Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1942 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1942-01-02 / 1. szám

XL. évfolyam. 1. szám BIHAR­''' V-ffs Nagyvárad, 1942. ja VARMEGYE HIVATALOS LAPJA ........... ■ SZERKESZTŐ: NADÁNVIZOLTÁN vm. főlevéltáros Kiadóhivatal: Vármegyeháza, Levéltár Készül Nagyváradon, a Kálvin nyomdában, Kossuth Lajos-u. 3 Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. — Ámen. I*. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. Biharvármegye Alispánjától. 23.521 —1941. szám. Tárgy: Az 1942. évben irá­nyadó legkisebb és legnagyobb munkabérek munkabér szabály Zalá­nak kiadása. A 8610—1941. M. E. számú rendelet 3. §-a alapján közzéteszem^ hogy Biharvármegye területére az 1942. évben az alábbi legkisebb és legnagyobb ; gazdasági munkabérek hatályosak. Biharvármegyei Gazdasági Munkabér megállapító Bizottság. A Biharvármegyei m. kir. gazdasági felügyelő­ség a vármegye egész területére a 8610—1941. M. E. számú rendelet 3. §-a 1. bekezdése értelmében az' 1942. évre a következő munkabérszabályzatot állította össze. Az 1520—1941. M. E. számú rendelet értelmében a megállapított munkabérek a legnagyobb munka­bérek is. Az éves gazdasági cselédekre vonatkozóan a következő bért állapította meg. 1- §• a) Gabona járandóság 18 q gabona (ebből leg­alább 16 q kenyérgabona.)- Rozstermő vidéken a kenyérgabonának 40 százaléka lehet rozs. 2 q árpa vagy szemes tengeri. b) Föld járandóság: 1. A szántóföld megszántva tavaszinak 1400 □ -öl. A tengerikóró a gazdáé. A cseléd köteles a konvenció tengeri földjét háromszor megkapálni, a gazda kötelessége a tengeri földet kellő időben a jobbminőségü szántóterületből kiadni, azt bevetve átadni. 2. Veteményföld 200 □-öl. c) Állattartás: 1. Egy tehéntartás (a helyi szokásoknak meg­felelő tartáson és a tehén borjának három hónapos coráig való tartása, nős, vagy családos cseléd ré­szére. Nőtlen cselédnek csak akkor jár tehéntartás, ha családfenntartó. A nőtlen cselédnek naponta egy liter tej jár. A tehéntartást munkaadó naponta kiszolgálta­tandó tejjárandósággal megválthatja. Tejjárandóság cimén családonként napi egy liter tej, mint alap tejjárandóság, ezen felül a harmadik gyermektől kezdve gyermekenként és naponként fél-fél liter tej jár a gyermek 12 életévének betöltéséig. A cselédtehén részére istállóról, alomszalmáról, megfelelő apaállatról és a feleköllség erejéig pász­torról a munkaadó gondoskodik. Egy anyasertés és egy évi szaporulatának legelőntartása. A cselédsertés részére ólról, legelőről, megfelelő apaállatról és a feleköltség erejéig kanászról a munka­adó gondoskodik. Ha a munkaadó a saját sertéseit szimultánoztatja, a cseléd kívánságára a cseledser­­tések egyidejű szimultánozásáról is gondoskodni kö­teles. Ebben az esetben a szérum árának felét, az állatorvosi költségeknek pedig teljes összegét a munkaadó viseli. Jogában áll a munkaadónak ilyen esetben a cselédtől a sertés tulajdonjogának igazo­lását követelni. 3. Baromfitartás 6 drb. tyúkra szaporulatával és egy kakasra vonatkozóan legelőn, vagy a ház körül. A cselédállatok trágyájával munkaadó szabadon rendelkezik. d) Tüzelő járandóság: Szabadtüzelő, szalmából, izékből a helyi viszo­nyoknak megfelelően. Ennek legkevesebb mértéke 12 nagy szekér szalma, 100 kéve kóró, vagy izék. Ott, ahol a múltban tüzifajárandóságot mértek, ez a rendszer fenntartandó. Itt a legkissebb járandóság 6 ürméter hasábfa, vagy 200 kéve rőzse, illetőleg en­nek megfelelő alkalmas faanyag. e) Lakás: Az 1907. évi XLV. t-c. és annak alapján kiadott szabályrendelet rendelkezései szerint. f) Só járandóság : 32 kg. g) Szalonna járandóság: Ott, ahol tehéntartás, vagy ennek tejjel való megváltása a helyi viszonyok következtében nem

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék