Bihari Napló, 1972

1972-05-01

BIHARI NAPLÓ 3. OLDAL Beszélgetés Teodor Stana elvtárssal, a Bihar megyei pártbizottság titkárával — Pártunk és egész dolgozó népünk, ha­zánk történelmének két jelentős eseményére készül. Közzé tették a Központi Bizottság Határozatát az Országos Konferencia össze­hívásáról, s ebben az esztendőben ünnepel­jük köztársaságunk kikiáltásának negyed­­százados évfordulóját. Hagyomány ilyenkor felmérni a fejlődés útján elért sikereket, újabbakkal gazdagítani az eddigieket. Mi­lyen mérleggel jelentkezik megyénk román, magyar és más nemzetiségű lakossága? — Mérlegünk határozottan gazdag. Megyénk lakossága, egész népünkkel együtt, sikeresen teljesíti a párt dokumentumaiból reánk há­ruló feladatokat. Évről évre jók a gazdasági eredmények, minden eddiginél jobbak az ideiek. Az év első negyedében például az ipari össztermelés tervét 126 millió lejjel ha­ladták felül a gyárak, üzemek dolgozói. Az utóbbi évek során a párt iparosítási politi­kája, a termelőerők helyes területi elosztá­sára irányuló politikája nyomán megyénk gazdasági térképén új, magas műszaki szín­vonalon felszerelt termelőegységek jelentek meg. Az idén adták át rendeltetésének a be­­lyni Bútorgyárat, az élesdi Építőanyagipari Kombinát negyedik cementgyártó vonalát, a nagyváradi Betonelem üzem sejtbeton gyá­rát. A megye ipari termelése az idén 13 szá­zalékkal, míg a munkatermelékenység szintje 9 százalékkal lesz magasabb az elmúlt évi­nél. A beruházások értéke meghaladja a más­fél milliárd lejt. Javulnak eredményeink a mezőgazdaság­ban is. Mint ismeretes, ezekben a hetekben ünnepeltük mezőgazdaságunk szövetkezetesí­tésének tizedik évfordulóját. Megyénk szö­vetkezeti parasztsága is színes­ lélekkel mun­kálkodik mezőgazdaságunk sokoldalú fejlesz­téséért. Évről évre bőségesebb a terméshozam mind a növénytermesztésben, mind az állat­­tenyésztésben. Bihar megye pártbizottságát háromszor tüntették ki a Munkaérdemrend III. fokozatával, éppen a mezőgazdaságban elért eredményeinkért. Az 1971-es országos szinten kibontakozott versenyben elért sike­reiért megyénk hat mezőgazdasági egységé­nek adományozták a Munkaérdemrend első fokozatát.­­ Természetesen az említett eredmények mindenekelőtt a pártszervezetek vezető­ereje, szervező és mozgósító képessége fo­kozódásának tulajdoníthatók. Hogyan érté­keli Ön, titkár elvtárs, megyénk pártszer­vei és szervezeteinek ilyen irányú tevé­kenységét? — Hadd idézzek pártunk főtitkárának — NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak a társa­­dalomvezetés-tudományi kollokvium megnyi­tóján mondott beszédéből: „A pártnak ahhoz, hogy jól megoldja feladatait, állandóan töké­letesítenie kell saját tevékenységét is. Ez megköveteli minden párttagtól, főként pedig a vezető káderektől, hogy következetesen emeljék politikai-ideológiai és szakmai felké­szültségük színvonalát, minél jobb körülmé­nyek között teljesítsék feladataikat; végső fo­kon minden egyes pártszervezet, minden egyes kommunista munkájától függ a párt befolyásának a növekedése, az, hogy a párt sikeresen betöltse vezető szerepét a társada­lomban“. Annak érdekében, hogy az ipar, a mező­­gazdaság és a társadalmi élet minden terü­letén teljesíthessük feladatainkat, a megyei pártbizottság behatóan foglalkozott a párt­szervek és -szervezetek vezető szerepének erősítésével, szervezési és mozgósítóképessé­gük fokozásával. A pártbizottságunk által ki­dolgozott intézkedési program alapján kifej­tett politikai munka eredményeként a