Bihari Napló, 1977
1977-05-01
Centenáriumot ünnepel ebben az évben az ország. Száz éves évfordulója lesz rövidesen Románia állami függetlensége kivívásának. Emlékezünk s ünnepelünk, újra éljük a száz évvel ezelőtti történelmi napokat és heteket, azt a hősi harcot, melyről történelmi emlékek, és az írott dokumentumok beszélnek. Ahogy egy évszázaddal ezelőtt az egész nép egy emberként sorakozott fel — és ezt mélységesen tudatosan tette — a történelmi szükségszerűség megvalósításáért, ma, száz esztendő múltán, a fejlődés és a haladás magasabb szintjén ugyanez a tudatos történelemformálás hatja át sorsa felett szabadon rendelkező dolgozó népünket. Mi sem lehet méltóbb egy kimagasló, országos sorsot formáló történelmi esemény centenáriumának megünnepléséhez. Az 1877-es függetlenségi háború felidézése felébreszti bennünk azt a gondolatot, hogy a román nép egész története, mint egyébként más népek története is, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért folytatott harcok története, az idegen elnyomás elleni harc története és ezeken a harcokon keresztül vezetett el a jelenkori beteljesüléshez és eredményekhez, a modern, szocialista valósághoz. Az évszázados törökellenes küzdelmek, a parasztság nagyerejű felkelései a hűbéri kizsákmányolás ellen, az 1848-as forradalom új korszakot nyitó hatása és következményei, a román nemzeti állam megalakulása 1859-ben, mindmegannyi csomópontja a román nép harcának, hogy megérdemelt helyét kivívja Európa és a világ népeinek sorában, hogy legjobbjainak eszméit, a nép óhaját egy szabad és boldog életért megvalósítsa. Ilyen összefüggésben az állami függetlenség fegyverrel a kézben való kivívása 1877-ben egy sok évszázados vágy beteljesülése volt, mély és messzemenő előrehaladás, az általános társadalmi felemelkedés, a román nemzet szabad és önálló kibontakozásának útján. A széles néptömegek, a leghaladóbb társadalmi erők ez évszázados harca a társadalmi és nemzeti haladásért, szükségszerűen Erdélynek az országgal való egyesüléséhez, és ilyen módon az egységes román nemzeti állam létrehozásához vezetett. Az egységes nemzeti állam megalakulása után újabb szakaszába lépett Románia történelmi fejlődése és újabb feladatok merültek fel a néptömegek forradalmi mozgalma előtt. A történelem logikája megkövetelte a munkásosztály és a többi dolgozó réteg harci egységének lét (HORVÁTH IMRE) rehozását, forradalmi harcoknak a kommunista párt általi vezetését, megkövetelte a tőkés-földesúri rend felszámolását, a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntését. Csakis ez a mély forradalmi átalakulás, a szocializmus teljes győzelme hazánkban tette lehetővé a szó valódi értelmében vett társadalmi és nemzeti felszabadulást, a függetlenség és a szuverenitás magasabb szintű kiteljesedését. Népünk — románok, magyarok és más nemzetiségűek — évszázados munkája így kap új értelmet, a szabad és független fejlődésért folytatott harca így telítődik új tartalommal a jelenben. Ez a tartaAz összes dolgozók teljes jogegyenlősége és demokratikus szabadságjogai nemzetiségre való tekintet nélkül, a gazdasági, társadalmi és szellemi életben, az egész társadalom vezetésében való részvétel joga, az anyanyelvű oktatás és az anyanyelv szabad használata, a személyiség sokoldalú fejlesztésének szilárd politikai és jogi alapjait képezik országunkban minden állampolgár számára, bármelyik nemzetiséghez is tartozzék. E szabadságjogok szilárd biztosítéka Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánya, szocialista törvényességünk, dinamikusan fejlődő gazdaságunk, szélesedő és új oldalakkal gazdagodó szocialista demokráciánk. Jogos elégedettséggel mondhatjuk, hogy