Bihari Napló, 1979

1979-11-01

BIHARI NAPLÓ 3. OLDAL SZÍVÜNK TELJES MELEGÉVEL történelmi személyiségek népünk év­ezredes múltjában mindig jelen voltak. Nevük aranybetűkkel írva, kőbe, fába vésve, bronzba öntve maradt fenn ez utókor számára, de leginkább fennma­radt nemzetünk tudatában, mert népünk legnemesebb vágyainak, a szabadság­nak, a függetlenségnek, a társadalmi haladásnak a megtestesítői, élharcosai voltak ők. A költő szavaival élve: „Vala­ha Mirceának hívták, valaha Stefánnak hívták, valaha Mihainak hívták”. Ma NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak szó­lítjuk azt, akit népünk a legna­gyobb szeretettel és tisztelettel övez. Az ő nevéhez, tevékenységéhez fűződik elválaszthatatlanul a haza történetének legtermékenyebb időszaka, mindaz, ami a legszebb és leginkább úttörő abban a grandiózus műben, amelyet valóra vál­tunk a szocialista Romániában. Az iránta érzett forró szeretet és mélységes tisztelet milliónyi megnyilatkozásának vagyunk tanúi napjainkban, amikor a legkisebb alapszervezettől felfelé az összes pártfórumokon a kommunisták, az összes dolgozók szívből jövő óhaját fejezik ki, hogy Nicolae Ceausescu elv­társat válasszák vissza a pártfőtitkári magas tisztségbe. Hazánk millióinak, ro­mánoknak, magyaroknak és más nem­­zetiségűeknek, nőknek és férfiaknak, időseknek és fiataloknak az óhaja ez mindazért, amit Nicolae Ceausescu elv­társ a nép dicsőségére és nagyságára, a haladás és a béke eszményeinek világ­méretű győzelméért tett és tesz. Mi, Bi­har megye munkában, alkotásban test­vériesült román, magyar és más nemzeti­ségű lakossága, szívünk teljes melegével csatlakozunk a pártfőtitkár újraválasztá­sát javasolókhoz és megfogadjuk, hogy még szorosabbra vonjuk so­rainkat a párt és annak vezetője körül, szoros egységben dolgozunk a XII. kong­resszuson elfogadásra kerülő Irányelvek példás teljesítéséért, a szocializmus és kommunizmus magasztos eszményeinek megvalósításáért Románia földjén. Az ötéves terv sikeres teljesítésének jegyében SZOCIALISTA MEGVALÓSÍTÁSOK A BIHARIAK KÖZÖS MUNKÁJA ÉS TÖREKVÉSE NYOMÁN Irta: Eva Feder, az RKP Bihar megyei bizottságának titkára Is szánk egész dolgozó népe történelmi jelentő­ségű sikerekkel, a gazdasági-társadalmi tevékenység valamennyi területén nagyszerű, megújhodó átalaku­lásokkal köszönti pártunk XII. kongresszusát. Dol­gozóink — nemzetiségre való tekintet nélkül — gyü­mölcsöző munkájuk eredményeként, cáfolhatatlan megvalósításokkal növelik hazánk hírnevét. Nap­jainkban Románia folytatja a kommunisták pártja tisztánlátásával megszabott utat, példát mutatva az egész világnak a termelőerők dinamikus fejleszté­sében és az ország egész területére érvényes ará­nyos elosztásában, a szocialista viszonyok tökélete­sítésében. Ahogyan pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs hangsúlyozta „... mindenek­­felett van egy csodálatos népünk, amely maradék­talanul valóra váltja pártunk és államunk bel- és külpolitikáját, tudatában annak, hogy ez teljes mér­tékben megfelel érdekeinek. Követve és megvalósít­va a Román Kommunista Párt politikáját, népünk meggyőződése, hogy biztosítja jólétét, boldogságát, hazánk felemelkedését a haladás és a civilizáció új csúcsára, Románia függetlenségének és szuverenitá­sának erősítését, szerepének emelését a békéért és biztonságért“. A szocialista építés éveiben