Bihari Napló, 1979
1979-11-01
KONGRESSZUST KÖSZÖNTÜNK A ki rendszeresen olvassa napilapunkat, a Fáklyát, bizonyára észrevette már, hogy az utóbbi időben mennyire megsokasodtak az ünnepköszöntő események, a megvalósítások, a ma krónikájának tollára kívánkozó témák. Ahogy telt az idő s közeledett 1979 ősze, egyre több lett a megírnivaló, hiszen csakúgy, mint hazánk valamennyi vidékén, Biharban is a falvak és városok dolgozó lakosai, románok és magyarok a közelgő nagy történelmi eseményt jobb munkával, az eddiginél többel és tökéletesebbel kívánják köszönteni, írtuk és közöltük a híreket, beszámolókat, riportokat. Azokról, akik különösen rászolgáltak, portrékat vázoltunk fel, s harmincezres példányszámban népszerűsítettük és népszerűsítjük továbbra is a legjobbak tapasztalatait, módszereit. De így sem került sor mindenkire és valamennyi munkahelyre, hisz az élet nem csupán mv.ijvai’,vsiuisottool és tervteljesítésekből áll... A megyei pártkonferencia és ezt követően pártunk XII. kongresszusa pedig már itt is van. Ezekben a történelmi pillanatokban, amikor mindenki a maga hozzájárulásával készül kiegészíteni az ünnepköszöntő teljesítmények csokrát, mi mellékletet készítettünk. A Bihari Napló ez újabb számának írásait napi tennivalóinkkal teljesen egyhangúan — vagy talán valamelyest ünnepibb hangvételben — ezeknek az eseményeknek jegyében szerkesztettük. A bihari emberről kívántunk írni, azokról az egyszerű, mindennapiaknak látszó de mégis nagyszerű tettekről, amikkel e vidék lakói tűntek ki. Szó esik hát az itt közölt riportokban a Szocialista Munka Hőse címet viselő, kiemelkedőt nyújtó mezőgazdasági vezetőkről, bányászokról, akik egy egész életen át helytálltak, de akiknek fiaik már a könnyebb megélhetést keresik; olyan munkáscsaládról, amelynek tagjai nagyobb jövedelem ellenében sem hagyták ttl a váradi gyárat; tanáremberről, aki nem hátrált meg a vidéki munka neheze elől, s olyan orvosról, aki elmondhatja magáról, hogy sokan köszönhetik neki életüket ... Megszólalnak ezeken a hasábokon újonnan választott párttitkárok, felelős beosztásba került, őket megillető bizalomban részesült nők, ugyanakkor a kultúrmunka kitüntjei, valamint nemzetiségi megnyilvánulásunk exponensei, de helyet kapott a sport, a költészet és a művészet is... Pontosan úgy, ahogy azt mindennapi életünk diktálja. Fogadják hát, kedves bihari olvasóink úgy mellékletünk ezen számát, mint egy, a mai krónikások által előállított egyszerű tükröt, amelybe most, ünnep előtt érdemes talán belepillantani. ILLÉS FERENC A hírlapárusoktól nagyon rövid idő alatt szétkapkodták Románia Szocialista Köztársaság 1979 évi Statisztikai Évkönyvét. Hatszáznyolcvanöt oldalán a számok nyelvén közöl értékes információkat életünk alakulásáról, gazdasági eredményeinkről, társadalmi-kulturális gyarapodásunkról. Olvasóinknak ezúttal főleg a megyénkre, s az 1978-as esztendőre vonatkozó adatok aprócska hányadát gyűjtöttük ki. Kezdjük a lakosságra vonatkozó idei adatokkal. Ez év június 1-én, megyénk összlakossága 640 327 fő volt. Közülük 252 617-en éltek municípiumunkban és a városokban, 14 657-en az alárendelt községekben és 373 053-an vidéken. A lakosság négyzetkilométerenkénti sűrűsége 84,8, az országos 92-vel szemben. Nagyvárad összlakossága a bőr- és cipőgyártásban, s valamicskét az élelmiszeriparban. A szerszámgépipar termelése egyébként a megye egészéből 20,8 százalékot képviselt az elmúlt esztendőben. A megye iparában foglalkoztatott 92 785 személy közül 23 481 dolgozott a gépgyártásban és fémmegmunkálásban, 11451 a bőriparban, 9 932 a fafeldolgozó egységekben, 7 910 az építőanyag iparban. S hogy a termelés szervezésében, a műszaki haladás alkalmazásában, a szakképesítés fokozásában hogyan jeleskednek megyénk szakemberei, tükröződik a termelékenység alakulásában. 