Beton, 2012 (20. évfolyam, 1-12. szám)

2012-01-01 / 1. szám

Kuta­tás-fejlesztés Betonkeverékek egyszerűsített alapmodellje és alkalmazása 6. rész: Anyagmérleg egyenletek, összetételek tervezése Pekár Gyula gypekar@emi.hu A betonösszetételi (strukturális) állapotjelzők bevezetése hasznos lehet a friss (és megszilárdult) betonkeverékek összetételének tervezése során is, amennyiben ismerjük, vagy kísérleti úton meghatározzuk a betonösszetételi állapotjelzők és a friss és megszilárdult beton tulajdonságai közötti összefüggéseket, és alkalmazzuk a betonkeverékek anyagmérleg egyenleteit. A cikksorozat befejező részében e kérdéskörre fordítjuk a figyelmet. 1. A betonkeverékek anyagmérleg egyenletei A beton a szabványos definíció szerint „cementből, durva és finom adalékanyagból, valamint vízből készí­tett anyag, amely adalékszereket és kiegészítő anyagokat tartalmaz vagy nem tartalmaz, s amelynek tulajdonsá­gai a cement hidratációja révén fejlődnek ki.” [1] A betonkeverékek egyszerűsített alapmodellje ezen túl­menően — figyelembe véve a beton­­technológia terén történt fejlődést — a betont friss állapotában szilárd adalék­anyagvázból, kvázifolyadék pépből és gáznemű levegőből álló, makrohete­­rogén összetett rendszernek tekinti, ahol a kvázifolyadék pép maga is he­terogén rendszer, amely szintén három különböző fázisból áll, nevezetesen: • szilárd fázisú péppor (cement, mint hidraulikus kötőanyag, mellette esetleg finom szemméretű — inert vagy puccolános / rejtett hidrauli­kus / stb. tulajdonságú — kiegészí­­tő anyag [­ keverék]), • folyadékfázisú víz (amely esetleg ol­dott betonadalékszer(eke)t is tartal­maz) és • légnemű fázisú levegő (amely lehet tudatosan bevitt légbuborék, vagy csak véletlenszerűen bennmaradó zárvány) keveréke. Egy beton M térfogatú betonke­verék általános esetben öt fő betonal­kotó komponensből áll, miközben egyes betonalkotók maguk is lehetnek részalkotók (ismert arányú) keverékei: /<(,i­t*[kgj az összes kiegészítőanyag; Km —^'(0tM,Kvirt^irtj), ahol ttM,Kvirt,i az i-edik [kg] kiegészítő anyag­­komponens tömegaránya, és ahol 0 —OtM.Kvirtj — 1 és ^ öt­ y[,Kvirt,i —1, c [kg] a bemért cement; AÍGvirt*[kg] az összes (nedves) adalék­anyag; AGvirt­j Z(aMAGviniAGvi[tj), ahol aMAGvirtj a j­ edik AGvirt­j [kg] adalékanyag-komponens tömeg­aránya, és ahol 0<aMAGvirtj <1 és AGvirt,j—1> lkvirt*[kg] a hozzáadott víz, AD [kg] az összes adalékszer; AD ~^(ocM,AD,kAl £[l­), ahol C £ M]ADik a k­­adik ADk [kg] adalékszer-kom­­ponens tömegaránya, és ahol 0—aM,AD,k— 1 és <*MiADjk —1. *Megjegyzés: az indexbe tett „virt” (vir­tuális) jel azt fejezi ki, hogy a betonalkotó komponensekben jelen vannak (lehetnek) a beton különböző fázisaiba tartozó részek. A kiegészítő anyag 0,063 mm feletti részét például az adalékanyag szilárd fázisába, az adalékanyag 0,063 mm alatti részét pedig — pépporként — a kvázifolya­dék pépbe számítjuk. Az adalékanyagok felületére tapadó, sok esetben nem elha­nyagolható mennyiségű víz — folyadék­ként — szintén a pépbe számítandó, tehát a Wv­m hozzáadott víz mellett ez is figyelem­be veendő a beton folyadékfázisában. A fentiek szerinti tömegadatokkal jellemzett betonkeverék strukturális összetétele is alapvetően 5, azaz öt dimenzió nélküli viszonyszámmal jellemezhető, ezek: p a pép térfogataránya a betonban (0< p<K­x a pépben levő (szabad) folyadék és a péppor térfogataránya (y>0, de a gyakorlatban általában: ~0,6< x<~3,6),­­ a betonban levő levegő térfogat­aránya (0< /< 1, a gyakorlatban általában: ~0,010< /<~0,060.. .0,120), Xc a pépporban levő cement térfogat­aránya (0<£ c <1, tiszta cementpép esetén Xc=1), Aad az adalékszerek együttes térfogat­aránya a pépporhoz képest (ahol az egyes — különböző hatású — adalékszerkomponensek AADk ará­nyaira­­ ADk ± 0, adalékszer nélküli keverékek esetében AADk ± 0, álta­lában pedig AADk = ~0,005.. .0,050, tehát kicsi érték). A betonösszetételi állapotjelzők és a mindenkor adott, ismert fizikai tulajdonságú betonalkotók mennyi­ségei közötti összefüggést a (40) mátrixos alakban felírt lineáris egyen­letrendszer határozza meg, ahol: (j)K j az i-edik kiegészítőanyag-kom­ponens 0,063 mm alatti része tömegarányban, Pk í [kg/ m3] az i-edik kiegészítő anyag­komponens száraz állapotú anyag­­sűrűsége, Pc [kg/m3] a cement (száraz állapotú) anyagsűrűsége, (f)AGj a j-edik adalékanyag-komponens 0,063 mm alatti része tömegarány­ban, nAGj a j-edik adalékanyag-komponens nedvességtartalma tömegarányban Pag.í, fine [kg/m3] a j-edik adalékanyag­komponens 0,063 mm alatti részé­nek száraz állapotú anyagsűrűsége, P­ok [kg/m3] a k-adik adalékszer­­komponens anyagsűrűsége, a k-adik adalékszer-komponens szá­razanyagtartalma tömegarányban, Pw [kg/m3] a víz sűrűsége, sn­'K j az i-edik kiegészítőanyag-kompo­nens (rövid idejű) vízfelvétele BETON , XX. évf. 1. szám , 2012. január 3

Next