Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 2-14. szám)

1919-01-09 / 2. szám

1919 január 9 BIHARVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 11 Ill. További intézkedést nem igénylő általános jellegű rendeletek, értesítések. 18424—918. sz. Biharvármegye alispánétól Minden főszágabiró urnak. Tudomás és kö­­szzététel végett kiadom. Nagyvárad, 1918. december 28-án. Főjegyző. Másolat: Magyar Népköztársaság Kereskede­lemügyi Miniszter 109465- 918—27. sz. A ma­gyar kereskedelemügyi m­i­szter 109465—1918. sz. rendele­t az egyes borfajták kikészítése kor­látozásáról szóló 448—1916. M. E sz. rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. 1. § Az 1120—1918. M. E. sz. rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján az egyes beutaltak, kikészí­tésének korlátozásáról szóló az 1916 évi február hó 3 én kelt 448—916. sz. rende­ltét hatályon kívül helyezem. 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép­és­ ide. Budapest, 1918. december hó 18. napján. Garami Ernő s. k. kereskedelemügyi miniszter. 18387—918. sz. Biharvármegye alispánjától. Minden főszolgabiró urnak és községi elöljáró­ságnak. Főispán ur 6316—918. sz. rendeletére közlöm. Nagyvárad, 1918. december 28-án. Főjegyző. Szám 12575—918. Állami gyermekmenhely Nagyvárad, Kormánybiztos úr! Az állami gyer­­mekvédelem munkája soha nagyobb nehézségbe nem ütközött, mint jelenleg; a gyermekeknek elhelyezése vidéki telepeinken csaknem lehetet­lenné vált, egyes megyei telepeinknek feloszlása fenyeget a harctérről hazatért férjeknek vissza­­utasító magaviselete folytán. A m. Belügyminiszter­­ium, hogy a gyermekvédelemnek ez akadályait elháríthassa, a Földmívelésügyi m. miniszter urral lefolyt tárgyalások eredményéhez képest tudorrá­­somra hozta, hogy a közeljövőben várható földbir­tok reformmal kapcsolatban alakítandó kis birtokok szétosztása alkalmával, ugyanazon előfeizételek igazolása mellett, elsősorban azok az igényjo­gosult nevelőszülők fognak figyelembe vétetni, akik állami gondoz­ást igénylő gyermekeket tarta­nak. Be­lügyminiszter úr elrendelte, hogy gondos­kodjam e határozatnak legszélesebb körben való nyilvánosságra hozatalából, ezért avval a kérelem­mel fordulok kormánybizos úrhoz, kegye­kedjék elren­delni, hogy ez a határozat a járás összes főszolgabiráinak, községek jegyzőinek, kormány­biztosi rende­lerben megfelelő nyomatékkal tudo­másukra hozassék és hogy a rendelet a megye hivatalos lapjában is közre adassék. Nagyvárad, 1918. dec. 12-én. Dr. Edelmann Menyhért igaz­gató főorvos. 1 Gmb. 1919. Biharvármegye gazdasági mun­kabizottsága. Minden járási főszolgabírónak és községi előljá­rságnak. Közhitretétel és megfelelő eljárás végett köz­löm Belügyminiszter ur alábbi rendeletét. Nagy­várad, 1919. január 3. Alispán. Szám 152938—1918. VI. a. Magyar Belügy­miniszter. Valamennyi törvényhatóság első tiszt­viselőjének. A volt cs. és kir. In­düg­­ministerium mint ligu­rázó hatóság tömegesen küldte hozzám azon, az országban tartózkodó volt ellenséges fab­difoglyok előjegyzési lapját, helyesebben kérel­mét, akik itt letelepedni óhajtanak. Hivatali elő­döm az 1903. V. t. c. rendelkezéseit tartva szem elő­­, az országban letelepedni óhajtó hadifoglyok Ügyét a volt