egész országunk új arculatot öltött, naponta gazdagodott elsősorban iparában, de ugyanígy szellemi életében, jólétében és haladásában is. Az ipari termelés több mint har­mincszoros növelése már megvalósított, reális tény. Igazolja, hogy a szorgalmas, hozzáértő nép, amely nagy megvalósításokra képes, a Román Kommunis­ta Párt bölcs vezetésével új célokat valósíthat meg. Bármelyik részét nézzük az országnak, a munka, az odaadás és a felelősség szimbólumaival találkozunk. Slunyad, Galac, Resica, Észak-Moldova, a Bánság szíve, Kolozs vagy Máramaros, mindegyik a ragyogó alkotás példája, termékeny talaja annak a realista politikának, amelyet nemzetünk életre kelt. Előttünk, bihariak — románok, magyarok és más nemzetiségűek — előtt, akikre már a felsza­badulás utáni első órától az a magasztos feladat hárult, hogy megillető rangjára emeljük az ország­nak a vidékét, most egy minden eddiginél gyorsabb előrehaladást biztosító út tárul fel. Mert nem kell elfelejtenünk, hogy évtizedekkel előbb Bihar me­lye, egy kimondottan agrár jellegű vidék volt, gyenge, kezdetleges ipargazdasággal. Amellett, hogy az államosításkor elég számos „ipari céget“ találtunk, ezek együttesen alig foglalkoztattak va­lamivel többet 8000 munkásnál és e műhelyek 90 százaléka húsznál kisebb munkáslétszámmal dol­gozott. Mindezt olyan körülmények között kell el­képzelnünk, amikor Bihar megye lakosságának szá­ma elérte a félmilliót. Maga a mezőgazdaság is fej­letlen volt, műszaki ellátmánya gyenge, s így nem is biztosított kielégítő termelést. Erről az alapról indultunk s mindazt, amit ma látunk, a megújhodás, a bihariak odaadó munkájá­nak jeleit viseli abban az offenzívában, amely egy gazdag ipar és állandóan fejlődő mezőgazdaság meg­teremtésére irányul, s ezzel egyidőben a sorsának urává lett nép anyagi és szellemi szükségleteinek jobb kielégítését követi. Az építés offenzívája példa nélkül álló mére­teket öltött, különösen a IX. pártkongresszus után, amikor az egész országhoz hasonlóan Bihar is meg­gyorsította lépteit a sokoldalú fejlesztés folyamatá­ban. Megteremtve a szocialista jelent az ősrégi Körösök vidékén, e tájak lakói a pártszervek és -szervezetek állandó vezetésével egy sok mindent kifejező mérleget véglegesítenek valamennyi tevé­kenységi területen. Megyénk lakossága alkotó mun­kájával versenyre kelve az idővel, járul hozzá ha­zánk haladásához a fejlődés és civilizáció biztosítá­sának, a nép jólétének útján. Ez az új szocialista jelen, amely kifejezésre jut az iparban, a mezőgazdaságban, az anyagi terme­lés valamennyi területén, a tanügyben, a kultúrá­ban, az egészségügyi ellátásban, az urbanizáció új „adataiban“ és tényeiben, tehát lényegében egész életünkben, az új minőség jegyeit viseli magán. Bi­har megye s az itt élő lakosság állandóan érezte pártunk vezetőségének különleges figyelmét és tá­mogatását szocialista hivatásának megvalósításában, annak érdekében, hogy eredményesen kapcsolódhas­sak be az ország dinamikus fejlődésébe. Beruhá­zási alapokat fordítottunk új és erős ipari léte­sítmények, mezőgazdasági és szociális-kulturális ob­jektumok építésére. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek az alapoknak négyötödét az anyagi termelés fejlesztésére, a gazdaság új összetételére, ennek keretében az ipar fejlesztésére és korszerű­sítésére fordítottuk. Csupán az 1966—1975-ös idő­szakban megyénk 18 milliárd lejt kapott, amiből 10 milliárdot annak ipara. A jelenlegi ötéves terv idő­szakában a beruházások összvolumene 18,7 mil­liárd lejre emelkedik, ami 81 százalékkal maga­sabb, mint az elmúlt ötéves terv beruházásai voltak. Következésként Nagyvárad municípium, Margit­ta, Szalonta, Dr. Petru Groza város, Élesd, Belényes és más Bihar megyei helységek területén az ipar biztos értékű jelei tűntek fel. Az ipar fejlesztése pedig biztosítja a termelés, az értékteremtés gya­rapítását. A jelenlegi ötéves tervidőszak végén az ipari termelés ötször lesz magasabb, mint az 1965. évi szint. Az utóbbi évtizedben megyénk munka­ereje több mint 40 százalékkal növekedett, a fog­lalkoztatott lakosságnak jelenleg 42 százaléka dol­gozik az iparban és az építkezésben, míg 34,8 szá­zaléka a mezőgazdaságban és az erdészetben, szem­ben az 1965. évi 22, illetve 61,1 százalékkal. Bihar megye hozzájárulását az ország termeléséhez az alábbi részarányokat kifejező számokkal lehet érzé­keltetni: 2,4 százalék az összipari termelésből, több mint 50 százalék a timföld előállításából, 11,4 szá­zalék a cementgyártás, 10,8 százalék a fémmegmun­káló szerszámgépek előállítása, 12,5 százalék a cipő­gyártás és a 7,5 százalék a lignitki­termelés terén. Ám ezeket a sokatmondó számjegyeket még hosz­­szan sorolhatnánk. Különösen az utóbbi években mezőgazdaságunk is lényeges fejlődésen ment át. Állóalap­jának értéke négyszeresére emelkedett; a traktorok száma tizenegyszeresére, a vetőgépeké tizenötszö­rösére, a traktorvontatású ekéké huszonnégyszere­sére. Ennek következményeként a kalászosok, a napraforgó és a len munkálatait teljes egészében, a kukoricáét 33 százalékban, az ipari növényekét 40 százalékban gépesítették. A megye mezőgazdasá­gának teljesítményeit kitüntetésekkel jutal­mazták. A Szocialista Munka Hőse címet ado­mányozták a madarászi, a szalontai, a székelyhídi, a körösszegi és a vizesgyáni mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknek, valamint a váradi Mezőgépé­­szeti Állomásnak. A búza, a kukorica, a cukorrépa termesztésében, az állattenyésztésben elért sikereiért több állami és szövetkezeti mezőgazdasági egység kapott magas érdemrendeket és érmeket. Megyénk gazdasági felívelésébe természetesen aktívan belekapcsolódik a társadalmi élet többi szektorának minden eredménye. A szocialista épí­tés éveiben a megye városainak és községeinek va­gyona több mint 100 000 lakással gazdagodott; kü­lönös jelentőségű, hogy az elmúlt ötéves tervben több mint 11 609 lakást építettünk, az 1976—1980-as időszakra pedig 22 000 lakás építését irányoztuk elő, amihez hozzá kell számítani a munkásottho­nok befogadóképességének gyarapodását. Bővült tan­ügyi hálózatunk, amely jelenleg több mint 400 kü­lönböző fokú iskolát foglal magában, ahol mintegy 80 000 tanuló nevelkedik. Hasonlóképpen kórháza­kat, poliklinikákat, orvosi rendelőket építettünk, je­lenleg több mint ezer orvos és 4 024 középkáder őrködik a dolgozók egészsége felett. Különösen kifejező számunkra a jelenlegi öt­éves tervidőszak. Többek között azért, mert mint ismeretes, az 1980. évi ipari össztermelés 54,4 szá­zalékkal lesz magasabb az 1975-ös évinél. A megye gazdasága 59 új ipari kapacitással, sok mezőgazda­­sági jellegű objektummal gazdagodik. Áttekintve Bihar megye jelenének e kifejező