kom­munisták, a felelős tisztséget betöltő káderek alaposabban megismerhették a párt­ és az állam határozatait. A pártszervezetek vezető­erejének fokozódása nemcsak a párttagság létszámbeli gyarapodásának tulajdonítható, hanem elsősorban a politikai szervezőképes­ség fokozásának, egész aktivitásuk minőségi szintre emelésének. Az utóbbi időben a kom­munisták egyre nagyobb tömege teljesít nagy felelősséggel és következetességgel konkrét pártfeladatokat. A pártszervezetek gyűlései egyre inkább erőteljes munkaértekezlet-jel­leget öltenek és fokozódik nevelő tartalmuk. A pártbizottságok sokkal körültekintőbben készítik elő plenárisaikat, a büróüléseket és az alapszervezeti közgyűléseket, megfontol­tabban választják meg a napirend témáit, rendszerint a legfontosabb gazdasági kérdé­seket, a belső pártélet és a politikai tömeg­nevelés elsőrendű teendőit vitatják meg. A tanulmányok kidolgozásába a pártszervek be­vonják a szakbizottságok tagjait, a külön­böző tevékenységek szakértőit, több pártta­got, így alaposabb, a realitásokat jobban tük­röző jelentések készülnek, átfogóbbakká, cél-­­­ravezetőbbekké lesznek a határozatok.­­ Fentebb említett beszédében Nicolae Ceausescu elvtárs ismét hangsúlyozta, hogy a jó vezetőnek az összes tevékenységi te­rületeken ki kell kérnie a munkaközösségek véleményét, szoros kapcsolatot kell terem­tenie a dolgozó tömegekkel. Hangsúlyozta a szocialista demokrácia fejlesztésének és tökéletesítésének szükségét az egész szocia­lista nemzet erőinek mozgósításában. Ho­gyan érvényesül ez az elv megyénk párt­szerveinek és szervezeteinek tevékenységé­ben? — A kollektív munka és vezetés elvének alkalmazása gazdasági-társadalmi életünk minden területén ennek a követelménynek a gyakorlati megnyilvánulása. A szocialista de­mokrácia szüntelen szélesítése, a tömegek kezdeményezései különösen értékes tartalékot jelentenek a pártszervezetek számára. A kol­lektív munka és vezetés elvének alkalmazása objektív követelmény, a létrehozott szerve­zési keret pedig lehetővé teszi a tömegek széles körű részvételét az állami és közügyek vezetésében, a határozatok kidolgozásában és végrehajtásában. A dolgozók bizottságainak és tanácsainak megszervezése, az alkalmazottak közgyűlései­nek intézményesítése az állami és szövetke­zeti egységek vezetőszerveiként, kifejezi a szo­cialista demokrácia állandó fejlődését. Me­gyénk dolgozóinak értékes kezdeményezései azokban a javaslatokban nyilvánulnak meg, amelyek a termelés és a munka megszerve­zésének javítására, a termelékenység fokozá­sára, a termelési költségek csökkentésére, a termékek minőségének tökéletesítésére s más létfontosságú tennivalókra irányulnak. A me­gye lakosai megfontolt javaslatokat tesznek a helységek fejlesztésére, a dolgozók anyagi és szellemi jóléte emelését szolgáló intézkedé­sek gyakorlatba ültetésére vonatkozóan. Külö­nösen fontosnak tartom, hogy a pártszervek és -szervezetek állandóan fogékonyak legye­nek a javaslatok, észrevételek iránti.