Hajnik Imre: Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt (Pest, 1872)
Harmadik könyv. A Szent István-féle alkotmány II. rész. Hanyatlási korszak - II. Fejezet. A királyi hatalom e korszak alatt
Sz. István-féle királyság közjogi természetével ellenkezett, belviszály és pártoskodás állandó forrásává vált és ezáltal a királyságnak erkölcsi tekintélyét, valamint anyagi erejét ásta alá. Idősb és ifjabb király ugyanis, egymással viszálkodva, egyaránt iparkodnak maguknak párthiveket szerezni, kiknek szolgálatait birtokok adományozásával jutalmazzák jobbára, mi csakhamar felemésztette elébb a királyi családi jószágokat, később pedig a várjavakat s ezzel a királyi zsoldos had, valamint a várkatonaság csökkenését vonta maga után. A királyi sereg fogytával, már jelentéktelen külháború vagy hatalmára intézett bármily más támadás esetében a fejedelem a nemzeti seregre szorult, mi a királyságot némi függésbe hozta a nemzettől s ennek irányadó férfiaitól, utóbb pedig, midőn ezekre támogatásuk megnyerése végett birtokok s kiváltságok egyaránt halmoztattak, egy hatalmas, nagyravágyó birtokaristokratiától, mely a Sz. István-féle királyságra nézve annál veszélyesebb volt, mivel mint felfedező uj elem ellenében nélkülözte azon támaszt, melyet a hűbéri szervezet a hűbéri fejedelemnek az alsóbb hűbéresekben és a városokban adott a nagyobb hűbérurak ellenében. így történhetett, hogy korszakunk végszakában egyes nagyok királyuk nyílt elleneiként lépnek fel s e végre idegen fejedelmekkel is szövetkeznek ; *) és mig kényük-kedvük szerint féktelenkedve, az ország lakosait elnyomással fenyegetik* 2), magán a király személyén is sértéseket követnek el, őt fogságra vetik 3), sőt a királyság legszomorúbb napjaiban, t. i. IV. László alatt, meg is gyilkolják. *) Például a Németújváriak Albert osztrák herczeggel. 2) Erről bővebben e könyv harmadik fejezetében. 3) „Dum Baronum quorundam nostrorum perfidia in Castro Turul in eius custodia morabamur41 Írja Erzsébet királyné. C. D. Y. 3. 217. 1., és