oly korban élünk és olyan jövő létrehozására fordítjuk fizikai és szellemi energiánkat, me rt ház otthonom és a népe népem Bennük testvért, ennél is többet látok!" TÜZES BÁLINT ezt a hírt nem tévé rádió röpíti közénk hajdani golyókarcsápasztó sivítása ismeretlen erőd alatt ismeretlen föld ismeretlen éjjelén a történelem izzadt-levonta győzelem indította postakocsiján kétség-paksaméták alól minden állomáson kinyitott újrazárt hírzsák Szabadság PLEVNA ALATT CONSTANTIN MALINA SZÜLETÉSEKOR születésekor a gyermeket Burebistának keresztelték a győzelem után lett Basarab a lándzsát eldobva már Horea majd a pajzsos Stefan az íjas Mihai a domna láncának nevezte Nicolaenak a látóhatár nevén növekedvén történelemkönyvünket nyújtjuk át Farkas Antal fordításai S FKAI AN GOGA Plevna ’71 EGYÜTTÉLÉSÜNK MAGAS RENDŰ ERKÖLCSI ÉRTÉKEI lem a Román Kommunista Párt Programjának a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozása és a kommunizmus felé való előrehaladás tudományosan kidolgozott stratégiája. Ez a szocialista realitásainkból fakadó pártprogram, — társadalmunk minden oldalú fejlesztésének és tökéletesítésének programja — élő kifejezése a Román Kommunista Párt politikája alkotó és tudományos jellegének, az ország minden fia akaratának és törekvésének, hogy hazánkat a szocializmus talaján a fejlett országok sorába emeljük, népének a civilizáció és szocialista kultúra minden feltételét biztosítsa a személyiség sokoldalú kibontakozása és az ember boldogsága érdekében. Amint a Román Kommunista Párt Programja megfogalmazza, országunk területén a történelmi idők folyamán a román nép mellett, magyarok, németek és más nemzetiségek is együtt éltek, dolgoztak, alkottak és harcoltak a különböző korokban. A közös múlt és jelen, a múlt és jelenbeli vívmányok közössége alapján, a közös harcok tudatában szilárdult meg a román nép és az együttélő nemzetiségek testvérisége, történelemben gyökerező és jelenben kiteljesedő egysége, melyet tovább szilárdít a jövőben is a pártnak a nemzeti kérdésben vallott következetes, elvi politikája, a nemzeti kérdés marxista-leninista megoldása.lyet e nép élenjáró gondolkodói és harcosai, — mint Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, Stefan Ludwig Roth és Bolyai János — és még oly sokan mások — előreláttak, melyről Ady Endre és Emil Isac álmodott, melyért Budai Nagy Antal, Dózsa György és Horea az életét adta. Oly vívmányok és eredmények élvezői vagyunk, melyekért a párt megalakulásától kezdve, harcra vezette az ország összes forradalmi és haladó erőit, melyekért minden veszélyt vállalva és mindent elszenvedve harcoltak a kommunisták, a munkásosztály, a parasztság tömegei, a haladó értelmiség, románok, magyarok és más nemzetiségűek. Ezért értékeljük jelen életünket a múlt tanulságainak szemszögéből, ezért becsüljük és ápoljuk közös múltunkat, szocialista valóságunk talajáról. ★ Az összes állampolgárok jogegyenlőségének biztosítása, az anyagi és szellemi életszínvonal emelése kérdésében pártunk abból az igazságból indul ki, hogy ez mindenekelőtt az egész ország gazdasági-társadalmi fejlődési fokának emelésében tükröződik; a termelőerők ésszerű elhelyezését követeli meg a haza egész területén, biztosítva ezáltal a különböző vidékek és az összes megyék harmonikus és sokoldalú fejlődését gazdasági, társadalmi és művelődési szempontból. Csakis így születhetnek mind jobb feltételek nemzetiségi különbség nélkül, minden állampolgár számára, a társadalmi életben való tevékeny részvételhez, a teljes érvényesüléshez. Bihar megye, ahol román, magyar és más nemzetiségű dolgozók élnek és tevékenykednek, messzemenően tanúsítja ennek a politikának eredményeit