Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1918 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-17 / 42. szám
1918 október 17. BIHARVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 347 honvédelmi miniszter úrhoz aziránt, hogy a rekvirálással megbízott tisztek utasítassanak, hogy a rekvirálás alkalmával a lakosságnál talált és a kincstár tulajdonát képező tárgyakat (ruhanemű, lábbeli, fegyver, pokróc stb.) a közigazgatási hatóságok közbenjöttével kobozzák el és a legközelebbi póttestnek szolgáltassák. A honvédelmi miniszter úr megkeresése folytán értesítem, hogy a kincstári tárgyaknak a rekvirálások alkalmával leendő elkobzása és azoknak a közigazgatási hatóságok útján a legközelebbi póttestekhez való beszolgáltatása ellen nem teszek észrevételt és felkérem Méltóságodat, hogy ezt a rekvirálással megbízott tisztekkel közölni szíveskedjék. Budapest, 1918. évi szeptember hó 10. A minszter rendeletéből: Olvasnatlan alairás, miniszteri tanács ,s. 15202 — 1918 sz. Biharvármegye alispánjától. Minden főszolgabiró urnák és vármegyei tiszti főorvos urnák! A spanyolnátha elleni védekezés tárgyában kiadott 127530—1918. B. M. számú körrendelet másolatát tudomásulvétel, végrehajtás, szigorú alkalmazódó és közhírrététel végett közröm. Nagyvárad, 1918 október 8-án. Alispán: 127530—1918. B. M. számú körrendelet. A spanyol betegségnek nevezett fertőző baj. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének. A spanyol betegségnek nevezett fertőző baj az országban rohamosan terjed és a népesség minden rétegében erősen halmozódik. Szükségesnek tartom tehát, hogy a ispán (polgármester) úr a közönséget erről a betegségről és az ellene való védekezésről a lehető legszélesebb körben mielőbb tájékoztassa. A spanyol betegségnek nevezett baj a legtöbb esetben bágyadtsággal borzongással váltakozó forrósággal kezdődik, amelyhez nátha, szemhurut, fejfájás, köhögés, a hát, a derék és a végtagok fájása járul. Ez a betegség fertőzőcsirája (ragálya) a beteg orrából torkából és tüdejéből származó nyálkában van, amely a beteg tüsszentése, köhögése, úgyszintén a beteggel vagy a beteg használta tárgyakkal való érintkezés útján jut az egészségesre. Aki a beteggel érintkezik, gondosan mosakodjék, száját többször öblögesse, óvakodjék attól, hogy a beteg reá köhögjön és óvakodjék a meghűléstől. A beteg felgyógyulása után a lakást gondosan kell kitakarítani és jól kiszellőztetni. A közönséget figyelmeztetni kell, hogy lakását és mindazt, amivel érintkezésbe jut, tisztán tartsa; figyelmeztetni kell arra is, hogy a betegség különösen zárt, zsúfolt helyiségekben terjed leginkább. Nyilvános helyiségek (pl. mulatók, italmérések stb.) látogatásától tehát mindenki saját egészségének megóvása érdekében lehetőleg tartózkodjék. A zsúfolt tisztátalan közlekedési eszközök szintén alkalmat adhatnak a betegség tovaterjedésére. Felhívom alispán (polgármester) urat, utasítsa az alárendelt hatóságokat, hogy a közterek, nyilvános helyiségek közlekedési eszközök tisztaságát hathatós ellenőrzéssel biztosítsák, továbbá a népesség egészségi állapotát gondos figyelemmel kísérjék, a betegek orvosi ellátásáról és szükség szerint kórházi elhelyezésükről gondoskodjanak. Végül felhívom, hogy ha a fertőzőbetegség iskolákban jelentkezik, minden indokolt esetben legalább 5 napra a tanítást szüntesse be. Budapest, 1918. évi október hó 1-én. A miniszter helyett: Dr Némethy, államtitkár. 