Jerney János Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. 1. kötet (Pest, 1851)
I. Etelközi Ut
ETELKÖZ. 129 mem fülül emelkedhessek. Csak egy nevet kültsün a’ gonoszság, melly ebből áll „lázitó“ — ezer tudatlan, szinte annyi rész hajlamú képes utánna rivalgani; a’ „feszítsd fül“! ki lesz ekkor mondva, hol leend majd határa az értetlenek bőszültségének ? Szemem előtt lebegett az 1743-ban ámbár főfejedelmi pártfogás mellett Moldvában működő három derék magyar jezsuitának u. m.Patay András, Péterfy Károly és Szegedy Györgynek olasz papi ármány eszköztötte sorsa. — Ezt nekem ki kellett kerülnöm, Moldvát elhagynom. Igazolásomra most 5 év után midőn úti jegyzésim a’ világ eleibe bocsátom, csak pár szót iktatok ide. Ámbár a’ gondviselés annyi vagyonnal megáldott, hogy némi polgári befolyásban is részesülhettem volna a’ nagy tömeg közt, kivált az újjabb kisértetes években, soha, de soha ollyasba nem avatkoztam, mi a’ politicának legkisebb szagát viseli. Régi törekvésimhez hív, a’történet és régiség búvárkodásától egy lépést sem tértem el. Életem egy nyílt könyv, mellyben mindenki ezt olvashatja: „Tanul és búvárkodik, egyébbel nem foglalkozik“. És mégis az olasz páterek, révoltans főnöknek, isten tudja minek, minek nem neveztek ! Elhagyom tehát a’ boldogtalan Moldvát, hol számomra annyi veszedelem kovácsoltatott. Martius 28-dikán 5 órakor indultam ki Bakóból nyűgot felé Kalugyernak tartva, azontúl Turul patakon és Eszkerczén majd Enyedest rezes falun mentem át, Bős otényban Antal Albert nevű kántornál megszállván. Ezen faluban mintegy 200 magyar tartózkodik, ’s Puszilnának félegyháza; létez a’ kántor udvarán fából épűlt kis kápolna is. Innen délután Serbest falunál a’ Tazló folyó mellé értem, majd a’ Nádasa folyóhoz, onnan a’ Tarló völgyében haladva 4 órakor Pusztinában voltam, útközben hegy-völgy patak és erdő terülvén el kötöttem. A’pusztinai lelkész Funták Kozma hazánkfia, kivel már eleve Bákóban szorosb ismeretséget kötöttem, kitárt karokkal várt, utamat terv szerint hozzá intézendő ’s az ő beküldött lovain menendő. Nála töltöttem egy egész napot. E’ falunak csupa magyar lakosi, számszerint 500-an mind erdélyi származásúak, a’ helységet, melly az agapiai monostor’birtoka ők alapiták a’ fönebbi években, som erdőségtől környezett puszta vad helyen, honnan neve is származik. Fatemploma sz. István magyar kir. tiszteletére épült, ’s az oltárképen első királyunk látható magyar öltözetben az olaszok’ nem kis kedvetlenségére. Létez e’ templomban szószék is a’ magyar lelkész használatára , de nem az olaszokéra, kiktől a’ hívek szent ige magyarázatot soha 17 Pusztina.