Bolond Miska, 1864 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-08 / 19. szám

19-dik szám. Pest, május 8-án 1864. V. évfolyama. HETI NAPTÁR. Hétfő május 9. Pünköstre — írják a lapok — a nagy templomban Haydnmise lesz, s ezek és azok a művészek fognak énekelni. Némely lapok már a templomból is hangversenytermeket csinálnak. Kedd, május 10. Egy tudósítás szerint a sárkányrendet föl akarják eleveníteni. Szegény Papucsy úr azt hiszi, hogy a felesége megjutalmazására tervezik. Szerda, május 11. Mexikóba már cigányokat is visznek ki. Csak a a rosz poétákból nem fogadnak el szállítmányt, pedig szép légió telnek ki belőlök. HETI NAPTÁR. Csütörtök, május 12. Egy hamburgi lap szerkesztője az ellen panaszkodik, hogy őt egy bankettből kizárták. Boldog szerk. ! — aki nem a be, hanem a kizárás ellen panaszkodik. Péntek május 14. A tiroliak most már a hatósághoz folyamodtak a görög szobrok ellen s kijelentik, hogy ezeket csak kapuiban, meg mantlikban tűrik el. Szombat, május 14. Különben pedig az idő folyvást cudar, hanem a a légyfajnak nem árt ez a csipős levegő — most is csak szaporodik. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési díj negyedévre 1 frt 60 kr., félévre 3 frt. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadóhivatalába (barátok tere 7. sz.) utasítandó. — A kéziratok Sokoly Victorhoz (Kalap utcza 17. sz.) küldendők. Tíz előfizetés „BOLOND MISKA“ april—júniusi évnegyedére. Az előfizetés a folyó évnegyedre, apriltól június végéig 1árt 50 kr. A „Bolond Miska“ ezután csupa apró cikkekből fog állani, úgy hogy minden számban lesz 10—15 féle önálló kapcáskodás. Teljes számú példányokkal szolgálhat a kiadóhivatal. (Barátok tere, 7. sz.) Nem kérek én... Nem kérek én gazdagságot Tőled édes jó istenem, Hiszen annyi a mennyi kell. Hála néked, van énnekem. (Valamivel elkelne tán Egy kis több prenumeráns, De ha én is zúgolódnám Hát mit szóljon sok annyi más.) Házamra sem kérek áldást (Mivel hát hogy házam nincsen) Betegségben sem vagyok, hogy Abból kezed fölsegitsen. Egyet kérek csak istenem . Hogy annyi sok gazság mellett Mi ezen a világon van : Adj, adj nekem, adj türelmet. Csak türelem, csak hidegvér, Egyedül csak ezért kérlek, Annyi sok pimaszság között Hogy ne egyen meg a méreg. Bolond Miska. Szerkesztőségi titkok. (Genre , Írja Kis Miska.) Az egész szerkesztőségben Sámuelnek van legkevesebb fizetése. Havonkint húsz forint. De hát mi dolga van aztán ennek a Sámuelnek ? Semmi. Azonban bővebb felvilágosítás kedvéért lássuk az apróbb részleteket. Sámuel registrálja a vidéki eseményeket : ki nősült meg, ki akasztotta fel magát, melyik rablót állították rögtönitélő bíróság elé, hol volt tűz, kinek a tehene szült hármat, hol jött a világra csodagyermek, melyik dalárda tévé újabb választásait; ki, hol lett díszpolgár ; aztán a sok műkedvelő hangverseny, bál, mulatság, kövezeti misériák, korcsmárosok elleni adatok s más egyéb ép oly nagyérdekű, mint kitűnő fontosságú dolgok. Ez tart a szerkesztőségi órák kezdetétől, reggeli 9 órától addig mig elvégzi, néha csak tizenkettőig. Vannak azonban kellemes intermezzók is. Például: — Sámuel barátom, (ezt a szerkesztő mondja) tegye meg nekem azt a sziveséget, menjen el a köztelekre (épen fél óra járás a szerkesztőségtől) s nézze meg, nyertem e az irói sorsjátékon. — Igen is tekintetes