Bihari Napló, 1978

1978-06-01

Jogaink és tennivalóink Annak, aki kezébe veszi mellékletünk, a Bihari Napló ez újabb számát, nem kell attól tartania, hogy paragra­fusok és néptanácsi határo­zatok útvesztőjébe vezetjük, hiszen nem azért választottuk e szám témájának a jogügyi és közigazgatási kérdéseket, mintha a törvények, vala­mint a néptanácsi tennivalók szigorú felsorakoztatását tűz­tük volna ki célul. Az itt kö­vetkező oldalakon — amelyek éppen két hónappal a nép­tanácsok elnökeinek Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenlété­ben megtartott országos kon­ferenciája után kerültek a ro­tációs gépre — a néptanácsi munkának olyan vetületeit igyekszünk megvilágítani, a­­melyek ennek legmélyebb demokratizmusát, alapvetően humánus jellegét biztosítják. Mert meggyőződéssel állíthat­juk, hogy szinte mindenkit érdekelnek a fogadóórák meg­rendezésével, megtartásával, a panaszok, kérések, észrevé­telek, javaslatok elintézésével kapcsolatos tapasztalatok. Főleg, ha a megye­székhely néptanácsának szer­kezeti felépítését, a megyei és a municípiumi fogadóórák rendjét is közöljük mellette, könnyítve ezáltal a népta­­nácshoz fordulók eligazodá­sán. Bizonyára az sem érdek­telen, hogy milyen gondola­tok foglalkoztatják a sokfal­­vas nagyközségek vezetőit, mint ahogy érdemes megfi­gyelni egyes helységek, illet­ve választókerületek egyéni módszerekkel elért eredmé­nyeit. Erre annál inkább szükség van, mivel ma már valóban általános törekvés a széles tömegek eredményes bevonása a helységek s az egész ország gyorsabb gazda­sági-társadalmi fejlesztését szolgáló mindennapi tevé­kenységbe. Tennivalókról bőven szó­lunk hát ezeken a hasábokon, de ugyanakkor a jogokról, a lehetőségekről is. Arról a szükségszerűségről, amelyet személyesen pártunk főtitká­ra, köztársaságunk elnöke ismételten hangsúlyozott, hogy mindenki, nemzetiségre való tekintet nélkül ismerje és gyakorolja a szocialista törvényeink által nyújtott jogokat. Ehhez pedig ismerni kell törvényeinket, s tudni kell tiszteletben tartani azo­kat, érvényt szerezni nekik. Konkrét esetek leírásával szol­gálják mindezt az itt következő cikkek és riportok, amelyek a munkával nevelés hatásos módszerét alkalmazó munka­közösség bemutatásától a fö­löslegesen pereskedő össze­­férhetetleneken át a ,,feledé­keny“ apáig sokmindennel foglalkoznak. Arra törekedtünk, hogy olvasmányos, de ugyanakkor hasznos is legyen ez a kiad­vány, s így kiadós jogi ta­nácsadónak és jogi fogalma­kat tisztázó kisszótárnak is helyet szorítottunk benne, a­­m­elyeket minden bizonnyal e­­redményesen forgat majd az olvasó. Persze, korai lenne még e kiadvány kapcsán eredmé­nyességről és hatékonyságról beszélni, annyit azonban máris leszögezhetünk, hogy ismét nagyszerű külmunka­­társakat nyertünk. Bebizo­nyosodott, hogy az itt tárgyalt témakörökben is számos jó tollú szakember él és dolgo­zik városunkban és megyénk­ben. Reméljük, megmaradnak továbbra is lapunk lelkes munkatársainak. ILLÉS FERENC A FORRADALMI BARÁTSÁG KÖVETEKÉNT Május 15-én Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, államunk elnöke, párt- és kormányküldöttség élén Pekingbe­ érkezett és ez­zel kezdetét vette az az öt ázsiai országra kiterjedő hi­vatalos baráti látogatás, a­­mely újabb történelmi mozza­natként íródik be a román nép és az érintett ázsiai né­pek, kapcsolatainak króniká­jába. A Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Vietnam Szocialista Köztársaságban, a Laosz Népi Demokratikus Köztársaságban és a Demok­ratikus Kampucsában tett hivatalos baráti látogatás va­lamennyi mozzanata a nem­zetközi és a hazai közvéle­mény érdeklődésének homlok­terében állott; mind szőkébb munkaközösségem, mind pe­dig jómagam, a látogatás-so­rozat kezdetének első pillana­tától élénk érdeklődéssel és messzemenő egyetértéssel kö­vettük nyomon a televízió, a rádió és a sajtó révén e tör­ténelmi küldetés egyes állo­másait, és benne ugyanakkor azoknak a külpolitikai elvek­nek a gyakorlati megnyilvá­nulását láttuk, amelyeknek érvényesítésére — pártunk főtitkárának, államunk elnö­kének sokoldalú külpolitikai tevékenysége által­­— a szo­cialista Románia következete­sen törekszik. A nagyszabású ázsiai láto­gatás-sorozat első állomásán, Pekingben, a tiszteletére ren­dezett banketten, Nicolae Ceaușescu elvtárs a követke­zőket mondotta: „Mindenek­előtt fejlesztjük baráti kap­csolatainkat az összes szocia­lista országokkal, erősítjük szolidaritásunkat és együtt­működésünket a fejlődő or­szágokkal, az el nem kötelezett országokkal. Ugyanakkor bő­vítjük a cseréket az összes államokkal, tekintet nélkül a társadalmi berendezkedésük­re“. Olyan elvek ezek, ame­lyek érvényesítésével Romá­nia, személyesen köztársasá­gunk elnöke, egyre növekvő tiszteletet és megbecsülést szerzett szerte a világon, s ez a tény hazafias érzülettel tölti el az ország minden egyes polgárát, nemzetiségre való tekintet nélkül. A hivatalos megbeszélések­ről kiadott közleményekből egyértelműen kicsendül az a tény, hogy azok gyümölcsö­­zőeknek bizonyultak, továb­bi távlatokat nyitnak a román nép és a meglátogatott ázsiai népek hagyományos kapcso­latainak még erőteljesebb fej­lesztéséhez és a megszületett megállapodások révén párt­jaink, országaink és népeink között tovább erősödik a for­radalmi barátság, a harcos szolidaritás és a gyümölcsöző együttműködés az országaink­ban folyó szocialista építés érdekében, a szocializmus, a béke, a nemzetközi együtt­működés és megértés álta­lános ügye javára. VARGA MÁRTA, a nagyváradi Sintéza vegy­ipari vállalat dolgozója, a 47-es számú municípiumi v­álasztókerü­let képviselője A BIHARI NAPLÓ ESEMÉNY NAPTÁRA 19­7­8 m­­á­j­u­­s — j ú 11 i u s IV május 1—2 Csaknem száz esztendeje annak, hogy a munkásosztály harci seregszemléjének ün­nepével köszönt ránk a má­jus. A májusi zászlók alá ösz­­szesereglett munkásnemzedé­kek pártvezette áldozatos har­ca árán valósult meg szocia­lista rendszerünk, amelyben több mint 30 éve a május el­sején új tartalmat nyertek: országépítő eredményeink számbavételének, munkás­öntudatunk társadalomformá­ló ereje megmérettetésének ünnepévé váltak. Napjainkban a munkásde­mokrácia, a munkás önigaz­gatás elmélyülése társadalmi, gazdasági életünk megújulását jelenti, s azt, hogy a dolgozók tudatosan vállalják történe­­lemformáló szerepüket a szo­cializmus és a kommunizmus építésének művében. Így va­lósulnak meg a történelmi májusok álmai, s így lesznek mind magasabbra törők a mostani májusok eredményei. A munka ünnepének má­sodnapján köszöntjük immár hagyományosan hazánk ifjú­ságát. Május másodika, a Ro­mán Ifjúság Napja, egyben jelkép is; népünk a májust a tavaszi megújulás időszaká­nak, ifjúságunkat pedig a nemzet fejlődése letétemé­nyesének tekinti. Tisztelet és megbecsülés országépítő, önmagát megvalósító ifjúsá­gunknak! Május 8—9 A két egymást követő má­jusi naphoz népünk történel­mének olyan eseményei fű­ződnek, amelyek meghatáro­zói voltak fejlődésünknek, a korszakváltásoknak. 