­­ A megyei pártbizottság plenárisain, külón­lésein, a pártdokumentumokból eredő legaktuálisabb és legfontosabb kérdéseket vitatják meg. Minden alkalommal sokolda­lúan és magas felelősségtudattal elemzik a napirenden szereplő kérdéseket. Hogyan va­lósulnak meg az ezek alkalmával hozott célravezető határozatok? — Bármilyen alaposan elemezünk valamit, bármilyen jók a viták nyomán hozott határo­zatok, céljukat csak a gyakorlatba ültetésre irányuló hatékony szervezőmunka révén érik el. Éppen ezért tulajdonít megkülönböztetett fontosságot megyei pártbizottságunk a határo­zatok és intézkedési tervek megismertetésé­nek és elsajátíttatásának, az erők minden­kori megfontolt elosztásának. Nélkülözhetet­len követelmény, hogy a pártszervek tagjai aktívan és közvetlenül vegyenek részt a ha­tározatok végrehajtására szervezett akciókban. — Említene titkár elvtárs néhány konk­rét példát a legújabb párthatározatok élet­re keltésére irányuló sokrétű tevékenység­ből? — A pártszervezetek erőfeszítései jelenleg , a községi párttitkárok és néptanácsi elnökök első országos konferenciája határozatából; Ni­­colae Ceausescu elvtársnak, az ipari és épít­kezési vállalatok és fővállalatok vezetőinek országos konferenciáján és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége II. kongresszusán mondott beszédéből, vala­mint a megyei pártbizottságnak az ideológiai tevékenység javítására vonatkozó intézkedé­si tervéből eredő feladatok megvalósítására irányulnak. Egy példa arról, miként szervez­tük meg a községi párttitkárok és népta­nácsi elnökök országos konferenciáján hozott határozat alkalmazását. December végén min­den községi pártbizottság bővített plenáris ülésen beszélte meg a teendőket, konkrétan intézkedtek végrehajtásukért. Tömegméretű akciókat szerveztek talajjavítási, községszépí­­tési­ és rendezési munkálatok érdekében. A falvak lakói lecsapolásokat, csatornázásokat végeztek, öntözési és gátrendszereket építettek ki. Nagy területeken javították fel és tisztítot­ták meg a legelőket és más jelentős talajvé­delmi munkálatokat eszközöltek. A jók közül is a legjobbakat említeném: Kereki, Símbáta, Cábesti, Pomezeu, Rozia, Mihályfalva, Szaka­dét, Olcea és más községek pártszervezeteit. — Mi a jellemző a pártszervezetek mun­kastílusára? — Az élet bizonyítja, hogy eredményesen csak úgy lehet dolgozni, ha a pártszerveknek és szervezeteknek sikerül magas fokú fele­­lősségtezőt bevinni munkájuk minden moz­zanatába, bevonni a kommunistákat s a többi dolgozókat a határozatok teljesítésére irá­nyuló aktív tevékenységbe. Ez a gyakorlat te­remt biztosítékot a munkafegyelem és a rend megerősítésére, a feladatok iránti felelősség­­érzet elmélyülésére.­­ Az egyre összetettebb feladatok jó kö­rülmények között való teljesítése határozott küzdelmet igényel a rutin, az elavult mun­kamódszerek ellen. A pártmunka frissesé­gét mindenkor az újítószellem, a hasznos kezdeményezések iránti fogékonyság bizto­sítja. Általánosítható vonása ez megyénk összes pártszervezeteinek? — A kezdeményezőkészség és újítószellem pártunk sajátos és határozott vonása. Az új, a haladó iránti fogékonysága lehetővé teszi te­vékenységének állandó tökéletesítését minden területen. A pártdokumentumok ilyen irányt szabnak egész tevékenységünknek. Hangsú­lyozni kívánom: kádereink túlnyomó több­ségét egészséges, az újat kutató és felismerő törekvés jellemzi. Állandóan tanulnak, eme­lik politikai és szakmai színvonalukat, foko­zódik hozzáértésük, eredményesebben oldják meg egyre összetettebb feladataikat. Sajná­latos tény viszont, hogy néhány felelős be­osztású káderünkre a fentiek nem vonatkoz­nak. Szerencsére kevesen, de vannak, akiket jelenleg is a rutin, felületesség, lanyhaság és a feladatok teljesítése iránti elégtelen felelős­ség jellemez. Ilyen példát is említek. A sza­­lacsi, telegdi, saureui és néhány más község vezetőinek munkájában megnyilvánuló fo­gyatékosságok miatt, nem kelnek elég gyor­san és konkrétan életre a községek és falvak sokrétű fejlesztésére