Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1942 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1942-01-02 / 1. szám

Biharvármegye Hivatalos Lapja 2 XL lehetséges: 40 kgr. szalonna jár. Tehéntartás, vagy tejmegváltás esetében a legkissebb szalonnajárandó­­ság 20 kg. h) Készpénz járandóság 60 pengő. A fentiekben megállapított legkissebb éves cselédbér hatálybalépésének időpontja 1941. évi jul. hó­­­napja. A napszámosok és idénymunkások osztályozása. 2­ §• A legkissebb napszámbérek (órabérek), vala­mint (summás, hónapos) munkabére­k megállapítása szempontjából a munkaválla­ókat, a szakképzett ker­tészeket kivéve, a következő bekezdésnek megfele­lően osztályokba sorozzuk. Első osztályú, vagy 100 száza­lkos az a férfi, aki a 19 évét betöltötte és aki nehéz munka kifej­tésére (pl. kaszálásra, zsákolásra stb.) is képes. Másodosztályú, vagy 75 százalékos az a munkás, a) Az a teljes munkabírású nő, aki a 17 élet­évét betöltötte, de 55 életévét még nem töltötte be. b) Az a teljes munkabírású férfi, aki 16 élet­évét betöltötte, de 19 életévét még nem töltötte be. c) Nehéz munkára nem képes az a férfi, aki a 19 évét betöltötte. Harmadosztályú, vagyis 60 százalékos az a munkás. a) Az a férfi, aki a 16 és az a nő, aki a 17 életévét még nem töltötte be. b) Az a férfi, aki a 60 és az a nő, aki a 55 élet­évét betöltötte. A legkissebb napszámbér az eddig érvényben lévő napszám-órabér rendszer alapján 14 kpr.-ban állapította meg a bizottság. Az órabér a Budapesten jegyzett 80 kg.-mos tiszavidéki búzának tőzsdei közép­árából — levonva a budapest—berettyóújfalui vasúti fuvardíjat — számítandó ki. Az alapul szolgáló tőzsdei középárat a vm. gazdasági felügyelőség a vm. Hivatalos Lapjában, a következő hónapra fizetendő napszámbérek kiszámí­tásához az előző hó 25. napjáig közzéteszi. Egyhangú határozattal kimondja a bizottság, hogy a napszámos napkeltére munkába állni köteles. Ha a napszámos későbben jelentkezik munkára, munkaadó elfogadni nem tartozik. Munkaszüneti napon teljesített munkáért fize­tendő munkabér: 3. §• A munkaszüneti napon teljesített munkáért a munkabérmegállapító bizottság 25 °/c-kal felemelt leg­kissebb napszám-órabért állapított meg. Aratási és cséplési munkabérek. 4. §. Az aratás, hordás és osztagolás együttes mun­kájáért megállapított legkissebb munkabér: a) Részbér esetében: élelmezés mellett tizen­egyedén, élelmezés nélkül tizedén szemből és szal­mából részelve. A biztosíték kát. holdanként szá­mítva, jobb termőképességü földön 70 kg., gyengébb termőképességü földön 60 kg Biztositó melletti ara­tásnál szalma az aratónak nem j­ár. b) Szakm­ánybér­es té­­ kát. hold­anként élel­mezés mellett jobb termőképességü fö­dön 100 kg., gyengébb termőképességü földön 90 kg. , a k­inezés nélkül pedig jobb termő­képességű fö­dön 110 kg., gyengébb termőképességü földön 100 kg.-nál keve­sebb nem lehet. A csép­és és kaza­ozás (beleértve a ponyva és esetleg lőrék kaza ozás) egymás m­unk­á­ért a meg­­á­lapított legkiseb­b munkabér élem­ezés mellett a szem három és fél százalékná , élelm­ezés nélkül pedig a szem 4 százaléknál kevesebb nem lehet Aratási és cséplési munkálatoknál, ha azok élelmezés mellett vállalatiak, az éle­m­zés leg­kisebb mérvét naponta a bizottság a következők­ben állapítja meg: kettő kg. b­úza, 20 dkg. sza­lonna és 5 dkg. só, vagy ennek készpénzben, vagy búzában megfelelő ellenértéke A burgonya részes munkájára megállapított alsó határ: 5. §. A burgonya részes munkájával járó alább meg­nevezett kézi munkáért megállapított legkissebb munkabér nem lehet kevesebb jobb termőképességű fö­dön, mint a termés egynegyede, gyenge termőké­pességű földön, mint a termés egyharmada. A munkaadó a földet jó termőerőben, továbbá vetésre (ültetésre) előkészítve köteles átadni és vető­gumót is tartozik szolgáltatni. A munkást terhelő kézimunka alatt érteni kell a vetéssel (ültetéssel), neveléssel (háromszori ka­pálással és töltögetéssel), betakarítással (beleértve a válogatást is) és behordással (beleértve az elver­­melést is; kapcsolatos összes kézimunkát. Ha a munkás a munkáján felül egyéb szolgál­tatásra is köteles (pl. vetőgumó adására) ennek helyben szokásos értékét a munkaadó megtéríteni tartozik. Az első bekezdésnek megfelelő arányos kere­setet kell biztosítani a munkásnak akkor is, ha az nem az összes munkát végzi. A tengeri részes munkájára vonatkozóan a bi­zottság a következőket állapította meg: 6. §. A tengeri összes munkájával járó alább meg­jelölt kézi munkáért megállapított legkissebb munka­bér nem lehet kevesebb jobb termőképességű földön, mint a termés egynegyede, gyengébb termőképes­­ségű földön a termés egyharmada (részelés a szárra és a köztes terményre kiterjed.) Ha a munkás rész­bér hazaszállítását a munkaadó végzi, vagy végez­teti, a szár és köztes rész a munkaadót illeti. A munkaadó a földet jó termőerőben és ve­tésre (ültetésre) megfelelően előkészítve, kellő idő­ben köteles átadni és vetőmagot is tartozik szol­gáltatni. A munkást terhelő kézimunkák alatt érteni kell a vetéssel (ültetéssel, neveléssel), egyeléssel.

Next