Beszélő, 2009. július-december (3. folyam, 14. évfolyam, 7-12. szám)

2009. november-december / 11-12. szám - MELLÉKLET - DUNA - Buza Péter: Korzó a partokon

1870-ben a Fővárosi Közmunkák Taná­csa arról dönt, hogy ezen a frekventált belvárosi partszakaszon (most már a rakparttal és az Aldunasor páros oldali házsorával számolva) olyan megjele­nést kell adni ennek a városi színpadnak is, amit régóta kiérdemelt. Mert, mint a koncepció megfogalmazza: „a hatal­mas folyó partján elterülve, kilátással az élénk hajóforgalomra, a szembeni Budára és a távolban kéklő hegyekre, nemcsak Pest városának egyik leg­szebb, legkiválóbb része, hanem bár­mely európai városnak díszére válnék, e meggyőződést legnagyobb mértékben osztja a nagyközönség is, mely ... foko­zott mértékben látogatja a partot, és azt kedves sétahelyként használja." S ahogy az Andrássy útnak, a Nagykör­útnak is, elérkezett immár a Duna-kor­­zó karrierjének korszaka: szállodák, ká­véházak nyílnak a folyó felé néző soron, díszes mellvéd- és korlátrend­szer a partmű vonalán. Kandeláberek a sétány sávjában, s fák két sorban, elein­te növendék zöldek (de már nem a ra­bok gondja, hogy gyarapodjanak, tere­bélyesedjenek). S az első világháború évkörére kész is van minden, ideértve a Duna-parti korzózás hagyományá­nak kialakult rendjét, amelyet aztán nemcsak Szép Ernő, de szinte minden jeles és kevésbé jeles írástudónk leg­alább egyszer fölemlít, megénekel va­lamelyik kedves szavú munkájában. Szól a zene, este vagy reggel, ünnep vagy hétköznap, hömpölyög a nép. Gyö­nyörködik a világban, a folyóban, a túl­partban, a fényekben s a társaságban. Leül és pihen, hűs szellő simogatja az arcát, jólesik élni. Leül a Buchwald-székekbe, jegyet vált persze előbb. Ennyi maradt a régi bérletrendszerből: a főváros az 1890-es évek második felében köt először szerződést Buchwald Sándor a vasbútorgyárossal. A jogért fizet, hogy székeket helyezhessen el a sétányon, neki meg azért fizetnek, hogy ráülhessenek a sétálók megpihenni. Nehéz vasalkalmatosságok, ellopni nehéz volna őket, meg egyébként is, egymáshoz lakatolják éjszakára a méretes darabokat. A nénikék ingyen ülnek egyikben-másikban, amolyan nyugdíjas teremőrök, s figye­lik, ki nem váltotta meg a jegyét. Élő parkolóórák. És olcsó a munkáltatásuk a tulaj­donosnak. Igaz, ifjabb pénztelenek könnyen kijátsszák őket. „...olyan szokásunk volt - írja már idézett tárcájában Szép Ernő -, leültünk a karosszékbe, s ha jött a Buchwald nénike a jeggyel, eliszkoltunk. Azután megint leültünk, és megint meg­léptünk... Az azután mindig lesett minket, mennyit kellett szegénynek mérge­lődnie." Buchwald Sándor jeles vállalkozó volt. A nagy Párizsi Világkiállításon kerti vasbútoraival aranyérmet nyert például magának és Magyarországnak. Cége még 1941-ben is működik. Magyarország gyáriparának címtára szerint központi irodája az Andrássy út 4. szám alatti palotában fogadja az akkor már rézárura és csőárura is vételi szándékkal bejelentkező vevőket. Már a húszas évek végén merült föl - bár 1927-ben a villamospályát jelentős ráfor­dítással teljesen felújították -, hogy el kell ezt a kilátást elzáró építményt innen sür­gősen, s a korzó jövője érdekében bontani. Terv is született erre az operációra, 1937- ben. A Városi Szemle adja közre Cserba Dezső tanulmányát, amely részletes leírását adja Budapest legújabb elképzelésének. Leglényegesebb eleme, hogy a villamos pályáját az alsó rakpart szintje alá viszik, de persze fallal zárják el a víz felől. Tulajdon­képpen alagútban futhat majd, felette pedig néhány méterrel kibővül a korzó. De a háború közbejött. S a tervből nem lett semmi. Akkor pedig, amikor a hetvenes­nyolcvanas évektől újra hozzáfogtak a pesti korzó rendbetételéhez, közmunkataná­csi arcvonásai rehabilitálásának, nem jutott eszébe senkinek, hogy ezzel az ötlettel kísérletezzen. Most, hogy a végére értem a folyót kísérő sétány kultúrhistóriájának Pest városában, Budára is szánnunk kell néhány sort, elvégre ott is van (volt) korzó. Rövid szakasza ez a partnak, a Clark Ádám tértől a Várkert kioszkig terjed, tulajdonképpen csak a szo­rosan vett váralja, ahová a király kertje fut le a palota alatt. 73

Next