Jerney János Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. 1. kötet (Pest, 1851)

I. Etelközi Ut

ETELKÖZ. 129 mem­ fülül emelkedhessek. Csak egy nevet kültsün a’ gonoszság, melly ebből áll „lázitó“ — ezer tudatlan, szinte annyi rész hajlamú képes után­­na rivalgani; a’ „feszítsd fül“! ki lesz ekkor mondva, hol leend majd határa az értetlenek bőszültségének ? Szemem előtt lebegett az 1743-ban ámbár fő­­fejedelmi pártfogás mellett Moldvában működő három derék magyar jezsui­tának u. m.Patay András, Péterfy Károly és Szegedy Györgynek olasz papi ármány eszköztötte sorsa. — Ezt nekem ki kellett kerülnöm, Moldvát elhagynom. Igazolásomra most 5 év után midőn úti jegyzésim a’ világ e­­leibe bocsátom, csak pár szót iktatok ide. Ámbár a’ gondviselés annyi vagyonnal megáldott, hogy némi polgári befolyásban is részesülhettem vol­na a’ nagy tömeg közt, kivált az újjabb kisértetes években, soha, de soha ollyasba nem avatkoztam, mi a’ politicának legkisebb szagát viseli. Régi törekvésimhez hív, a’történet­ és régiség búvárkodásától egy lépést sem tér­tem el. Életem egy nyílt könyv, mellyben mindenki ezt olvashatja: „Tanul és búvárkodik, egyébbel nem foglalkozik“. És mégis az olasz páterek, révol­­tans főnöknek, isten tudja minek, minek nem neveztek ! Elhagyom tehát a’ boldogtalan Moldvát, hol számomra annyi veszedelem kovácsoltatott. Martius 28-dikán 5 órakor indultam ki Bakóból nyűgot felé Kalu­­gyernak tartva, azontúl Tur­­­ul patakon és Eszkerczén majd Enye­­dest rezes falun mentem át, Bős o­tény­ban Antal Albert nevű kántor­nál megszállván. Ezen faluban mintegy 200 magyar tartózkodik, ’s Puszil­nának félegyháza; létez a’ kántor udvarán fából épűlt kis kápolna is. In­nen délután Ser­best falunál a’ Tazló folyó mellé értem, majd a’ Ná­dasa folyóhoz, onnan a’ Tarló völgyében haladva 4 órakor Pusztinában voltam, útközben hegy-völgy patak és erdő terülvén el kötöttem. A’puszti­­nai lelkész Funták Kozma hazánkfia, kivel már eleve Bákóban szorosb ismeretséget kötöttem, kitárt karokkal várt, utamat terv szerint hozzá intézendő ’s az ő beküldött lovain menendő. Nála töltöttem egy egész na­pot. E’ falunak csupa magyar lakosi, számszerint 500-an mind erdélyi származásúak, a’ helységet, melly az agapiai monostor’birtoka ők alapiták a’ fönebbi években, som erdőségtől környezett puszta vad helyen, honnan neve is származik. Fatemploma sz. István magyar kir. tiszteletére épült, ’s az oltárképen első királyunk látható magyar öltözetben az olaszok’ nem kis kedvetlenségére. Létez e’ templomban szószék is a’ magyar lelkész használa­tára , de nem az olaszokéra, kiktől a’ hívek szent ige magyarázatot soha 17 Pusztina.

Next