Bihari Napló, 1974

1974-11-01

• BIHARI NAPLÓ Mel­léklet 0 Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja • Megjelent 1974 novembe­rében. 0 Szerkesztette: ILLÉS FERENC 0 Grafikai szerkesztés és műszaki kivitelezés: TÓTH JENŐ, SÓLYOM LAJOS és SÜTŐ JÁNOS. 0 A mellékletben közölt felvételeket VILIDÁR IST­VÁN készítette A TARTALOMRÓL: 0 Fodor Sándor: A nevelés humanizmusa 0 Kiss Sándor: Megyénk szám térképe 0 Nistor Mihai: Cselekvő ifjúság 0 Illés Ferenc: Kongresz­­szust köszöntünk 0 Szabó Gyula: Ember és emberek. 9 Antal Ferenc: Alkotó nyugtalanság ^ Balázs László: A ráció nevében 0 Messzer László: Együtt a Bisztra partján 0 Implon Irén: Ősz a Jád völgyében 0 Iosif Mastei, Révi Tibor: Megvalósítások és távlatok 0 Pető Pál: Ház a Béke utcában 0 Bölöni Sándor: Vallomá­sok a művészet felelősségéről 0 Boros Endre: Beszélgetés Cseke Sándor színművésszel 0 Fiatalnak lenni... (A Bihari Napló ankétja) 0 Mircea Malita: A mozgás 0 Horváth Imre, Alexandru Andritoiu és Fábián Sándor versei 0 Köteles Pál: A holnap elkezdődött 0 Gábor Ferenc: A kubi­kos ásó 0 Török Miklós: Így van... 0 Dánielisz Endre: Két év­tized az irodalom szolgálatá­ban 0 Gyermekeknek: A Fáklya pályázatára érkezett népme­sékből 0 Kovács Lajos: Magasból , messzire 0 Bölöni Mária: Bihar me­gye a sajtó tükrében 0 Ari Gyula, Iosif Boltos: Népmozgás, demográfiai je­lenségek 0 Móra Bujor: Tömegek 0 Kenéz Ferenc: Három a futball: technika, taktika és atlétika 0 Reklám, fejtörő, pályá­zat 0 A FÁKLYA szerkesztő­sége és kiadóhivatala: Nagy­várad, Romana utca 3 szám. 0 Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 2-31-26. Redactia si administratia ziarului FÁKLYA: Oradea, str. Romana nr. 3. Telefon: 2-31-26­­0 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“ Oradea, str. Moscovei nr.­­5—8. testkultúrája Megyénk összterülete 7 535 négyzetkilométer. Nyolc váro­sa közül Nagyvárad municí­­pium. Nyolcvanhét községe és 435 falva van. A megye össz­lakossága 1973. július 1-én 619 050 személy volt, a négy­zetkilométerre számított nép­sűrűség­ alacsonyabb az orszá­gos átlagnál — 82,2. A nemei­ szerinti megoszlásban jelenleg is női túlerőről beszélhetünk: 305 736 férfi és 313 314 nő él megyénkben. A lakosság 36,4 százaléka városi, 63,6 százalé­ka pedig vidéki környezetben él. Nagyvárad lakosainak szá­ma az említett időpontban 148 587 volt, az alárendelt helységekkel együtt pedig 158 754. Az 1973. évben me­gyénk népszaporulata 3 277 személy volt, 4 720 házasságot kötöttek s ez 1 000 lakosra szá­mítva jócskán kevesebb az or­szágos átlagnál. Néhány jellemző adat, me­gyénknek az ország gazdasági életében betöltött helyéről. Az összlakosság 3 százaléka él­az ország területének 3,2 szá­zalékán. Az összipar állóalap­jára 2,3 , a mezőgazdaságé­nak pedig 3,3 százaléka talál­­ható megyénkben. A beruhá-­ zások egészének 1,8 százalékát fordították 1973-ban megyénk fejlesztésére. Az ország ipari termelésének 2,5 — mezőgaz­dasági termelésének pedig 3,7 százalékát valósítjuk meg. A kiskereskedelmi áruforgalom arányos a lakosság számával. A X. pártkongresszust köve­tően megyénket is a nagy­arányú fejlesztés jellemezte. 