Bolond Istók, 1895. (18. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-01 / 35. szám
SZEPTEMBER 1. BOLOND ISTÓK. 5 . Általai énszobor. (Képekben, megszólalás nélkül.) Kifaragva immár itt a fő, Mely annyira magvas, — s ez a fő ! S igy elkészíttetvén általa: Ez Róna Mauthner diadala! A társaságból. A másvilágról. (Bizalmas levél.) ... Szememre vetették, hogy én vagyonomon felül fogadtam és játsztam, s emiatt disqualifikálva kellett átköltöznöm ide ebbe a kvártélyba. De ha ugyanezt a mértéket alkalmazzák a kaszinók azon tagjaira, akik vagyoni értékükön felül játszanak, akkor a kártyaszobát bátran becsukhatják. Spász! Tör, J. T. albumába. (Utánvétellel — odaát.) Mig van pénzed, óh gyér Bakkarászni, Tógyer! De ha nincs kincs, Jakab: Törjön ki a nyakad! *!« íjí Vigasz. A jó Gida, ha tudta volna, Dehogy bántott vön' engemet! Tógyika, ijjjj Gr. (Pejácsevich Gábor egész objektíve ir egy szellemes védlevelet Jakabffy Tódor mellett. Igaz, hogy ő már meghalt, de jól esik az ilyesmi az embernek holtantim is. S ha Tógyer fel nem támadna, annyi eredménye mindenesetre lesz, hogy legalább meg fog fordulni sírjában a német czikkre, miután életében egy betűt se olvasott németül. Először is Rónának általa létetik egy Mauthner diadala. II. Aztán pedig, tanúm rá az ég, Egy óriási húsos fazék. III. IV.