közös hadügyminiszterrel, illetve magyar honvéde­mi miniszerrel tudvalevőleg ak­ként rendezte, hogy minden egyes, az országban maradni szándékozó hadifoglyok ez iránti kérel­mét a reá nézve illetékes hadifogolytábor parancs­nokságnál terjeszt­ elő. Ez a parancsnokság az illető hadifog­yokra vonatkozó ag „Előjegyzési lapot“ állít ki, mely aztán előzetes vélemény nyil­vánítás végett a letelepülésre kiszemelt község, város helyhatóságának lett volna megküldendő. A népkormány kormányrajutásával kapcsolatos kel- és belpo­ltikai viszonyok azonban a tervezett intézkedések végrehajtását megváltoztaták, illetve szükségtelenné tették. A fegyverletétel folytán otthonukba tömegesen visszatért katonák, ugyanis oly tekin­élyes munkaerőt képviselnek, hogy az itt lévő hadfoglyok nagyobb irányú letelepedése már az ország mindinkább rosszabbodó é­elmezési viszolyaira való tekintettel sem indokolt. Más­részt mivel az itt volt hadifoglyok a népkormány intenzióinak megfelelően ugyancsak tömegesen már el is távoztak, ennélfogva a csekély szám­ban itt maradtak letelepedési kérelmének elinté­zése nem is kíván még ily körülményesebb és hosszadalmas eljárást. Ehhez képest tehát felhí­vom, utasítsa a törvény hatósága területén tartóz­kodó volt el­enséges hadifoglyokat, hogy a­melyik ezt eddig még nem tették volna, az 1903 V. t.-c. 3. § a értelmében jelentsék be 15 napon belül a a 2. §-ban felsorolt hatóságoknak azt, hogy a jelenlegi tartózkodási helyükön lakni szándékoz­nak e ? A törvényszakaszban előírt igazo­lsi ok­mányok kötelező bemutatása figyelemmel a rend­­kívü­li helyzetre, mellőzendő.) A lakhatás éppen, figyelemmel az ország előbb részletezett közál­­lapotora 3 hónapi időtartamra csak az esetben veendő tudomásul, hely eset­ben engedélyezhető, a­mennyiben azt fontos gazdasági és családi te­kintetek indokolják. A határidő leteltével a kér­déses hadifogoly, amennyiben további ittmaradá­­sát az emlíett sz­ö­r­vénye­k már nem indokolják, feltétle­ül eltávolítandó. Mindazon vo­n had fogoly­­lyal szemb­e, a­kik a bejelentést elmulasztok, vagy akinek ittmaradása a hivatkozott törvény­ 10.­ §-a értelmében nm kívánatos, a­z­ost idézett tör­vényszakasz alkalmazandó. Budapest, 1918. évi november hó 17-én. Nagy Vince, 17719—1918. szám. Biharvármegye alispánjá­tól. Mi­d a kő­­ségi kör- és segédjegyzőnek. A 150330 V B. 1918. B. M. számú körren­deletet tud másvétel végett közlöm. Nagyvárad, 1918. dec. hó 4-én. Főjegyző: 523, 150,330 V.b. 1918. B. M. számú kör­­rende et. Az­ idegen csapatok által történt területi megszállás, vagy betörés következtében hivatali székhelyük­re eltávozni kényszerült községi, köz­ös segédjegyzők anyagi helyzetének enyhítése. (Va amennyi vá megye a ispánjának.) A minisz­térium által 5­244 — 1918. M. E. szám alatt kiad­ott rend­lettel rendelkezés történt arra az esetre, ha a községi kör és segéd­jegyzők a lakos­ág za­vargása következtében hivatali székhel­yket el­hagyni kénytelenek. Vannak azonb­an esetek, mi­dőn a községi, köz- és segédjegyzők az idegen csapatok megszállása, vagy idegen, betörés, avagy jogosulatlan rendelkezés következtében kényte­le­nek hivatal működésüket abban hagyni, 11 főleg hivatali székhelyükről távozni. A lehetőséghez ké

Next