irányuló határozatok. Az említett helységekben nem szerveztek olyan tömegméretű akciókat, amelyekből a községek és falvak összlakossága részt vállal­jon, nem hasznosíthatták emiatt anyagi és emberi potenciáljukat annak ellenére,­ hogy a talajjavítási, községrendezési munkálatokra a konferencia óta eltelt idő különösen alkalmas volt. E fogyatékosságok velejárója, hogy gyengült az illető pártszervezetek tömegkap­csolata, csökkent szervező kapacitása, az irá­nyításukra bízott mezőgazdasági termelő­szövetkezetek eredményei a lehetőségek alatt maradnak és késik a községfejlesztésre vo­natkozó határozatok megvalósítása. A megyei pártbizottság természetesen nem késlekedett a hitek megszüntetését célzó intézkedéseivel, s így a tevékenység javulásának jelei már mutatkoznak ezeken a helyeken is.­­ A sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésére irányuló párt­program megvalósítása jól felkészült, szé­les látókörű politikai, ideológiai, szakmai és kulturális téren alaposan képzett embe­reket igényel. Az RKP KB 1971 november 3—5-i plenárisának dokumentumait az ös­­­szes alapszervezetekben megvitatták. Az ideológiai tevékenység javítására vonatkozó­an jó terveket állítottak össze. Milyen ütem­ben válnak valóra ezek a határozatok? — A gazdasági és társadalmi-kulturális élet minden területén elért megyei eredmények bizonyítják: magas politikai és szakmai fel­­készültséggel, értékes tapasztalatokkal, sok­rétű szervezési és vezetési adottságokkal fel­fegyverzett káderekkel rendelkezünk. Káder­nevelési törekvéseink eredményesek. Az el­múlt évek folyamán megyénkben sok értékes vezető nevelkedett, birtokában vannak az irá­nyítás tudományának és művészetének, képe­sek sikeresen megvalósítani távlati fejlődé­sünk sokrétű teendőjét. Az ideológiai tevékenység javítására vonat­kozó program alapján fokozatosan tökéletese­dik megyénk pártszerveinek és szervezeteinek politikai nevelő munkája. Az e téren mutat­kozó minőségi és mennyiségi változások fő­leg abban mutatkoznak meg, hogy eredmé­nyesebben mozgósítják a tömegeket a külön­böző akciókra. Változatosabbá válik és egyre inkább kielégíti a dolgozók különböző kate­góriáinak igényeit a politikai nevelő tevé­kenység. A kommunisták öntudatosabban ve­szik ki részüket a minden tevékenységre ki­terjedő vitákból, növekedett és egyre tovább növekszik kombattivitásuk a káros jelensé­gekkel szemben. A megyei pártbizottság bürója elemezve a programba foglalt intézkedések teljesítésének módját, bírálta egyes pártszervezetek és kul­turális-nevelő profilú intézmények fogyaté­kosságait, operativitásuk hiányát, intézkedett a felelős tényezők munkájának fellendítése érdekében. A kádernevelésben további fela­datunknak tekintjük, hogy még nagyobb gon­dot fordítsunk a pártdokumentumoknak az ál­lam törvényeinek ismertetésére, betartására. Elmondhatom: a megyei pártbizottság tu­datában van a reá háruló feladatok fontos­ságának, napról napra eredményesebb tevé­kenységre mozgósítja megyénk összes párt­­szervezeteit, valamennyi dolgozóját az idei gazdasági feladatok maradéktalan teljesítésé­re és túlhaladására, az 1973. évi terv gondos előkészítésére. Mindent megteszünk, hogy maradéktalanul megvalósítsuk az ideológiai­politikai tevékenység, a kommunista nevelő munka nagyszabású programját. Pártunk Or­szágos Konferenciáját, köztársaságunk kikiál­tásának negyedszázados évfordulóját a bihari dolgozók szorgos munkával, példás eredmé­nyekkel köszöntik. Lejegyezte: KISS SÁNDOR PETŐ PÁL

Next