1921. má­jus 8-án alakult meg a Ro­mán Kommunista Párt. Öt­­venhét éves pártunk a hazai munkásmozgalom termékeny talajából sarjadt és a marxiz­­mus-leninizmus győzelmes előretörését jelentette Romá­niában. Az RKP megalakulá­sának első percétől népünk legnemesebb eszméinek szó­szólója, létérdekeinek, függet­lenségének és szuverenitásá­nak legkövetkezetesebb védel­mezője. Olyan vezető erő kom­munista pártunk, amely győ­zelemre vitte a romániai nép­­tömegek harcát a szabad­ságért, a szocialista társada­lom megteremtéséért. Pár­tunk aranybetűkkel írott tör­ténetében is kiemelkedő a IX., X. és XI. kongresszusok időszaka, amikor főtitkárunk, Nicolae Ceausescu elvtárs el­méleti és gyakorlati vezeté­sével, Románia fejlődésének leggyorsabb ütemét valósítja meg. Ebben a történelmi sza­kaszban egyre tovább növek­szik a párt vezető szerepe minden tevékenységi terüle­ten s népünk a XI. kongresz­­szus, az Országos Konferen­cia által megjelölt úton ha­ladva, egyre nagyobb sikere­ket ér el a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megteremtésében, a kommu­nizmus felé való előrehala­dásában. Május 9-e Románia teljes állami függetlensége kikiáltá­sának évfordulója. 1877-ben ezen a napon valósággá vált függetlenségünk, amely új távlatokat nyitott a román nép szabadságtörekvéseinek. A román nép évszázados füg­getlenségi törekvése és sza­badságvágya új tartalommal telítődött napjainkban, a szo­cializmus viszonyai között. Ennek legfőbb bizonyítéka az a következetes politika, a­­melyet a Román Kommunis­ta Párt, Románia Szocialista Köztársaság folytat a haza függetlenségének és szuvere­nitásának megőrzéséért, s ez a politika érvényesül pártunk és államunk­ nemzetközi te­vékenységében is. A fasizmus felett aratott győzelem napjaként is ünne­peljük május kilencedikét. Ünnepeljük, mert a hitleriz­­mus legyőzésével az emberi civilizáció legádázabb ellen­sége semmisült meg, s ünne­peljük, mert a román nép hősi tetteket írt történelmé­be az antihitlerista koalí­ció oldalán vívott harcával, nagy áldozatokat hozva a fa­siszta zsarnoki iga teljes le­veréséért. Pártunk és álla­munk békeszerető politikája azóta is az együttműködés és egyetértés megteremtését szor­galmazza nemzetközi viszony­latban, s arra irányul, hogy kis és nagy államok, nem­zetközi szervek az emberiség jövője iránti felelősség szelle­mében teremtsék meg a bé­kés, biztonságos világot. Május 15.-június 9 A 130 évvel ezelőtti polgá­ri demokratikus forradalom két jelentős eseményét jelzik a fenti dátumok. 1848 május közepére a balázsfalvi Sza­badság mezején több mint 40 000 paraszt, mesterember és értelmiség gyűlt össze Er­dély minden részéből a nem­zeti gyűlésen, amely az ezen a tájon abszolút többségben élő román lakosság forradal­mi álláspontját fogalmazta meg és szállt síkra azok kiví­vásáért. Június 9-én pedig az islazi népgyűlés hagyta jóvá a Nicolae Balcescu által meg­fogalmazott kiáltványt, amely a forradalom kezdetét jelen­tette Havasalföldön. Az 1848- as forradalom egyik fő jelleg­zetessége volt, hogy mindhá­rom országrészben egységes mozgalomként bontakozott ki. Ezzel kapcsolatosan Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyoz­,­­a. ..Az 1048-as forradalmi e­­szmények minden román or­szágijan hasonló körülmények között érlelődtek... Fő célkitűzésünk mindenütt a feudális szolgáltatások eltör­lése és a jobbágyparasztság felszabadítása, a polgári de­mokratikus szabadságjogok bevezetése, az idegen uralom lerázása, a nemzeti egység és függetlenség megteremtése volt“. Ez az egységes forra­dalmi harc a jelkép erejével hat a mai nemzedékre is: ékesen tanúsítja, hogy mai szocialista egységünknek mi­lyen mély gyökerei vannak és milyen szilárd történelmi alapokkal rendelkezik. Ugyan­akkor arra buzdít, hogy szün­telenül erősítjük az összes dolgozók — románok, magya­rok és más nemzetiségűek — teljes egyenjogúságon ala­puló szilárd egységét a sokol­dalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésének tör­ténelmi művében. Május 22 A hivatalos évfordulók kö­zött nem szerepel ez a dátum, de a békére és nyugalomra vágyó emberiség leghőbb óha­ja, hogy piros betűvel kerül­jön a naptárakba ez a nap, annak ünnepeként, hogy meg­valósult a leszerelés, megszűnt a világot rémületben tartó őrült fegyverkezési hajsza. Május 22-én ült össze, június 28-ig tart az ENSZ közgyű­lés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Ezen az ülésszakon hivatalos doku­mentumként tették közzé a Román Kommunista Párt Központi Bizottságnak határo­zatát Románia álláspontjáról a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés kérdésé­ben. Pártunk és kormányunk a román nép alapvető érde­keiből, a nemzetközi realitá­sokból kiindulva a jelenkor elsődleges feladatának tart­ja a fegyverkezési hajsza meg­(Folytatása a 15. oldalon) • BIHARI NAPLÓ. Mellék­let. Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bi­har megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja. Meg­jelent 1978 júniusában.­­ Szerkesztette: 11. L É­S F­E­R­­E­N­C. Grafikai szer­kesztés és kivitelezés: SÓLYOM LAJOS, SÜTŐ JÁNOS. A mel­lékletben és a fedőlapon kö­zölt felvételeket VILIDÁR ISTVÁN készítette. A fedőlapot tervezte és raj­zolta SÓLYOM LAJOS. A TARTALOMBÓL: • Kiss Sándor: Ki marad­jon a prés mellett? – dr. Blum László: Jogi mozaik • Emil Cotoi: Iratok, szer­vek. .. és minőségi változások • Szabó Mihály: Magunk­ról — néhány szóban • Kasziba János: A széles­körű tömegkapcsolatok a nép­tanácsok tevékenységének él­tető elemei • Balázs László: A Bihari Napló ankétja • Papp Imre: A csékei és a diószegi néptanács tapasztala­taiból ft Horváth Imre: Aforiz­mát: • Imiplin Irén: Filom­­ e­per, több menetben 9­­­idig Ottó: ' író-jogászok ® Péli Elemér: Az egyes műhely hatalmas csarnoká­ban ̇ Dumitru Oláh: A szocia­lista jogtudat fejlesztésének gyakorlati formái • Kenéz Ferenc: Jusztícia megrémült • Teodor Ghersea: Az igaz­ságügyi szervek tevékenysé­gének tökéletesítése • Margócsy László: Egy büntetőper tanulságai • Kún László: A jóhisze­műség • Tatai László: Mit kell tudnunk a telekköny­vről ?­­ Lőrincz Mihály: A p-­­­lyá­nyél­v használata az ige. víg­­szolgáltatásban 9 Tőke Csaba: „A nagy ta­nácsadónak, Nagyvárad.. 9 Guia? Cornel Lívia: Az apaság megállapítása házas­ságon kívül született gyermek esetében 9 Király Ernő: A házasság intézménye 9 Desideriu Klein, Cornel Ardelean: Bírák a válásról 9 Ménesi Tibor: A ..fele­dékeny p apa 9 Ábrahám­ György: Az if­júkori bűnözés megelőzésének tapasztalatai 9 Székely Ervin: 60 jogi fogalom, 60 címszóban 9 Telegdi Sándor: A hamis tanú 9 Fábián Sándor, Ion Da­­videanu, Gábor Ferenc, Ke­néz Ferenc, Teodor Crișan, Fábián Imre, Gittai István, Tüzes Bálint versei 9 A Bihari Napló esemény­naptára, kilátó, humor, rejt­vénypályázat 9 A FÁKLYA szerkesztő­sége és kiadóhivatala: Nagy­várad, Romana utca 3. Re­­dactia si administratia zia­­rurisi Fáklya: Oradea, str. Ro­mána 3. Telefonszámok: ki­adóhivatal — 2-49-70, tájékoz­tató szolgálat — 2-31-20­ 9 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana", Oradea, str. Moscovei nr. 5—8. BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL

Next