Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleirása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve 1. (Budapest, 1894)

Tartalom

TARTALOM. ELŐSZÓ. BEVEZETÉS. LaP A pápai tizedjegyzékek egyház-geografiai és egyház-történeti jelentősége. Ortvay Tivadarból ___ ___ ___ ___ ___ ... — — — — — — — — ix—xuv I. Az okleveles adatok elégtelensége a középkori egyházi térképek szerkesztéséhez. — II. A tizedjegyzékek egyház-geografiai anyaga. A fő- és alespereszségekre vonatkozó adatok és azok hiánya. — III. A tizedjegyzékek egyház-geografiai anyaga. A plébániákra vonatkozó adatok s azok értelmezése. — IV. A tizedjegyzékek egyház-geografiai anyagának fogyatékos­sága. — V. A tizedjegyzékek anyagából alkotható egyház-geográfiai átnézeti kép. — VI. A tized­jegyzékek anyagának statisztikai tanulsága. — VII. A tizedjegyzékek egyház­történeti jelentő­sége. — VIII. A tizedjegyzékek adatainak visszaható ereje. ELSŐ RÉSZ. AZ ESZTERGOMI ÉRSEKI TARTOMÁNY. 1. Az esztergomi érsekség. Ortvay Tivadarból ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___­­—61 1. Az érsekség alapítása, határai és közigazgatási beosztása.­­— II. Az esztergomi érsek­ség főesperestségei. A szent-györgyi, pozsonyi, komáromi, nyitrai, barsi, honti, nógrádi, gömöri, tornai, liptói, zólyomi főesperestségek és plébániái. — III. Az esztergomi érsekség alá tartozó külső prépostságok. A szepesi és szebeni prépostság s plébániái. 2. A nyitrai püspökség. Ortvay Tivadarból ... ___ ___ ... ... ___ 62—100 I. A püspökség alapítása. Az ősalapítás. Az újonnalapítás. — II. A püspökség határai s régi birtokviszonyai. — III. A püspökség egyházközigazgatási beosztása. A nyitrai, gradnai, trencséni főesperestségek és plébániái. 3. A váczi püspökség. Ortvay Tivadarból ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 101—113 I. A püspökség alapítása. — II. A püspökség határai. — III. A püspökség egyház­közigazgatási beosztása. A zonogi vagyis szolnoki, csongrádi, pesti, seguedfui azaz szigetfői, nógrádi főesperestségek és plébániái. 4. Az egri püspökség. Balássy Ferenciből ___ ___ ___ ___ .. . ___ 114—213 I. Az egri egyházmegye eredeti területe, íróink vélekedései s egymástól való eltérései az egri egyházmegye régi területe kérdésében. — Meghatározása az egri egyházmegye ere­deti területének. — Az abaújvári főesperestség. — A borsodi vagy székesegyházi főesperest­­ség. — A hevesi főesperestség. — A kemeji főesperestség s a régi Kemej megye vagyis a későbbi Nagy-Kun kerület és Kis-Szolnok vagy Kis-Heves. — A pankotai főesperestség vagyis Zarándvármegye. — A patai főesperestség vagy Ujvármegye. — A szabolcsi főesperestség. — Az ungi főesperestség. — A zempléni főesperestség. — A zombori főesperestség vagyis a régi Szerencsmegye. — Az egri völgy. — Az egri egyházmegyék eredeti területének jelenté­­kenysége. — II. Az egri egyházmegye további terjedése.· A­ bierégi vagy borsovai főesperest­ség. — A máramarosi főespereszi kerület. — A sik­osi vagy somosi avagy későbbi elnevezés szerint a tarczafői főesperestség. — A szatmári főesperestség. — Az ugocsai főesperesti kerü­let. — III. Az egyes fő- és alesperesti kerületek plébániáinak vagyis azok neveinek nyomozása. A nyomozásban követendő eljárás iránt való tájékozás. — Az újvári (abaújvári), borsodi, hevesi, kemeji, pankotai, patai, szabolcsi, ungi, zempléni, beregi, máramarosi, sárosi, szatmári és ugocsai főesperesti kerületek plébániái. Tizedünk rovataiban előjövő apátok és prépostok.

Next