Katolikus gimnázium, Besztercebánya, 1882
kának nevezik. A kettő között egy kúpalaku hegy, a Turicska foglal helyet. Az Új-Kopa folytatása a Kálvária hegy s ennek a város felé kiszökő meredek része az erdős és gyönyörű Urpin, melyhez dél felé csapva a Csaram partján egy alacsonyabb dombsor csatlakozik. E hegycsoport magaslatai bükkerdővel, oldalai bokrokkal, legelőkkel szántóföldekkel s helyenként kertekkel vannak borítva, csak az Ulpin egy része tárja föl palás és dolomitos szikláit. Bogarászati szempontból különösen az O-Кора fontos mindkét oldalán lévő völgyeivel, melyek egyikében Molcsa, másikában Micsinye felé vezető utak vannak. E hegy sűrű erdős részletei, fiatal erdő ültetvényei, de az erdővágások korhadt fatörzsei vagy ölbe rakott tűzifa készletei is oly helyek, melyek számos bogár tartózkodására s tenyészésére a legkedvezőbbek. Az alatta a Garam partján elterülő Mesziarszka nevű rét s a dudvás növényekkel benőtt fás és bokros helyek ismét másfaju bogarak tenyészésére alkalmasak. Az Urpin kevésbé gazdag bogarakban, de az utána következő dombsor annál háladatosabb kirándulási helyekkel kínálkozik. Az éjszak-keleti oldalon az Alacsony-Tátrához tartozó s a megye határán álló Prasiva (1700 méter magas) havas látszik, melynek ágai a város felé mindinkább alább ereszkednek s végre felszántott alacsonylombozatokká törpülnek le. E hegycsoport kiváló emelkedései a város határa közelében a kopasz Patrovlaz és az erdős Baranovo. Éjszaki, liptói oldala hideg és zord, s túlnyomóan fenyvesek által födött, mig a déli, zólyomi oldala sokkal szelidebb s nagyobbára bükkfaerdőkkel borított. Ezek után az éjszaki oldalon egy mély s helyenként nagyon összeszűkülő völgy, a Beszterce folyó) vadregényes völgye, következik, mely a 740 méter magas Sturec nyeregig nyúlik; ezentúl a Nagy- Bátrához tartozó körmöci hegyek (Laurin hegység 955 méter magas) tágas ív alakjában húzódnak nyugatra egészen a Garam folyóig. E hegyek magaslatai erdőkkel, lassan leereszkedő s helyenként völgyek és vízszakadások következtében egyenetlen oldalai bokros helyekkel váltakozó legelőkkel és szántóföldekkel vannak borítva. Lábaiknál egy nagyobb, a tajovai, s több különböző irányban haladó keskenyebb völgy terül el apró községekkel benépesítve. E völgyek némelyikének oldalai kövesek és több kisebb üregeket és barlangokat képező dolomit sziklákat tüntetnek föl. Rétekké szélesedő nedves helyein több ásványforrás bugyog föl. E hegyek erdős magaslatai, legelői, völgyei és vízszakadásaiban a legkülönbözőbb természetű rovarok találhatnak alkalmas tartózkodási s tenyészési helyeket. ) E folyócska a stureci hágón ered, és a város alatt, hol völgye a sétahelynek átalakított alsó rétté szélesedik, ömlik atavamba.