Beton, 2013 (21. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1-2. szám
z nálatát. Egyszerűsített eljárásokat vezet be, amelyek révén — reményeink szerint — csökkenni fognak a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások költségei. A rendelet bevezetője ugyanakkor megállapítja, hogy az építési termékek beépítésére vonatkozó követelmények „megjelennek a nemzeti termékszabványokban, a nemzeti műszaki engedélyekben és egyéb nemzeti műszaki előírásokban és rendelkezésekben. Különbözőségük folytán e követelmények akadályozzák az Unión belüli kereskedelmet.” Megítélésem szerint ez is egyik oka annak, hogy most ebben a témakörben már rendeletet alkottak. Mit is jelent somunkra, és mik azok a harmonizált feltételek? Harmonizált feltételnek az Európai Unióban azokat a követelményrendszereket nevezzük, amelyekben a tagállamok már egyezségre jutottak. Az építőipar területén ilyenek az ún. harmonizált szabványok (hEN), amelyek alapján a CE jelölés jogszerűen elhelyezhető. Jelenleg 424 db elfogadott harmonizált szabvány áll rendelkezésünkre. Ebbe a körbe tartoznak még az európai műszaki engedélyekkel (ETA) rendelkező termékek is, mert ezeket is el lehet látni CE jelöléssel (ETA , European Technical Approval). Ezeket a rendelet európai műszaki értékelésnek nevezi (European Technical Assessment). Ebben az esetben a harmonizáltság azért van meg, mert ilyen engedély — a jövőben értékelés — csak olyan területre adható ki, amely rendelkezik erre vonatkozó útmutatóval (ETAG , European Technical Approval Guideline). Ezeket a rendelet európai értékelési dokumentumnak nevezi (European Assessment Document). 2012 szeptemberében 34 db útmutató (ETAG) létezett és 3030 db ETA volt érvényben. Ebből 2475 db-ot ETAG alapján adtak ki, 555-öt pedig egyedi (CUAP) eljárásban, amelyre a korábbi irányelv adott lehetőséget. Mindez azt jelenti, hogy az építési termékek köre a jövőben markánsan kettéválik. Ez a kettéválás eddig is megvolt, de nem volt ennyire egyértelmű. A harmonizált terület rendeletileg szabályozott, a termékeken elhelyezett CE jelölés ezt mindenki számára egyértelművé teszi. A nem harmonizált területen azonban további kérdőjelek mutatkoznak. Tekintettel arra, hogy az Építési Termék Irányelvet hatályon kívül helyezték, a CE jelölésű termékek beépítésére és a CE jelöléssel el nem látott termékek forgalmazására és beépítésére a tagországok szabályokat alkothatnak, vagy módosítani fogják a meglévőket. A vonatkozó szabályozás módosítása Magyarországon részben már elkészült, részben még folyamatban van. Ez a lehetőség megkérdőjelezi azt a szándékot, hogy csökkenjenek a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások költségei. Az is kérdéses, hogy hogyan fognak a magyar szakemberek, mérnökök a jövőben az új szabályok mentén dolgozni és hogyan fogják mindezt alkalmazni a gyakorlatban? A 3/2003. (1.25.) BM-GKMKvVM együttes rendeletben a honosított harmonizált szabvány fogalmából, a „honosítás” legfontosabb feladata, a magyarra fordítás szükségessége kimaradt, így az eljárási rend — elegendő forrás hiányában — megengedte azt a gyakorlatot, hogy Magyarországon honosítottnak tekintsünk egy olyan európai szabványt, amelynek csak a címlapja magyar, tartalma azonban sok esetben csak angol nyelven olvasható. A 2013. január elsején meglévő harmonizált szabványok mindegyikét „honosítottuk”, azaz MSZ EN ... szabványként életbe léptettük, de ezeknek alig több, mint 40%-a olvasható csak magyar nyelven. A többi, mintegy 60% csak angol, vagy német és francia nyelven érhető el. Ez sajnos megnehezíti azok alkalmazását, hiszen csak 2003-ban került be a Nemzeti alaptantervbe az élő idegen nyelvek oktatásának fontos szerepe (angol, német). Ugyanakkor a szabványok nyelvezete meglehetősen nehéz, tehát még az angolul jól tudók számára is komoly fejtörést okozhat néha a fogalmak, előírások és követelmények pontos értelmezése. Alapvető követelmények és jellemzők, teljesítményosztályok és küszöbszintek Az Építési termék rendelet (CPR) — tekintettel az építési termékek sajátos jellegére — összhangban az Európai Unió alapvető követelményeivel meghatározza és részletesen körülírja az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket, amelyek a harmonizált szabványok és az európai műszaki engedélyek kidolgozásának alapját képezik: • mechanikai szilárdság és állékonyság, • tűzbiztonság, • higiénia, egészség és környezetvédelem, • biztonságos használat és akadálymentesség, • zajvédelem, • energiatakarékosság és hővédelem, • a természeti erőforrások fenntartható használata. Az Európai Bizottság a rendeletben az építési termékeket 35 termékkörre osztotta fel. Ez képezi a jövőben az alapját annak, hogy milyen módon foglaljuk csoportokba az építési termékeket. Ilyen rendszerben lehet a további harmonizált szabványok és európai értékelési dokumentumok készítését végezni. Ezekben a termékkörökben a Bizottság — a tagállamok közreműködésével — a jövőben megállapíthat az alapvető jellemzők tekintetében teljesítményosztályokat és azokra vonatkozó küszöbszinteket. Ezzel pontosították és ren- 2013. január-február o XXI. ÉVF. 1-2. szám o BETON