Bihari Napló, 1978
1978-06-01
Jogaink és tennivalóink Annak, aki kezébe veszi mellékletünk, a Bihari Napló ez újabb számát, nem kell attól tartania, hogy paragrafusok és néptanácsi határozatok útvesztőjébe vezetjük, hiszen nem azért választottuk e szám témájának a jogügyi és közigazgatási kérdéseket, mintha a törvények, valamint a néptanácsi tennivalók szigorú felsorakoztatását tűztük volna ki célul. Az itt következő oldalakon — amelyek éppen két hónappal a néptanácsok elnökeinek Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenlétében megtartott országos konferenciája után kerültek a rotációs gépre — a néptanácsi munkának olyan vetületeit igyekszünk megvilágítani, amelyek ennek legmélyebb demokratizmusát, alapvetően humánus jellegét biztosítják. Mert meggyőződéssel állíthatjuk, hogy szinte mindenkit érdekelnek a fogadóórák megrendezésével, megtartásával, a panaszok, kérések, észrevételek, javaslatok elintézésével kapcsolatos tapasztalatok. Főleg, ha a megyeszékhely néptanácsának szerkezeti felépítését, a megyei és a municípiumi fogadóórák rendjét is közöljük mellette, könnyítve ezáltal a néptanácshoz fordulók eligazodásán. Bizonyára az sem érdektelen, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják a sokfalvas nagyközségek vezetőit, mint ahogy érdemes megfigyelni egyes helységek, illetve választókerületek egyéni módszerekkel elért eredményeit. Erre annál inkább szükség van, mivel ma már valóban általános törekvés a széles tömegek eredményes bevonása a helységek s az egész ország gyorsabb gazdasági-társadalmi fejlesztését szolgáló mindennapi tevékenységbe. Tennivalókról bőven szólunk hát ezeken a hasábokon, de ugyanakkor a jogokról, a lehetőségekről is. Arról a szükségszerűségről, amelyet személyesen pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke ismételten hangsúlyozott, hogy mindenki, nemzetiségre való tekintet nélkül ismerje és gyakorolja a szocialista törvényeink által nyújtott jogokat. Ehhez pedig ismerni kell törvényeinket, s tudni kell tiszteletben tartani azokat, érvényt szerezni nekik. Konkrét esetek leírásával szolgálják mindezt az itt következő cikkek és riportok, amelyek a munkával nevelés hatásos módszerét alkalmazó munkaközösség bemutatásától a fölöslegesen pereskedő összeférhetetleneken át a ,,feledékeny“ apáig sokmindennel foglalkoznak. Arra törekedtünk, hogy olvasmányos, de ugyanakkor hasznos is legyen ez a kiadvány, s így kiadós jogi tanácsadónak és jogi fogalmakat tisztázó kisszótárnak is helyet szorítottunk benne, amelyeket minden bizonnyal eredményesen forgat majd az olvasó. Persze, korai lenne még e kiadvány kapcsán eredményességről és hatékonyságról beszélni, annyit azonban máris leszögezhetünk, hogy ismét nagyszerű külmunkatársakat nyertünk. Bebizonyosodott, hogy az itt tárgyalt témakörökben is számos jó tollú szakember él és dolgozik városunkban és megyénkben. Reméljük, megmaradnak továbbra is lapunk lelkes munkatársainak. ILLÉS FERENC A FORRADALMI BARÁTSÁG KÖVETEKÉNT Május 15-én Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, államunk elnöke, párt- és kormányküldöttség élén Pekingbe érkezett és ezzel kezdetét vette az az öt ázsiai országra kiterjedő hivatalos baráti látogatás, amely újabb történelmi mozzanatként íródik be a román nép és az érintett ázsiai népek, kapcsolatainak krónikájába. A Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Vietnam Szocialista Köztársaságban, a Laosz Népi