1970-hez viszonyítva miközben a lakosság 1 százalékkal gyarapodott, az iparban foglalkoztatottak száma 24 százalékkal növekedett, az ipari állóalapok értéke 57 százalékkal, a mező­­gazdaságiaké 29 százalékkal gazdagodott. Az ipari terme­lés 48 , a mezőgazdasági pe­dig 38 százalékkal fokozódott 1973-ban. A megye gazdasági-társa­dalmi életében foglal­koztatott személyek összlétszáma 167 300 volt, közülük 133 700 munkás. Az ipar 78 900 — az építkezés 12 400, a mezőgazdaság 15 500, az erdőgazdálkodás 1 500, a szállítás 11 000, az áruforgalom 15 800, a tanügy, kulturális művészeti intézmények 10 400, az egészségügy pedig 8 700 személyt foglalkoztatott. Az iparfejlesztés, néhány adat tükrében: 1973 végén 66 ipar­vállalattal rendelkeztünk, az erőművek beszerelt s a terme­lés igényeit szolgáló kapaci­tása 376 Megawatt, az egy munkásra számított energia­­fogyasztás az 1965 évi 2 598-ról 9 968 kilowattórára emelke­dett, lényegesen nagyobb a­­rányban az országos átlaghoz viszonyítva. A különböző ipar­ágak termelésében megyénk jelentős részt képvisel. A fű­tőanyagtermelés 2,2, a színes­fémtermelés 5,9, a gépgyártás és fémmegmunkálás 1,3 száza­lékát, a vegyipari termelés 1,7 százalékát, az építőanyag 5,7 százalékát, a fafeldolgozás 2,9 százalékát, a készruhagyár­­­tás 6 százalékát, a szőrme- és cipőipari termelés 9,7 százalé­kát megyénk ipara valósította meg. A megye ipari termelé­sében a legnagyobb részarányt a gépgyártóipar, élelmiszer­­ipar, készruhagyártás, építő­anyagtermelés, vegyipar kép­viseli. A munka termelékeny­sége megyénk iparában 1965- höz viszonyítva 62 , 1970-hez pedig 20 százalékkal fokozó­dott, megelőzve az országos átlagütemet. Mezőgazdaságunk összterüle­te — beleszámítva az erdősé­geket és más területeket — 1973 végén 753 500 hektár volt. Szántóterület 307 802 hektár, legelő 117 044 hektár, kaszáló 37 061, szőlőtelepítés 6 600 hek­tár, gyümölcsösök 10 742 hek­tár. Az erdőségek összterülete 190 475 hektár. A külön­böző terményekből az aláb­bi hektárhozamokat érték el 1973 folyamán: búzából és rozsból 22,5, kukoricából 23,2, borsóból 12,7, napraforgóból 10,3, cukorrépából 206, burgo­nyából 78,8, hagymából 79,1, káposztából 304,2 mázsát. Gyü­mölcsből összesen 33 651 ton­nát termesztettek, főleg szil­vát, almát és kevesebb körtét, cseresznyét, meggyet, diót. A megye társadalmi-gazda­sági fejlesztésére jelentős be­ruházásokat eszközöltek. Ezek összege 1973-ban (1963-as á­­rakban számítva) 1 773 204 000 lej volt. Közel 1 milliárdot költöttek az iparra, 38 441 000 lejt az építkezésre, közel 350 milliót a mezőgazdaságra, több mint 123 milliót közművesíté­sekre, 36 millión felüli össze­get tanügyre, 14 775 000 lejt egészségvédelemre. A beruházások révén lénye­gesen javultak a lakásviszo­nyok. 1973 folyamán 4191 e­­gyezményes lakás épült, a la­kóterület 126 000 négyzetmé­terrel gyarapodott. Noha e té­ren megyénkre vonatkozóan nincs külön részlet, érdekes a lakások országos szintű meg­oszlása a lakószob­ák szerint, fötéi­ben az újonnan épült la­­kások 13,6 százaléka egy —, 51,1 százaléka két — 35,3 szá­zaléka pedig három vagy en­nél több szobából állott. 1973-ban az egyszobás lakások már csak 10,8 százalékot, a kétszobások már 55,3 százalé­kot, a 3 vagy ennél több szo­bások pedig 33,9 százalékot képeztek. A lakosság költsé­gén épülő lakások 45,2 száza­lékát ez utóbbi kategóriába sorolták. A megye 481 km hosszúságú vasútvonallal rendelkezik. A közutak összhossza 2 892 ki­lométer, ebből 488 kilométer korszerűsített. Nagy mérték­ben élénkült a postai és táv­közlési tevékenység. Ebből egyetlen adat: a telefonelőfi­zetők száma az 1965 évi 6 848-ról 1973-ig 14 390-re gya­rapodott A lakosság életszínvonaláról sokat kifejez a belkereskedel­mi tevékenységgel foglalkozó fejezet. 