ar! — De szeretném, ha mindjárt menne, hiszen azután is folytathatja. Sámuel megy, jön, leül, megtörli homlokát és folytatja a gyermekgyilkosságot, melyet épen félben hagyott. (Kérem újdonságot értek.) — Ó, hű, teringettél, kiált fel a főmunkatárs — kimaradt a pályázati eredmény, minden lap megelőz bennünket. Fusson csak el vele barátom Sámuel a nyomdába. Hagyja, ne írjon többet, elég lesz már. Ennek utána a szerkesztőség eloszlik. Sámuel ebédre indul, s útközben elgondolja, milyen jó lenne megnyerni az idei vígjátéki pályadíjat. Körülbelül hiszi is, hogy ő fogja elnyerni, ha csak a Szigligeti nem pályázik. Délután van a revisió — vagyis a lap kijavítgatása, mielőtt nyomtatás alá kerülne. Itt van Sámuel barátom, nézze csak át ezt az oldalt, én addig a magam cikkét olvasom — mondja a szerkesztő, és átnyújtja a lepedőt, vagyis az oldalt. — No, nekem ki kell menni a vasúthoz, várok valakit Somogyból — olvassa el Sámuel úr az én rovatomat is, mondja a főmunkatárs, szivarra gyújt és elmegy. Jön a szedőgyerek. Nos ? kérdi az egyik lapvezér. — Még egy columna, kérem alásan ! — Még egy columna, tessék oda adni Sámuel úrnak, ő fogja elolvasni. Hej! jámbor olvasó, sejtelmed sincs teneked arról, mit tesz az : revisiót olvasni! Vigyázni arra, hogy az n-et fel ne fordítsák u-nak, egyik betűnek a feje, másiknak a farka ne hiányozzék, ilyenfélék , mint bűvös stb. helyett más hasonhangzású szót ne szedjenek stb. stb. No de ezt is elvégzi Sámuel. Aztán nincs dolga reggelig. Este elmehet színházba. A színészek mosolyognak rá, mert néha kritikákat is ir; oda bent a fiatal óriások üdvözlik, mert hisz lap mellett van, s verseik vagy novelláik érdekében adhat egy—’egy jó szót a szerkesztőnél. Másnap reggel olvassák a megjelent lapot. Mennyi hiba! mondja a szerkesztő. — Scandalum, kiált a főmunkatárs. — Jaj! hiszen ezt olvasni sem lehet, szól a másik — és minden szó, és minden felkiáltás — bár akárhányszor csak pedantéria — a Sámuel hátát éri. Azonban kocognak, prenumeráns jön, s feledve a sajtóhibák. Sámuel vígan percegteti tovább pennáját és elgondolja, hogy az egész élet nem egyéb — sajtóhibánál. Jelentés: A május 1-je napjára kitűzött „szép idő“ rendezősége részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a főrendező sajnos szórakozásból Trattner és Károlyi nemzeti kalendáriumából hibásan nézte meg a dátumot, s az időt Április 1-je szerint rendezte. Ennek oka leginkább az volt, hogy a nevezett kalendáriumban két levél össze volt ragadva, mivel az omnibus tulajdonosok, a „bimbós ház“ és „Ausszicht“ bérlői, nem különben a t. c. közönség azon figyelmeztetéssel értesíttetnek, hogy a május 1-re hirdetett, de a fent említett közbejött akadályok miatt elmaradt „szép idő“ előadása június 1-én fog megtartatni. Ezen jelentés szolgáljon egyszersmind tájékozásul azon újdondászoknak és tárcászoknak, akik a május 1-i városligeti kirándulásról szóló tudósításaikat így kezdték : „A fényes napnak lángsugarai milliárd gyémántként tündököltek a fűszálak gyöngyharmatában“ stb. miután cikkeiket a fent kitűzött napon annyival is inkább használhatják, mivel az előadás főszereplője a „Nap“ sem tenor, sem primadonna asszoluta nem lévén, hogy rögtöni elrekedése vagy egyéb hirtelen érkező nyavalyája miatt fel ne léphetne, a „szép idő“ előadása okvetlenül meg fog tartatni.