képét, megállapíthatjuk: Bihar megye dolgozói, nemzetiségre való különbség nélkül, egész erejük, kapacitásuk latbavetésével teljesítik a reájuk bí­zott feladatokat, válaszolnak pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs visszhangzó felhí­vásaira, melyekkel munkalátogatásai alkalmával fordult e vidék lakosaihoz. Kitartó munkájuk ered­ményei kifejezésre juttatják a kommunista felelős­ségtudatot, az állampolgári kötelességérzetet. Kü­lönösen jelentős, hogy ez év nyarán Bihar megye dolgozói jelentették azon vállalásuk teljesítését, melynek értelmében az ötéves terv idején előirány­zat felett 3,5 milliárd lejes ipari termelést valósíta­nak meg. Ugyanilyen jelentős az az esemény is, hogy október 23-án a bihariak jelenthették az öt­éves terv első négy évére vonatkozó tervük telje­sítését. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a megye ipara, többletként 4,3 milliárd lejes össztermelést és 3,8 milliárd lejes árutermelést hozzon létre, mégpedig elsősorban a munkatermelékenység fokozására alapozva. A négyéves előirányzat felett 75 600 ton­na timföldet, 118 600 tonna kőolajat, 7892 tonna mo­­tovinát, 3580 köbméter fűrészárut, 309 millió lej ér­tékű bútort, közel 3,5 millió pár cipőt állítunk elő terven felül. Ezzel egyidőben, az átadott lakások száma 2200-zal lesz több. Azok a megvalósítások, amelyekkel a Bihar me­gyei kommunisták, az összes dolgozók köszöntik a párt közelgő kongresszusát — szilárd műszaki-anya­gi alapot képeznek ahhoz, hogy a következő ötéves terv célkitűzéseit indokolt optimizmussal mérjük fel. A megye 1981—1985-ös fejlesztésére vonatkozó Irányelv-tervezet az ország e részének nagy­arányú gazdasági, társadalmi perspektíváját tárja fel. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az ipari termelés 50,9 százalékkal növekszik, átlagos évi 8,6 százalékos ütemben. A mezőgazdasági terme­lés volumene pedig 27,9 százalékkal lesz magasabb (az évi átlagos évi 5 százalék). A nettó termelés 1985-ben 53,8 százalékkal haladja meg a jövő évi szintet. 1981—1985 között az 1976—1980-as perió­dushoz viszonyítva a beruházások 18 százalékkal lesznek magasabbak. Fontos megjegyezni, hogy­ a dolgozó személyzet száma 14,5 százalékkal gya­rapszik. Mindez együttesen a társadalmi élet minőségé­nek megújhodásában is tükröződik, a lakásépítke­zés, a közművesítés, az oktatás, a kultúra és az egészségügy fejlesztése révén. 1985 végén a megye gazdaságában foglalkoztatott lakosság több mint 66 százaléka végez majd nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet, s csak 33,9 százaléka dolgozik a me­zőgazdaságban. Minden ezer lakos közül 477 sze­mély dolgozik majd az anyagi termelés és a szelle­mi alkotás valamelyik területén. Megjegyezzük, hogy ezzel egyidőben a javadalmazásból eredő jö­vedelem átlagosan 16—18 százalékkal emelkedik, a parasztság reáljövedelme pedig 30—30 százalékkal. Növekszenek a nyugdíjak, az állami gyermekpótlé­­kok, a különböző társadalmi-kulturális jellegű ál­lami kiadások. Az eredmények szép és szemléltető csokrával kös­zöntjü­k pártunk XII. kongresszusát, előttünk pedig mozgósító program életrekeltése áll. A bi­hari lakosság — élen a kommunistákkal — teljes erejével, kapacitásával járul hozzá gazdasági-társa­dalmi életünk élénkítéséhez, hazánk fejlesztéséhez, szocialista nemzetünk ragyogó jövőjének megalapo­zásához.

Next