2197 kiskereskedelmi egység működött megyénk te­rületén 1973-ban, s ezekben 3 589 000 000 lej értékű árut adtak el. Bontsuk fel külön­böző csoportokra ezt a meny­­nyiséget. Több mint 33 száza­lékot az élelmiszerek képvi­selnek, 52 százalékot a nem élelmiszerek, tizenöt százalék jutott a vendéglőknek, büfék­nek. (!) 1965-höz viszonyítva az élelmiszerekre költött összeg 60 százalékkal, a nem élelmi­szerekre 72 százalékkal, a vendéglátóiparban kifizetett pedig több mint 2,5-szeresére emelkedett. Egészítsük még ki megyénk számtérképét néhány, a köz­művesítésre vonatkozó adat­tal. Megyénk 19 helysége ren­delkezik vízhálózattal. Nagy­várad villamos vonalainak hossza 22 , az autóbuszoké 142 kilométer volt. Az évvégi leltárban 78 villamos kocsi, 103 autóbusz szerepelt, de e­­zekből átlag 58 villamos és 82 autóbusz dolgozott. Hogy a közlekedés milyen körülmé­nyek között bonyolódott le, arról lapunk szinte naponként hallatta véleményét. KISS SÁNDOR Megyénk szám­tér­képe Románia Szocialista Köztársaság 1974. évi Statisztikai Évkönyve nyomán KÖSZÖNT­JÜK A KONGRESSZUST! FERENCZY BÉLA grafikája. Cselekvő ifjúság írta: NISTOR MIHAI, a KISZ A Kommunista Ifjak Szö­vetségének egyik alapvető fel­adata az ifjúság munkára ne­velése, az ifjúság cselekvő részvételének ösztönzése a termelő tevékenységben — mutatott rá pártunk főtitká­ra, Nicolae Ceausescu elvtárs a KISZ Központi Bizottságá­nak biírójával és az RKDSZ Végrehajtó Bizottságának bik­­rójával tartott találkozón. A gazdasági egységeknél, intézményeknél dolgozó fia­talság feladatvállalásának je­lenlegi legelterjedtebb, leg­konkrétabb formája az Ifjú­ság aktív tényező az ötéves terv határidő előtti teljesíté­sében címmel indított szocia­lista munkaverseny. Sajátjukként kezelik a párt programját Bihar megye fia­taljai — románok, magyarok és más nemzetiségűek — a KISZ szervezetek irányításá­val mindent elkövetnek az RKP XI. kongresszusa tiszte­letére tett felajánlások mi­előbbi teljesítése érdekében. A szocialista munka­verseny kitűnő alkalom arra, hogy az iparban, szállításoknál, az építkezésben dolgozó mintegy 35 000 ifjú bebizonyítsa alkotó képességét. Csupán az eszten­dő első kilenc hónapjában ebben az átfogó mozgósító erejű szocialista munkaver­senyben több mint 10 000 fia­tal tüntette ki magát. A kö­zel 32 millió lej értékű ener­gia-, fűtőanyag- és csereal­­katrész-megtakarításban a leg­jobb eredményeket az alábbi vállalatok érték el: a Timföld üzem — 1,6 millió lej, az In­­fratirea — 720 000 lej, a fűtő­­ház — 414 000 lej, az élesdi Refractar — 184 000 lej érté­kű megtakarítást mutathat fel. Megyei szinten körülbe­lül 17 százalékkal csökkent az igazolatlanul hiányzó fia­talok száma és 21 százalékkal azoknak a száma, akik nem teljesítik feladataikat. Az általános szocialista munkaversenyen belül értékes és hasznos önálló kezdemé­nyezések születtek, mint pél­dául: A hét élenjárója, Élen­járó KISZ szervezet, Ifjúság és termelés, Tilos jelzést a pazarlásnak!, Egy napig meg­takarított anyaggal dolgo­zunk. Ezek, valamint az In­­fratireánál, a szalontai Meta­­lulnál, a Timföld üzemnél, a készruhagyárnál, az Alfa bú­torgyárnál, a margittai ruha­gyárnál és más helyeken ala­kult ifjúsági brigádok szép eredményekkel gazdagították a KISZ tevékenység tapaszta­latainak tárházát. A Timföld üzem fiataljai 1500 tonna timföldet adtak terven felül, az építőanyag gyárban 12 lak­rész felépítéséhez elegendő építőanyaggal gyártottak töb­bet az előirányzottnál, a Jár­műszerelvény gyárban 83 tonna öntvényt — 3­2 000 lej értékben — készítettek terven felül, az Infratiriánál egy inascsoport az év végéig 25 darab SH-625-ös típusú ma­rógép összeszerelését vállalta. Csupán néhányat soroltunk fel a jelentősebb eredmények közül azokból a megvalósítá­sokból, amelyek szavatolják, hogy Bihar megye fiataljai nem csak teljesítik, de ittt is szárnyalják az RKP XI. kong­resszusának tiszteletére tett 18 millió lej értékű munka­vállalásukat. A megye mezőgazdaságában dolgozó több mint 8500 ifjú is tevékenyen részt vállal a mezőgazdasági kampány fel­adataiból. A nagyobb, több fiatalt foglalkoztató mezőgaz­dasági egységekben — Szala­­cson, Madarászon, Diószegen, Mihályfalván, Székelyhídon, Tárkányban és egyebütt — külön ifjúsági brigádok ala­kultak. A falusi és városi fia­talok közös erőfeszítésének eredményeként sok helyen hasznos kisgépesítést alkal­maztak, bevezették a vil­lanyt és a vizet az istállókba, takarmánykeverő konyhákat építettek stb. Az önálló kez­deményezések, mint például Tanuljunk a legjobbaktól. Egy napot megtakarított üzemanyaggal dolgozunk, a mezőgazdaságban is kedve­zően befolyásolták a termelési eredmények alakulását. Az őszi kampány idejére a KISZ megyei bizottsága minden fa­lusi fiatalt mozgósított. A hozzájuk csatlakozó több mint 8000 diák és munkás hozzá­vetőlegesen 357 000 lej értékű betakarítási munkálatokkal segítette az őszi kampányt. Az RKP XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóját ün­neplő több mint 71 000 Bi­har megyei fiatal tevékenyen kivette részét a városszépíté­­si, társadalmi-m­­velődési, hulladékgyűjtési és más ak­ciókból is oly módon, hogy e pillanatban elmondhatjuk: Bi­har megye teljesítette az e­­gész évre szóló hazafias munka tervét. Harmincnyolc helyi ifjúsági munkatelep a­­lakult több mint 31000 ifjú részvételével. Különösen em­lítésre méltóak a szalontai és nagyváradi diákok által a szőlőhegyen mintegy 190 hek­táron végzett munkálatok, hasonlóképpen a dobresti-i. Dr. Petru Groza városi, beiusi, székelyhídi és m­ihályfalvi er­dősítési akciók. Pártunk főtitkárának útmu­tatásai alapján a KISZ me­gyei bizottsága állandó fel­adatának tekintette és tekinti az ifjúság szabad idejének hasznos és tartalmas kitölté­sét, a munka- és létfeltételek állandó javítását. Még ebben az évben használatba adnak 4 új munkásszállót a Crisana textilgyár, a Mechanikai ü­­zem, a Viitorul műanyagáru­­gyár és a feketeerdei üveg­gyár dolgozói számára. A szabad idő kellemes és tartalmas eltöltésére a KISZ szervezetek számos művelő­dési-szórakoztató tevékenysé­get szerveznek és bonyolíta­nak le. Megyei szinten im­már hagyománynak és orszá­gos hírnévnek örvend a Tün­dérrózsa fesztivál vagy a bi­hari népdal­verseny. Rendsze­resen megtartják az agitációs brigádok fesztiváljait is. Egyelőre még csak a tervek között szerepel, de a közeljö­vőben új rendezvénnyel gya­rapodik a művelődési szóra­koztató akciók sora. Megren­dezik a KISZ művészbrigád­jainak fesztiválját, é és ha már a jövőnél tartunk, befejezésül hadd tegyünk említést arról az eseményről, amely minden bizonnyal az elkövetkezendő év egyik legjelentősebbike lesz a nagyváradi fiatalok életében: jövőre hozzálátunk felépíteni egy újabb ifjúsági létesítményt. A korszerű épület mél­tó otthona lesz majd a tanulni, művelődni vágyó ifjúságnak, annak az ifjúság­nak, amely minden tettével, egész tevékenységével igyek­szik beváltani a hozzá fűzött reményeket. Bihar megyei bizottságának első titkára BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL

Next