1966—1978 között, az évi növekedési ütem 6,8 százalék volt, gyengébb az országos átlagnál; 1971—1978 között meghaladtuk az átlagot, 1976—1978 között pedig — 8,7 százalékos ütemünkkel — fokozni sikerült előnyünket. A SZÁMOK NYELVÉN Tallózás Románia Szocialista Köztársaság legfrissebb statisztikai évkönyvében 1978. július 1-én — 179 780 volt. Ebben az esztendőben a megye területén 11 218 gyermek született, a természetes népszaporulat 3 573 fő. Nagy szerelmek lángoltak fel, következményük a megkötött 5 407 házasság. S hogy a korábbiak mennyire voltak tartósak?... 1 057 válást tart nyílván az évkönyv. A születésekkel kapcsolatos érdekesség: 1956-ban ezer 45—49 éves nő, 2,7 gyermeket szült átlagosan és országos viszonylatban. Tavaly már 3 000 ilyen korú asszonyra jut 2 újszülött! Egyébként abszolút növekedést a 15—19 és 20—24 esztendősök korcsoportja mutat ki. A megye gazdasági fejlődését több fejezet is taglalja. A szocialista vállalatok állóalapjának értéke az 1970 évi 12 731 millió lejről 28 100 millió lejre emelkedett. A nemzetgazdaság egészében, Bihar megye helyét az alábbi mutatók határozzák meg: az összlakosság 2,9 százaléka él megyénkben; az ország összterületének 3,2 százalékát lakjuk; az ipari munkások létszámának 3 százalékát képviselik a megyénkbeliek; s az országos ipari termelés 2,5 százalékát valósítjuk meg. Ennek abszolút értéke 20141 millió lej volt. A termelés 1971—1978 között évi 12 százalékos átlagos ütemben növekedett. Fokoztuk részarányunkat az országos termelésben, szerszámgépeknél, építőanyagoknál, fafeldolgozásban, konfekció gyártásban, szőrme-nagyarányú beruházás bontakozott ki megyénk területén. A jelenlegi ötéves tervidőszak első három esztendejében 9231 millió lejt fordítottak ilyen célra, többet, mint az előző teljes ötéves terv idején, 4127 millió lejt kapott az ipar, 409 milliót az építkezés 1926 milliót a mezőgazdaság, 1134 milliót köznevesítési munka azokra, lakásépítésre fordítottak. Az ipar ágazatai közül, ebben az időszakban, a legnagyobb öszszeget a hő- és villamosenergia bázisának gyarapítására költötték: 983 695 000 lejt. Gépgyártó- és fémfeldolgozó iparunk 763 294 000 lejt, építőanyagiparunk 506 046 000 lejt kapott fejlesztésre. 1978 folyamán, megyénkben 5704 lakást építettek 452 000 négyzetméter területen. Az állami alapokból és a szövetkezetek költségén épült lakások keretében, — ezek országosan számított adatok — az egyszobásak 18,6, a kétszobások 48,2, a háromszobásak pedig 33,2 százalékos részarányt" képviselnek. A lakosság alapjaiból, az állam támogatásával építettek megoszlása: 6,3, 43,4 és 50,3 százalék. A lakosság alapjaiból, saját erővel építetteké: 13,6, 23,9 és 62,5 százalék. A kiskereskedelmi hálózatban 1978-ban a bihari lakosság 5 194 millió lej értékű árut vásárolt. 1714 milliót költöttek élelmiszerekre, 2603 milliót ipari termékekre, a vendéglátó egységek pedig 877 milliót inkasszáltak. 