és helyességét, mind ami a megye általános fejlődését, mind pedig ami a dolgozók életében végbement változásokat illeti. Egyre növekszik megyénk hozzájárulása az ország ipari össztermeléséhez, mezőgazdaságunk egyre magasabb termelési szinteket ér el, szemmel látható, ahogy a helység- és területrendezés tervei új színekkel gazdagítják Nagyvárad municipiumot, városainkat és községeinket, egyre jobb munka- és életfeltételeket biztosítva a dolgozóknak. Az általános fejlődés talaján jelentős eredményekkel büszkélkedhetünk az oktatás, az egészségvédelem és a művelődési élet különböző területein. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felé való előrehaladásunk Bihar megyei valósága — mint az ország más vidékein is —, a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók közös műve és ugyanakkor mindnyájunk jólétének és boldogságának alapja. Ugyanakkor e közösen elért sikerek számunkra — megyénk összes lakói számára — annak az összefogásnak és testvériségnek a bizonyítékai, amely a történelem folyamán annyiszor megnyilvánult ezen a tájon és amely ma is alapvető jellemzője a bihari embernek. Ezeket a gondolatokat juttatták kifejezésre a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának április 4-i plénumán Bihar megye felszólaló képviselői hangsúlyozva, hogy pártunk megteremtette mindazokat a feltételeket, hogy ma is — az új társadalom életszínvonalának folyamatában — mind a munkában, vagy a szórakozásban, az öröm, vagy a bánat perceiben testvéreknek érezzük egymást. Valóságunk és tudatunk e lényeges vonása együttélésünk magas rendű erkölcsi értékei teljes mértékben felszínre kerültek a március 4-i katasztrofális földrengést követő időszakban, amikor a pártvezetőség, személyesen pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs felhívására Bihar megye dolgozói is, az egész ország népe mellett, egy emberként tettekkel bizonyították szolidaritásukat, a szocializmus ügyéhez való hűségüket, elhatározásukat, hogy mindent megtesznek a természeti csapás következményeinek mihamarabbi felszámolásáért, az ötéves tervből reánk háruló feladatok teljesítéséért. Mindnyájan éreztük azokban a napokban, hogy a természet vak erőinek esztelen pusztítása nem akadályozhatja meg előrehaladásunkat a gazdasági felemelkedés és az egész társadalom felvirágoztatásának útján. Úgy érezzük a jelenben, hogy ezt a szorgalmas munkát, építő lendületet nem fékezheti és nem csorbíthatja semmiféle elemi csapás, de oktalan, rosszindulatú, ellenséges emberi próbálkozás sem. Azokra a kísérletekre utalunk, melyek különböző nyugati imperialista körök részéről arra irányulnak, hogy az úgynevezett humanitárius kérdések kapcsán kivándorlásra, az ország, a haza elhagyására csábítsanak állampolgárokat, beleavatkozva ezzel Románia belügyeibe. Jól tudjuk, hogy a nemzetközi reakció az elmúlt évtizedek során, már nem egyszer használta fegyverként a félrevezetést, a rágalmazást és a megtévesztést. Tudniuk kell azonban, hogy éppen a jelenlegi erőfeszítéseink közepette, hazánk összes dolgozóinak harci egysége még jobban öszszeforr, még inkább megedződik. Az „Ubi bene, ibi patria“-val szemben Tamási Áront idézzük: „A madárnak, s a melegnek szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége“. Ehhez még tegyük hozzá: a haza nemcsak a föld, ahol születtünk, ahol emberré lettünk, hanem az a társadalom is e földön, mely életünket s ennek szabad kiteljesedését most és a jövőben biztosítja, s mert ő maga is szabad és ura saját sorsának. KOVÁCS LAJOS tanár, A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Bihar Megyei Tanácsának elnöke, HORVÁTH LÁSZLÓ tanár, a tanács titkára BIHARI NAPLÓ 10. OLDAL