Demokratikus Köztársaságban és a Demokratikus Kampucsában tett hivatalos baráti látogatás valamennyi mozzanata a nemzetközi és a hazai közvélemény érdeklődésének homlokterében állott; mind szőkébb munkaközösségem, mind pedig jómagam, a látogatás-sorozat kezdetének első pillanatától élénk érdeklődéssel és messzemenő egyetértéssel követtük nyomon a televízió, a rádió és a sajtó révén e történelmi küldetés egyes állomásait, és benne ugyanakkor azoknak a külpolitikai elveknek a gyakorlati megnyilvánulását láttuk, amelyeknek érvényesítésére — pártunk főtitkárának, államunk elnökének sokoldalú külpolitikai tevékenysége által— a szocialista Románia következetesen törekszik. A nagyszabású ázsiai látogatás-sorozat első állomásán, Pekingben, a tiszteletére rendezett banketten, Nicolae Ceaușescu elvtárs a következőket mondotta: „Mindenekelőtt fejlesztjük baráti kapcsolatainkat az összes szocialista országokkal, erősítjük szolidaritásunkat és együttműködésünket a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett országokkal. Ugyanakkor bővítjük a cseréket az összes államokkal, tekintet nélkül a társadalmi berendezkedésükre“. Olyan elvek ezek, amelyek érvényesítésével Románia, személyesen köztársaságunk elnöke, egyre növekvő tiszteletet és megbecsülést szerzett szerte a világon, s ez a tény hazafias érzülettel tölti el az ország minden egyes polgárát, nemzetiségre való tekintet nélkül. A hivatalos megbeszélésekről kiadott közleményekből egyértelműen kicsendül az a tény, hogy azok gyümölcsözőeknek bizonyultak, további távlatokat nyitnak a román nép és a meglátogatott ázsiai népek hagyományos kapcsolatainak még erőteljesebb fejlesztéséhez és a megszületett megállapodások révén pártjaink, országaink és népeink között tovább erősödik a forradalmi barátság, a harcos szolidaritás és a gyümölcsöző együttműködés az országainkban folyó szocialista építés érdekében, a szocializmus, a béke, a nemzetközi együttműködés és megértés általános ügye javára. VARGA MÁRTA, a nagyváradi Sintéza vegyipari vállalat dolgozója, a 47-es számú municípiumi választókerület képviselője A BIHARI NAPLÓ ESEMÉNY NAPTÁRA 1978 május — j ú 11 i u s IV május 1—2 Csaknem száz esztendeje annak, hogy a munkásosztály harci seregszemléjének ünnepével köszönt ránk a május. A májusi zászlók alá öszszesereglett munkásnemzedékek pártvezette áldozatos harca árán valósult meg szocialista rendszerünk, amelyben több mint 30 éve a május elsején új tartalmat nyertek: országépítő eredményeink számbavételének, munkásöntudatunk társadalomformáló ereje megmérettetésének ünnepévé váltak. Napjainkban a munkásdemokrácia, a munkás önigazgatás elmélyülése társadalmi, gazdasági életünk megújulását jelenti, s azt, hogy a dolgozók tudatosan vállalják történelemformáló szerepüket a szocializmus és a kommunizmus építésének művében. Így valósulnak meg a történelmi májusok álmai, s így lesznek mind magasabbra törők a mostani májusok eredményei. A munka ünnepének másodnapján köszöntjük immár hagyományosan hazánk ifjúságát. Május másodika, a Román Ifjúság Napja, egyben jelkép is; népünk a májust a tavaszi megújulás időszakának, ifjúságunkat pedig a nemzet fejlődése letéteményesének tekinti. Tisztelet és megbecsülés országépítő, önmagát megvalósító ifjúságunknak! Május 8—9 A két egymást követő májusi naphoz népünk történelmének olyan eseményei fűződnek, amelyek meghatározói voltak fejlődésünknek, a korszakváltásoknak. 