1965- höz viszonyítva, a legnagyobb forgalomnövekedés éppen az utóbbit jellemezte. Ismét helyi forrásokból merítünk adatokat, fogyasztásunk összetevőinek jobb megismertetése céljából. A kenyérfogyasztás az 1965 évi 55 344 tonnáról 60 408-ra növekedett, a húskészítményeké 1 229-ről 5 330 tonnára, vajból közel kétszeresét fogyasztottuk a vonatkoztatási évi mennyiségnek. Cukorból 13 043 tonna, zöldségkonzervekből 4464 tonna fogyott el. Csökkent a bor fogyasztása, a bihari lakos jobban megkedvelte a tömény italokat. S hogyan alakult a dohányáruk forgalma? 1965-ben 72,1 millió lejt pöfékeltünk el, 1978- ban már 124,1 milliót! Itt azonban óvatosan kell a következtetést kialakítani. Nem biztos, hogy ilyen arányban növekedett a füstölni való mennyisége. A bútorvásárlás meredek felfutását érzékeltetik a számadatok: tavaly 211,5 milliót költöttek lakásuk berendezésére a megyénkbeliek. S hogy szeretnek jól öltözködni.. . 438,1 milliót költöttek konfekciókra, ennek több mint felét el pofélékre. Néhány adat oktatási hálózatunk tevékenységére vonatkozóan. A megye területén 478 óvoda működik 1213 tanügyi szakemberrel. Az 1978— 1979-es tanévben 26 260 gyermekkel foglalkoztak, 544 általános iskolánkat 86 572 tanuló látogatta. Huszonkét líceumunk közül 13 ipari jellegű, kettő agráripari, egy gazdasági... A diákok száma a legutóbbi tanévben 24 485 volt, közülük 18 318 az ipari ismeretekben szerzett a pályakezdéshez szükséges jártasságot. Kilenc kultúrház és 434 kultúrotthon létezik a megye területén. A 666 könyvtár állománya 3 999 000 kötet, ebből a tavaly 2 051 000-et kölcsönöztek ki. A lakosság szellemi igényeinek kielégítésében mind nagyob szerepet vállal a televízió. 104 819 előfizetőt tartanak nyilván, a rádiózók tábora viszont 93 081 tagra zsugorodott. Az egészségügyi intézményekben 11110 gyermek látott napvilágot. Huszonnégy helységünk rendelkezik ivóvízhálózattal, melyek összhossza 1978-ban 442 kilométer A szolgáltatott ivóvíz mennyisége 36 068 000 köbméter volt, amiből háztartási célokra 13 298 000 köbmétert szántak, 756 000 köbméterrel többet, mint az előző esztendőben. S hogy az ivóvíz mégsem jutott el a városi lakások nagy hányadába?... nem a statisztikusok hibája. K.S. A XII. kongresszus köszöntésére A bihari falvak fejlődése Pártunk és államunk politikájának legfontosabb célkitűzése a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Nemzetgazdaságunk erőteljes fejlődése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a műszakianyagi alap megteremtése és kiszélesítése, a termelés állandó növelése gyökeresen megváltoztatta a bihari falvak arculatát is. Ennek egyik legszembeötlőbb bizonyítéka az, hogy falvainkban jelenleg minden harmadik család új házban lakik. A XII. pártkongresszus Irányelv-tervezete előírja, hogy az elkövetkező ötéves tervidőszakban is folytatni kell a lakásépítést. Az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb tényezője a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének állandó növekedése. A mezőgazdaságban dolgozók összjövedelme 1978-ban mintegy 2,5-szerese volt az 1965. évinek. A hektárhozam és a munka termelékenységének növekedése nagy mértékben járult hozzá az mtsz-ek tagjai összjövedelmének növeléséhez. Míg 1962-ben, a mezőgazdaság szocialista átalakítása kiteljesülésének éve-kben az egy munkaegységre átlagosan kiosztott pénzösszeg 6,50 lej volt, addig ez az öszszeg 1978-ban több mint felerre emelkedett. A XII. pártkongresszus előirányzatai szerint a javadalmazás aktív személyenként az 1981—1985 közötti időszakban 20—23 százalékkal növekszik. A falusi lakosság életszínvonalának növeléséhez