Kállay Ferencz: Finn-magyar nyelv (Pest, 1844)

MÁSODIK RÉSZ. A' finn-magyar nyelv vizsgálatok eredményei

31 Lappland, hol az Olt viz (Alten) különböző ágazatokban folydogál; Wardochus, hol Sajnovits és Hell csillag­­vizs­gálatokat tettek, az orosz követ Istoma Gergely utazásában 1496 ból Barthuz-nak iratik, ott vagynak Lippa, és Jóka vizek és földek, melly a’ magyar és erdélyországi Vátz, Finna, Barthos, Várad, Torna, Lippa, Jókai hely és sze­mély neveket híven tükrözik vissza. A’ régi finn Karéliában mellynek czimere is két felemelt fegyveres kar, mint Hell rajza mutatja, megkapjuk a’ Mátra vizzubamot, a’ Pojan és Szabolcs földet hason nevű vizekkel, ’s a’ finn kardok hí­resek a’ svéd históriában. ") A’ finn és lapp nyelvek közelrokonok — folytatja Mül­ler — (1. +82—49+) Rühs és Sjögren tudósításait használ­va, az első — úgymint a’ finn — nagyon melodiás, énekre al­kalmatos, mert többnyire a’ szók magány hang végűek, 's két mássalhangzó ritkán ütközik össze, a’ szók, ha jól ki­mondják, teljes erejűek, de maga a’ nyelv még kevéssé van kiművelve. Írási előadásra azért nem igen alkalmatos. Ne­vezetesebb dialectje a’ szabolcsi a’ közönséges beszédmód mellett, melly utolsó a’ nyugoti finn földön uralkodó, mely­­lyet írásra használnak. Ez a’ nyugoti finn nyelv sokat felvett a’ svéd nyelvből, vallásos könyvek e’ nyelven készültek, midőn a’ szabolcsi és karéli dialectek oroszszal vagynak megkeverve. Azonban mégis a’ Szabolcs föld a’ finn poesis anya földe, énekekben és költeményekben a’ szabolcsi szó­ejtés használtatik. Illő itt Bask ismeretes utazó és nyelvtudósnak a’ finn néptőkék és nyelvek osztályozását mint legújabbal felhozni, úgymint: A Finn néposztály. a) Ennek déli tőkéje elágazik 1) Finnekre, kikhez tartnak az ingrek, karélek, d­o­­nezek, ezek tiszta finn nyelvűek, kivéve az olonézeket, ·* ·* Müller, lap 412, *20, 428, 434, 437,*44 , 4*7,451, *59, 482 - 494. Joki vizet jelent finnül, kem­i helység, és kemi-joki viz Tor­­nea torkánál mit jelent, nem tudja Müller, a’ k­e­m nem egyéb mint a’ ka­in­a, más keleti dialectekben k­a­m­m­a, azért k­e­m­i - j­ok­i—kém vagy k­a­m­a vagy kuma viz, a’ S­a­w­o­l­a­x föld Saimen­­d mellett, a’ sláv sa­­wolotschje, a’ magyar Szabólcs-Karéna nevét Müller a’ finn k­ar­j­a szó­hoz köti, melly barmot jelent. Hell a’ magyar k­a­r-ból magyarázza.

Next