1959—1918 szám. Biharvármegye alispánjától. Minden főszolgabíró urnak és állami anya*könyvvezetőnek ! Felhívom figyelmét szigorú miheztartás és pontos alkalmazkodás végett, a teljes elhagyatásban talált gyermekek anyakönyvvezetésénél követendő eljárásnál a „Belügyi Közlöny" 91 iki számában megjelent 103372—918 B. M. számú körrendeletre. Nagyvárad, 1918 október 5 én. / Alispán 362. 103372 V—c. 1918. B. M. számú körrendelet. A teljes elhagyatásban talált gyermekek anyakönyvezésénél követendő eljárás. (Valamenynyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Valamennyi árvaszéknek. Valamennyi állami gyermekmenhely igazgató főorvosának és a budapesti állami gyermekmenhely igazgatójának.) (Ez a körrendelet Fiuméra is kiterjed.) Tapasztaltam, hogy azokra a teljes elhagyatásban talált ismeretlen származású, állami gondozásban álló gyermekekre nézve, akiknek személyazonosságát vagy születési helyét és idejét beható puhatolással sem sikerült kideríteni, gyakran éveken keresztül sem lehetett az elsőrendű személyazonossági okiratul szolgáló születési anyakönyvi kivonatot beszerezni, mert a gyermekek a születési anyakönyvben nyilvántartva egyáltalában nem voltak, vagy az, hogy hol lettek anyakönyvezve, nem volt megállapítható. Az is előfordul, hogy az ilyen gyermek az anyakönyvi nyilvántartás hiányában jogos családi és utónév nélkül maradt (1894 : XXXIll. tc. 44. §-a.) Ennek az általános jogrenddel össze nem egyeztethet állapotnak megszüntetését a gyermek érdekéből, de közérdekből is múlhatatlanul szükségesnek tartom. S minthogy a gyermek anyakönyvezése gyakran az utólagos anyakönyvezésre vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében fennforgó téves felfogáson múlik, az egyöntetű és a célnak megfelelő gyosabb eljárásra nézve a következőket rendelem : l. A m. kir. állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa (igazgatója) köteles minden, állami gondozásba vett gyermek születési anyakönyvi kivonatának beszerzésére — egyéb, a felvételnél előírt intézkedésektől függetlenül — a kellő lépéseket haladéktalanul megtenni. Ebből a célból a gyermek születési helyéül megjelölt község állami anyakönyvvezetőjét a gyermek születési anyakönyvi kivonatának szószerint egyező alapban való kiállítása és megküldése végett keresse meg s egyidejűleg azt is kérje, hogy abban az esetben, ha a gyermek születése még anyakönyvezve nem volna, az utólagos anyakönyvezési eljárás folyamatba tétessék. Ha a gyermek felvételekor a születési helye megjelölve nem volna, az utólagos anyakönyvezés iránt a gyermekmenhely székhelyén lévő állami anyakönyvvezetőhöz kell fordulni. A megkeresés a gyermek felvételéről szóló s a gyermekre nézve ismert összes adatokat kimerítően tartalmazó jegyzőkönyv másolatán, hátirattal történik. Annál a teljesen ismeretlen gyermeknél, akit családi és utónév közlése nélkül helyeztek el a gyermekmenhelyben, az igazgatófőorvos (igazgató) a gyermek számára családi és utónevet válasszon s ennek közlése mellett a gyermek felvételéről szóló és a gyermekre vonatkozó minden ismert adatot tartalmazó jegyzőkönyvet azzal a megkereséssel küldje meg a gyermekmenhely szerint illetékes árvaszéknek, hogy az árvaszék a gyermek részére gyámot rendeljen, akinek feladata lesz a gyermek utólagos anyakönyvezése iránti eljárás folyamatba tételét kérni. Ebben az esetben az anyakönyvi kivonat beszerzése és a gyermekmenhelyhez juttatása az árvaszék kötelessége. Az ily gyermek a