jelentős mértékben hozzájárult az iparosítás, az ipari jellegű mezőgazdasági egységek létesítése. A gazdasági-társadalmi tevékenység gyors ütemű fokozásának köszönhetően számos község egyre inkább városi jelleget ölt, így például Érmihályfalva, Székelyhid, Tenke és Popesti várossá alakul. Az életszínvonal állandó emeléséhez tartozik a falusi kiskereskedelmi hálózat fejlesztése, bővítése és korszerűsítése, az áruforgalom növekedése. A szövetkezeti kereskedelmi hálózat az utóbbi években megkétszereződött, az eladott áruk értéke pedig mintegy háromszorosára emelkedett, főleg azáltal, hogy az utóbbi években a parasztság egyre több tartós fogyasztási cikket vásárol. Ma már a községekben élő családok háztartásának felszereltsége megközelíti a városi lakosokét. Jelentős előrelépést tettünk az utóbbi évtizedekben a falusi lakosok egészségének védelmében, az egészségügyi ellátottság javításában. Míg falvainkban 1950-ben 14 000 lakosra jutott egy orvos, ez a szám 1978-ban 1200-ra csökkent. Új orvosi rendelőket, szülőotthonokat építettek szinte mindenik községközpontban. Jó eredményeket értünk el az utóbbi években a közművesítés terén is. Egyre több községben használhatják a lakosok a vezetékes vizet és a csatornahálózat is egyre bővül. Bihar megye 435 falvából 424 villamosított, ami jobb életfeltételeket jelent a falvakon élőknek. A XII. pártkongresszuson elfogadandó előirányzatok széles alapot teremtenek a mezőgazdaság fejlődésére, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának állandó emelkedéséhez. ARI GYULA közgazdász A fedőlap Vikdár István és Sólyom Lajos munkája. • BIHARI NAPLÓ. Melléklet. Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja. Megjelent 1979 novemberében. • Szerkesztette: ILLÉS FERENC. Grafikai szerkesztés és kivitelezés: SÓLYOM LAJOS, SÜTŐ JÁNOS. A mellékletben közölt felvételeket VILIDÁR ISTVÁN készítette. A tartalomból: • Antal Ferenc: A jövőt formálják • Pető Pál: Milliomosok elnöke • Nagy Béla: Parasztnak lenni? • Kiss Sándor: Ösvény a bánya felé. • Alexandru Andrifoiu: Szellemi barangolás Biharban • Nagy L. Róbert: Mindenért megküzdöttem • Fábián Imre: A gyermekekért ... Ahogy Málnási Ferenc tanárkodik • Fehér József: A vizsga • Nicolae Mihai: Eredményekről, amelyek köteleznek • Robotos Imre: Értelem nélkül nem érdemes ... • Balogh Edgár: Táj és nép • Beke György: Az én Váradon! • Bajor Andor: Az üvegerdő • Nagy Ilona: A váradi dombtetőn • Papp József: A buceai hídtól a váradi kenyérgyárig • Balázs László: Választások után — tennivalók előtt... • Kovács Lajos: Hazánk a megvalósult testvériség otthona • Bölöni Sándor: Irodalmi Kerekasztal • Szabó József: A szó erejével • Szele Vera: „Csak“ gyermekeknek? • Implon Irén: Csak hét kilométer • George Vaida: Településfejlesztés Bihar megyében • Tőke Csaba: Esélyei a reménynek • Kenéz Ferenc: Edzők és pedagógusok • Kovács Lajos: Szervizszolgálattal a nagyvilágban • Horváth Imre, Fábián Sándor, Teodor Crișan, Mérai Csilla, Gittai István, Gábor Ferenc, Virgil Kepelea- Kenéz Ferenc, Máté Imre versei. • Aforizmák, rejtvénypályázat. • A Fáklya szerkesztősége és kiadóhivatala: Nagyvárad, Romana utca 3. szám. Redacfia ?i administrafia ziarului „Fáklya“, Oradea, str. Romana nr. 3. Telefonszámok: Kiadóhivatal: 1-89-70, tájékoztató szolgálat: 1-71-26. • Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“, Oradea, str. Moscovei nr. 5—8 BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL