csalá­dom viseli ezt a nevet'’’— vezet be minket családja történe­tébe Venetianer Pál. „A család eddigi leghíresebb tagja, Venetianer Lajos valahai újpesti főrabbi - akit a szélesebb közönség a magyarországi zsidóság történetéről írt monográfiája kapcsán ismerhet - nagyapám unokatestvé­re volt. Apám mérnök volt, a közvetlen családban nem volt tudományos kutató, inkább művész. Nagybátyám, Pán Imre az Európai Iskola alapítója és vezéregyénisége, nagynéném Hauswirth Magda karikaturista, másik nagynéném Venetianer Rózsi zongoraművész, Bartók tanítványa. ” A terézvárosi Kemény Zsigmond Gimnázi­umban - ami később beolvadt a Kölcseybe — elsősorban matematikából és fizikából tűnik ki, aztán hirtelen fel­lángol benne az élő természet iránti érdeklődés, kiolvassa a tizennyolc kötetes magyar Brehmet, és az ELTE bioló­gia-kémia tanári szakára jelentkezik. A csalódást jelentő egyetemen az ötvenes években a javarészt pártos, micsuri­­ni-liszenkói biológiát erőltetik. Venetianer érdeklődése molekuláris szintre vált, elsősorban a biokémia foglalkoz­tatja. A diploma megszerzése után, 1957-ben a Straub F. Brúnó vezette Orvosi Vegytani Intézetben kezd dolgozni, mert lenyűgözi Straub személyisége. Milyen típusú kutatások folytak ott akkoriban? Az intézet központi témája a fehérjeszintézis, ez az akkor világszerte fontos és divatos téma volt. A nukleinsavak (DNS, RNS) mennyire voltak benne a szakmai köztudatban? A nukleinsavakról persze tudtunk, de döntő szerepük akkor még nem volt annyira egyértelmű, mint ma. Francis Crick [Nobel-díj a DNS szerkezetének felfe­dezéséért, 1962] 1958-ban fogalmazta meg legfonto­sabb hipotéziseit, és nem sokkal később, 1966-ban fejtették meg a genetikai kódot. Mi persze nem vol­tunk a világ élvonalában, mai szemmel nézve elké­pesztően szegényes volt a műszerezettség, az anyagi ellátottság, a nemzetközi kapcsolatrendszer, így talán nem meglepő, hogy az első három évem kutatóként teljes csőd volt. Statisztikailag ez belefér az átlag kutató szakmai életébe? 14 „JÓ ÉS ROSSZ KUTATÓ IS SOKFÉLEKÉPPEN LEHET AZ EMBER'

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék