Bihari Napló, 1974
1974-11-01
• BIHARI NAPLÓ Melléklet 0 Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja • Megjelent 1974 novemberében. 0 Szerkesztette: ILLÉS FERENC 0 Grafikai szerkesztés és műszaki kivitelezés: TÓTH JENŐ, SÓLYOM LAJOS és SÜTŐ JÁNOS. 0 A mellékletben közölt felvételeket VILIDÁR ISTVÁN készítette A TARTALOMRÓL: 0 Fodor Sándor: A nevelés humanizmusa 0 Kiss Sándor: Megyénk szám térképe 0 Nistor Mihai: Cselekvő ifjúság 0 Illés Ferenc: Kongreszszust köszöntünk 0 Szabó Gyula: Ember és emberek. 9 Antal Ferenc: Alkotó nyugtalanság ^ Balázs László: A ráció nevében 0 Messzer László: Együtt a Bisztra partján 0 Implon Irén: Ősz a Jád völgyében 0 Iosif Mastei, Révi Tibor: Megvalósítások és távlatok 0 Pető Pál: Ház a Béke utcában 0 Bölöni Sándor: Vallomások a művészet felelősségéről 0 Boros Endre: Beszélgetés Cseke Sándor színművésszel 0 Fiatalnak lenni... (A Bihari Napló ankétja) 0 Mircea Malita: A mozgás 0 Horváth Imre, Alexandru Andritoiu és Fábián Sándor versei 0 Köteles Pál: A holnap elkezdődött 0 Gábor Ferenc: A kubikos ásó 0 Török Miklós: Így van... 0 Dánielisz Endre: Két évtized az irodalom szolgálatában 0 Gyermekeknek: A Fáklya pályázatára érkezett népmesékből 0 Kovács Lajos: Magasból , messzire 0 Bölöni Mária: Bihar megye a sajtó tükrében 0 Ari Gyula, Iosif Boltos: Népmozgás, demográfiai jelenségek 0 Móra Bujor: Tömegek 0 Kenéz Ferenc: Három a futball: technika, taktika és atlétika 0 Reklám, fejtörő, pályázat 0 A FÁKLYA szerkesztősége és kiadóhivatala: Nagyvárad, Romana utca 3 szám. 0 Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 2-31-26. Redactia si administratia ziarului FÁKLYA: Oradea, str. Romana nr. 3. Telefon: 2-31-260 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“ Oradea, str. Moscovei nr.5—8. testkultúrája Megyénk összterülete 7 535 négyzetkilométer. Nyolc városa közül Nagyvárad municípium. Nyolcvanhét községe és 435 falva van. A megye összlakossága 1973. július 1-én 619 050 személy volt, a négyzetkilométerre számított népsűrűség alacsonyabb az országos átlagnál — 82,2. A nemei szerinti megoszlásban jelenleg is női túlerőről beszélhetünk: 305 736 férfi és 313 314 nő él megyénkben. A lakosság 36,4 százaléka városi, 63,6 százaléka pedig vidéki környezetben él. Nagyvárad lakosainak száma az említett időpontban 148 587 volt, az alárendelt helységekkel együtt pedig 158 754. Az 1973. évben megyénk népszaporulata 3 277 személy volt, 4 720 házasságot kötöttek s ez 1 000 lakosra számítva jócskán kevesebb az országos átlagnál. Néhány jellemző adat, megyénknek az ország gazdasági életében betöltött helyéről. Az összlakosság 3 százaléka élaz ország területének 3,2 százalékán. Az összipar állóalapjára 2,3 , a mezőgazdaságénak pedig 3,3 százaléka található megyénkben. A beruhá- zások egészének 1,8 százalékát fordították 1973-ban megyénk fejlesztésére. Az ország ipari termelésének 2,5 — mezőgazdasági termelésének pedig 3,7 százalékát valósítjuk meg. A kiskereskedelmi áruforgalom arányos a lakosság számával. A X. pártkongresszust követően megyénket is a nagyarányú fejlesztés jellemezte. 1970-hez viszonyítva miközben a lakosság 1 százalékkal gyarapodott, az iparban foglalkoztatottak száma 24 százalékkal növekedett, az ipari állóalapok értéke 57 százalékkal, a mezőgazdaságiaké 29 százalékkal gazdagodott. Az ipari termelés 48 , a mezőgazdasági pedig 38 százalékkal fokozódott 1973-ban. A megye gazdasági-társadalmi életében foglalkoztatott személyek összlétszáma 167 300 volt, közülük 133 700 munkás. Az ipar 78 900 — az építkezés 12 400, a mezőgazdaság 15 500, az erdőgazdálkodás 1 500, a szállítás 11 000, az áruforgalom 15 800, a tanügy, kulturális művészeti intézmények 10 400, az egészségügy pedig 8 700 személyt foglalkoztatott. Az iparfejlesztés, néhány adat tükrében: 1973 végén 66 iparvállalattal rendelkeztünk, az erőművek beszerelt s a termelés igényeit szolgáló kapacitása 376 Megawatt, az egy munkásra számított energiafogyasztás az 1965 évi 2 598-ról 9 968 kilowattórára emelkedett, lényegesen nagyobb arányban az országos átlaghoz viszonyítva. A különböző iparágak termelésében megyénk jelentős részt képvisel. A fűtőanyagtermelés 2,2, a színesfémtermelés 5,9, a gépgyártás és fémmegmunkálás 1,3 százalékát, a vegyipari termelés 1,7 százalékát, az építőanyag 5,7 százalékát, a fafeldolgozás 2,9 százalékát, a készruhagyártás 6 százalékát, a szőrme- és cipőipari termelés 9,7 százalékát megyénk ipara valósította meg. A megye ipari termelésében a legnagyobb részarányt a gépgyártóipar, élelmiszeripar, készruhagyártás, építőanyagtermelés, vegyipar képviseli. A munka termelékenysége megyénk iparában 1965- höz viszonyítva 62 , 1970-hez pedig 20 százalékkal fokozódott, megelőzve az országos átlagütemet. Mezőgazdaságunk összterülete — beleszámítva az erdőségeket és más területeket — 1973 végén 753 500 hektár volt. Szántóterület 307 802 hektár, legelő 117 044 hektár, kaszáló 37 061, szőlőtelepítés 6 600 hektár, gyümölcsösök 10 742 hektár. Az erdőségek összterülete 190 475 hektár. A különböző terményekből az alábbi hektárhozamokat érték el 1973 folyamán: búzából és rozsból 22,5, kukoricából 23,2, borsóból 12,7, napraforgóból 10,3, cukorrépából 206, burgonyából 78,8, hagymából 79,1, káposztából 304,2 mázsát. Gyümölcsből összesen 33 651 tonnát termesztettek, főleg szilvát, almát és kevesebb körtét, cseresznyét, meggyet, diót. A megye társadalmi-gazdasági fejlesztésére jelentős beruházásokat eszközöltek. Ezek összege 1973-ban (1963-as árakban számítva) 1 773 204 000 lej volt. Közel 1 milliárdot költöttek az iparra, 38 441 000 lejt az építkezésre, közel 350 milliót a mezőgazdaságra, több mint 123 milliót közművesítésekre, 36 millión felüli összeget tanügyre, 14 775 000 lejt egészségvédelemre. A beruházások révén lényegesen javultak a lakásviszonyok. 1973 folyamán 4191 egyezményes lakás épült, a lakóterület 126 000 négyzetméterrel gyarapodott. Noha e téren megyénkre vonatkozóan nincs külön részlet, érdekes a lakások országos szintű megoszlása a lakószobák szerint, fötéiben az újonnan épült lakások 13,6 százaléka egy —, 51,1 százaléka két — 35,3 százaléka pedig három vagy ennél több szobából állott. 1973-ban az egyszobás lakások már csak 10,8 százalékot, a kétszobások már 55,3 százalékot, a 3 vagy ennél több szobások pedig 33,9 százalékot képeztek. A lakosság költségén épülő lakások 45,2 százalékát ez utóbbi kategóriába sorolták. A megye 481 km hosszúságú vasútvonallal rendelkezik. A közutak összhossza 2 892 kilométer, ebből 488 kilométer korszerűsített. Nagy mértékben élénkült a postai és távközlési tevékenység. Ebből egyetlen adat: a telefonelőfizetők száma az 1965 évi 6 848-ról 1973-ig 14 390-re gyarapodott A lakosság életszínvonaláról sokat kifejez a belkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó fejezet. 2197 kiskereskedelmi egység működött megyénk területén 1973-ban, s ezekben 3 589 000 000 lej értékű árut adtak el. Bontsuk fel különböző csoportokra ezt a menynyiséget. Több mint 33 százalékot az élelmiszerek képviselnek, 52 százalékot a nem élelmiszerek, tizenöt százalék jutott a vendéglőknek, büféknek. (!) 1965-höz viszonyítva az élelmiszerekre költött összeg 60 százalékkal, a nem élelmiszerekre 72 százalékkal, a vendéglátóiparban kifizetett pedig több mint 2,5-szeresére emelkedett. Egészítsük még ki megyénk számtérképét néhány, a közművesítésre vonatkozó adattal. Megyénk 19 helysége rendelkezik vízhálózattal. Nagyvárad villamos vonalainak hossza 22 , az autóbuszoké 142 kilométer volt. Az évvégi leltárban 78 villamos kocsi, 103 autóbusz szerepelt, de ezekből átlag 58 villamos és 82 autóbusz dolgozott. Hogy a közlekedés milyen körülmények között bonyolódott le, arról lapunk szinte naponként hallatta véleményét. KISS SÁNDOR Megyénk számtérképe Románia Szocialista Köztársaság 1974. évi Statisztikai Évkönyve nyomán KÖSZÖNTJÜK A KONGRESSZUST! FERENCZY BÉLA grafikája. Cselekvő ifjúság írta: NISTOR MIHAI, a KISZ A Kommunista Ifjak Szövetségének egyik alapvető feladata az ifjúság munkára nevelése, az ifjúság cselekvő részvételének ösztönzése a termelő tevékenységben — mutatott rá pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a KISZ Központi Bizottságának biírójával és az RKDSZ Végrehajtó Bizottságának bikrójával tartott találkozón. A gazdasági egységeknél, intézményeknél dolgozó fiatalság feladatvállalásának jelenlegi legelterjedtebb, legkonkrétabb formája az Ifjúság aktív tényező az ötéves terv határidő előtti teljesítésében címmel indított szocialista munkaverseny. Sajátjukként kezelik a párt programját Bihar megye fiataljai — románok, magyarok és más nemzetiségűek — a KISZ szervezetek irányításával mindent elkövetnek az RKP XI. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások mielőbbi teljesítése érdekében. A szocialista munkaverseny kitűnő alkalom arra, hogy az iparban, szállításoknál, az építkezésben dolgozó mintegy 35 000 ifjú bebizonyítsa alkotó képességét. Csupán az esztendő első kilenc hónapjában ebben az átfogó mozgósító erejű szocialista munkaversenyben több mint 10 000 fiatal tüntette ki magát. A közel 32 millió lej értékű energia-, fűtőanyag- és cserealkatrész-megtakarításban a legjobb eredményeket az alábbi vállalatok érték el: a Timföld üzem — 1,6 millió lej, az Infratirea — 720 000 lej, a fűtőház — 414 000 lej, az élesdi Refractar — 184 000 lej értékű megtakarítást mutathat fel. Megyei szinten körülbelül 17 százalékkal csökkent az igazolatlanul hiányzó fiatalok száma és 21 százalékkal azoknak a száma, akik nem teljesítik feladataikat. Az általános szocialista munkaversenyen belül értékes és hasznos önálló kezdeményezések születtek, mint például: A hét élenjárója, Élenjáró KISZ szervezet, Ifjúság és termelés, Tilos jelzést a pazarlásnak!, Egy napig megtakarított anyaggal dolgozunk. Ezek, valamint az Infratireánál, a szalontai Metalulnál, a Timföld üzemnél, a készruhagyárnál, az Alfa bútorgyárnál, a margittai ruhagyárnál és más helyeken alakult ifjúsági brigádok szép eredményekkel gazdagították a KISZ tevékenység tapasztalatainak tárházát. A Timföld üzem fiataljai 1500 tonna timföldet adtak terven felül, az építőanyag gyárban 12 lakrész felépítéséhez elegendő építőanyaggal gyártottak többet az előirányzottnál, a Járműszerelvény gyárban 83 tonna öntvényt — 32 000 lej értékben — készítettek terven felül, az Infratiriánál egy inascsoport az év végéig 25 darab SH-625-ös típusú marógép összeszerelését vállalta. Csupán néhányat soroltunk fel a jelentősebb eredmények közül azokból a megvalósításokból, amelyek szavatolják, hogy Bihar megye fiataljai nem csak teljesítik, de ittt is szárnyalják az RKP XI. kongresszusának tiszteletére tett 18 millió lej értékű munkavállalásukat. A megye mezőgazdaságában dolgozó több mint 8500 ifjú is tevékenyen részt vállal a mezőgazdasági kampány feladataiból. A nagyobb, több fiatalt foglalkoztató mezőgazdasági egységekben — Szalacson, Madarászon, Diószegen, Mihályfalván, Székelyhídon, Tárkányban és egyebütt — külön ifjúsági brigádok alakultak. A falusi és városi fiatalok közös erőfeszítésének eredményeként sok helyen hasznos kisgépesítést alkalmaztak, bevezették a villanyt és a vizet az istállókba, takarmánykeverő konyhákat építettek stb. Az önálló kezdeményezések, mint például Tanuljunk a legjobbaktól. Egy napot megtakarított üzemanyaggal dolgozunk, a mezőgazdaságban is kedvezően befolyásolták a termelési eredmények alakulását. Az őszi kampány idejére a KISZ megyei bizottsága minden falusi fiatalt mozgósított. A hozzájuk csatlakozó több mint 8000 diák és munkás hozzávetőlegesen 357 000 lej értékű betakarítási munkálatokkal segítette az őszi kampányt. Az RKP XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóját ünneplő több mint 71 000 Bihar megyei fiatal tevékenyen kivette részét a városszépítési, társadalmi-mvelődési, hulladékgyűjtési és más akciókból is oly módon, hogy e pillanatban elmondhatjuk: Bihar megye teljesítette az egész évre szóló hazafias munka tervét. Harmincnyolc helyi ifjúsági munkatelep alakult több mint 31000 ifjú részvételével. Különösen említésre méltóak a szalontai és nagyváradi diákok által a szőlőhegyen mintegy 190 hektáron végzett munkálatok, hasonlóképpen a dobresti-i. Dr. Petru Groza városi, beiusi, székelyhídi és mihályfalvi erdősítési akciók. Pártunk főtitkárának útmutatásai alapján a KISZ megyei bizottsága állandó feladatának tekintette és tekinti az ifjúság szabad idejének hasznos és tartalmas kitöltését, a munka- és létfeltételek állandó javítását. Még ebben az évben használatba adnak 4 új munkásszállót a Crisana textilgyár, a Mechanikai üzem, a Viitorul műanyagárugyár és a feketeerdei üveggyár dolgozói számára. A szabad idő kellemes és tartalmas eltöltésére a KISZ szervezetek számos művelődési-szórakoztató tevékenységet szerveznek és bonyolítanak le. Megyei szinten immár hagyománynak és országos hírnévnek örvend a Tündérrózsa fesztivál vagy a bihari népdalverseny. Rendszeresen megtartják az agitációs brigádok fesztiváljait is. Egyelőre még csak a tervek között szerepel, de a közeljövőben új rendezvénnyel gyarapodik a művelődési szórakoztató akciók sora. Megrendezik a KISZ művészbrigádjainak fesztiválját, é és ha már a jövőnél tartunk, befejezésül hadd tegyünk említést arról az eseményről, amely minden bizonnyal az elkövetkezendő év egyik legjelentősebbike lesz a nagyváradi fiatalok életében: jövőre hozzálátunk felépíteni egy újabb ifjúsági létesítményt. A korszerű épület méltó otthona lesz majd a tanulni, művelődni vágyó ifjúságnak, annak az ifjúságnak, amely minden tettével, egész tevékenységével igyekszik beváltani a hozzá fűzött reményeket. Bihar megyei bizottságának első titkára BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL