Katolikus gimnázium, Besztercebánya, 1883
3 borított „Cmarovo" lejtőben ereszkedik le , Bisztrica és a Laszkomer völgye felé. Messzire vezetne és nehéz feladat is volna a Nagy-Fátra minden egyes magaslatának és völgyének növénytani viszonyait, habár röviden is leírni, azért csak a hermaneci völgyet említem meg, mivel itt a hegyvidéket jellemző növényeknek a botanikusra nézve legháladatosabb termőhelyei fordulnak elő. Az apró községekkel benépesített Bisztrica-völgy Ulmanka fölött szétágazik; egyik ága Óhegy felé a másik délnyugat felé nyílik, ez utóbbi a csodálatos szépségű Hermanec völgye. E völgy bükk és fenyvesekkel benőtt kies hegyek közt nyúlik el és Alsó-Hermanec fölött a felső hermaneci és a messzire elnyúló Bisztrica völgyre ágazik, melynek sziklás talpán a Krizsna környékén eredő Bisztrica patak siet először a F. Hermanecről zúgva a rohanó patak felé, melylyel Alsó Hermanec fölött, majd később az óhegyi patak felé, melylyel Ulmankánál egyesül, még végre Bisztrica név alatt városunkban a Graramba szakad. A Bisztrica völgye fölött óriási, meredek s hasogatott mészsziklák meredeznek fel, ezek közt és rajtok bükk, fenyő, juhar és szilfák zöldellenek festői csoportozatokban. E sziklák tetejét Saxifraga Aspon, függélyes falait vánkosszerű telepekben az Alaine laricifolia , aljukat a Toffoidia calycnuda, Solidago Virga aurea, a legelőkül használt köves lejtőket pedig a nagymennyiségű Sambucus t’rbulus, racemosa, Parietaria erecta, Seriam album, Chrysanthemum corymhosum, Parthenium, díszíti. Árnyas sziklák hasadékaiban a Mochringia muscusa diszlik, a televénydús horpadásokban pedigaz Actea spicata, Valeriana tripteris és a Lunaria rediviva található. A felső hermaneci völgy Tufmna felé fokozatosan emelkedik, melytől éjszakra az 1572 méter magas s terjedelmes Nagy-Krizsna havas emelkedik. E völgyet hasonlóan helyenkint függélyes, szaggatott mész vagy dolomitból álló sziklaormok és tornyok környezik, míg alant a völgy talpán egyes zöldelő rétlapályokkal körülvett sziklás medrű s helyenkint zuhatagokat képező patakba, számos erdei csermely siklik le a meredek hegylejtőkről természetes vagy a fahasábok leeresztésére kibélelt medrében. E sziklák polcai, gyepes, csalitos vagy erdős magaslatok, tisztások, erdővágások, rétek, továbbá a csermelyek által öntözött és emberektől ritkán látogatott lapálykák, dúsan megjutalmazzák a fürész fáradságát. A Garam bal partján a Vepor hegység Poiana csoportjának Jura és Trias systema dolomit, mész és márgákból álló részei a város közelében tetemes magasságra emelkednek; így a 712 m. magas O-Kopa, és a vele összefügésben álló Uj-Kopa, mely keletről a salkovai illetőleg a molcsai, nyugatról pedig a Hluboka völgy felé lejtősödik. Ettől nyugatra a Turicska s az ezzel kapcsolatban álló Vartovka (568 m.), továbbá épen a város fölött a kerekded Urpirx (517 m.) magaslik fel, melynek fal gyanánt felszökő lejtőjét gyönyörű képet nyújtó bükk erdő fedi. Az Urpintól délre keskeny és vízben szűkölködő völgyektől szeldelt.