1921. május 8-án alakult meg a Román Kommunista Párt. Ötvenhét éves pártunk a hazai munkásmozgalom termékeny talajából sarjadt és a marxizmus-leninizmus győzelmes előretörését jelentette Romániában. Az RKP megalakulásának első percétől népünk legnemesebb eszméinek szószólója, létérdekeinek, függetlenségének és szuverenitásának legkövetkezetesebb védelmezője. Olyan vezető erő kommunista pártunk, amely győzelemre vitte a romániai néptömegek harcát a szabadságért, a szocialista társadalom megteremtéséért. Pártunk aranybetűkkel írott történetében is kiemelkedő a IX., X. és XI. kongresszusok időszaka, amikor főtitkárunk, Nicolae Ceausescu elvtárs elméleti és gyakorlati vezetésével, Románia fejlődésének leggyorsabb ütemét valósítja meg. Ebben a történelmi szakaszban egyre tovább növekszik a párt vezető szerepe minden tevékenységi területen s népünk a XI. kongreszszus, az Országos Konferencia által megjelölt úton haladva, egyre nagyobb sikereket ér el a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében, a kommunizmus felé való előrehaladásában. Május 9-e Románia teljes állami függetlensége kikiáltásának évfordulója. 1877-ben ezen a napon valósággá vált függetlenségünk, amely új távlatokat nyitott a román nép szabadságtörekvéseinek. A román nép évszázados függetlenségi törekvése és szabadságvágya új tartalommal telítődött napjainkban, a szocializmus viszonyai között. Ennek legfőbb bizonyítéka az a következetes politika, amelyet a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság folytat a haza függetlenségének és szuverenitásának megőrzéséért, s ez a politika érvényesül pártunk és államunk nemzetközi tevékenységében is. A fasizmus felett aratott győzelem napjaként is ünnepeljük május kilencedikét. Ünnepeljük, mert a hitlerizmus legyőzésével az emberi civilizáció legádázabb ellensége semmisült meg, s ünnepeljük, mert a román nép hősi tetteket írt történelmébe az antihitlerista koalíció oldalán vívott harcával, nagy áldozatokat hozva a fasiszta zsarnoki iga teljes leveréséért. Pártunk és államunk békeszerető politikája azóta is az együttműködés és egyetértés megteremtését szorgalmazza nemzetközi viszonylatban, s arra irányul, hogy kis és nagy államok, nemzetközi szervek az emberiség jövője iránti felelősség szellemében teremtsék meg a békés, biztonságos világot. Május 15.-június 9 A 130 évvel ezelőtti polgári demokratikus forradalom két jelentős eseményét jelzik a fenti dátumok. 1848 május közepére a balázsfalvi Szabadság mezején több mint 40 000 paraszt, mesterember és értelmiség gyűlt össze Erdély minden részéből a nemzeti gyűlésen, amely az ezen a tájon abszolút többségben élő román lakosság forradalmi álláspontját fogalmazta meg és szállt síkra azok kivívásáért. Június 9-én pedig az islazi népgyűlés hagyta jóvá a Nicolae Balcescu által megfogalmazott kiáltványt, amely a forradalom kezdetét jelentette Havasalföldön. Az 1848- as forradalom egyik fő jellegzetessége volt, hogy mindhárom országrészben egységes mozgalomként bontakozott ki. Ezzel kapcsolatosan Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyoz,a. ..Az 1048-as forradalmi eszmények minden román országijan hasonló körülmények között érlelődtek... Fő célkitűzésünk mindenütt a feudális szolgáltatások eltörlése és a jobbágyparasztság felszabadítása, a polgári demokratikus szabadságjogok bevezetése, az idegen uralom lerázása, a nemzeti egység és függetlenség megteremtése volt“. Ez az egységes forradalmi harc a jelkép erejével hat a mai nemzedékre is: ékesen tanúsítja, hogy mai szocialista egységünknek milyen mély gyökerei vannak és milyen szilárd történelmi alapokkal rendelkezik. Ugyanakkor arra buzdít, hogy szüntelenül erősítjük az összes dolgozók — románok, magyarok és más nemzetiségűek — teljes egyenjogúságon alapuló szilárd egységét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének történelmi művében. Május 22 A hivatalos évfordulók között nem szerepel ez a dátum, de a békére és nyugalomra vágyó emberiség leghőbb óhaja, hogy piros betűvel kerüljön a naptárakba ez a nap, annak ünnepeként, hogy megvalósult a leszerelés, megszűnt a világot rémületben tartó őrült fegyverkezési hajsza. Május 22-én ült össze, június 28-ig tart az ENSZ közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Ezen az ülésszakon hivatalos dokumentumként tették közzé a Román Kommunista Párt Központi Bizottságnak határozatát Románia álláspontjáról a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés kérdésében. Pártunk és kormányunk a román nép alapvető érdekeiből, a nemzetközi realitásokból kiindulva a jelenkor elsődleges feladatának tartja a fegyverkezési hajsza meg(Folytatása a 15. oldalon) • BIHARI NAPLÓ. Melléklet. Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja. Megjelent 1978 júniusában. Szerkesztette: 11. L ÉS FERENC. Grafikai szerkesztés és kivitelezés: SÓLYOM LAJOS, SÜTŐ JÁNOS. A mellékletben és a fedőlapon közölt felvételeket VILIDÁR ISTVÁN készítette. A fedőlapot tervezte és rajzolta SÓLYOM LAJOS. A TARTALOMBÓL: • Kiss Sándor: Ki maradjon a prés mellett? – dr. Blum László: Jogi mozaik • Emil Cotoi: Iratok, szervek. .. és minőségi változások • Szabó Mihály: Magunkról — néhány szóban • Kasziba János: A széleskörű tömegkapcsolatok a néptanácsok tevékenységének éltető elemei • Balázs László: A Bihari Napló ankétja • Papp Imre: A csékei és a diószegi néptanács tapasztalataiból ft Horváth Imre: Aforizmát: • Imiplin Irén: Filom eper, több menetben 9idig Ottó: ' író-jogászok ® Péli Elemér: Az egyes műhely hatalmas csarnokában ̇ Dumitru Oláh: A szocialista jogtudat fejlesztésének gyakorlati formái • Kenéz Ferenc: Jusztícia megrémült • Teodor Ghersea: Az igazságügyi szervek tevékenységének tökéletesítése • Margócsy László: Egy büntetőper tanulságai • Kún László: A jóhiszeműség • Tatai László: Mit kell tudnunk a telekkönyvről ? Lőrincz Mihály: A p-lyányélv használata az ige. vígszolgáltatásban 9 Tőke Csaba: „A nagy tanácsadónak, Nagyvárad.. 9 Guia? Cornel Lívia: Az apaság megállapítása házasságon kívül született gyermek esetében 9 Király Ernő: A házasság intézménye 9 Desideriu Klein, Cornel Ardelean: Bírák a válásról 9 Ménesi Tibor: A ..feledékeny p apa 9 Ábrahám György: Az ifjúkori bűnözés megelőzésének tapasztalatai 9 Székely Ervin: 60 jogi fogalom, 60 címszóban 9 Telegdi Sándor: A hamis tanú 9 Fábián Sándor, Ion Davideanu, Gábor Ferenc, Kenéz Ferenc, Teodor Crișan, Fábián Imre, Gittai István, Tüzes Bálint versei 9 A Bihari Napló eseménynaptára, kilátó, humor, rejtvénypályázat 9 A FÁKLYA szerkesztősége és kiadóhivatala: Nagyvárad, Romana utca 3. Redactia si administratia ziarurisi Fáklya: Oradea, str. Romána 3. Telefonszámok: kiadóhivatal — 2-49-70, tájékoztató szolgálat — 2-31-20 9 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana", Oradea, str. Moscovei nr. 5—8. BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL