Frankl Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században (Budapest, 1873)

Előszó

vezve; mily tantárgyakkal foglalkoztak, s mily tan­könyveket használtak; milyen volt a tanítók és ta­nulók helyzete; mily városokban és falvakban talál­kozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolák­ról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapo­tainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkez­tem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint taná­rok működtek, kimutatva az állást, melyet elfoglal­tak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társadákra és alapítvá­nyokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak ; valamint méltányolni igyekezem azok érdemeit, kik áldozatkészségük által hazánkfiai­nak a külföldi iskolák látogatását megkönnyítették. A tudomány- és irodalom­történeti műveket, helytörténeti monographiákat teljesen igyekeztem fölhasználni. De bár ezek nagyszámú becses adato­kat nyújtottak, még gazdagabb eredménynyel jutal­maztak kutatásaim az ország több levéltárában és kéziratgyűj­teményében. Ezek a következők: a magyar kamarai levéltár; Bártfa, Beszterczebánya, Eperjes, Kassa, Késmárk, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony, Zólyom sz. k. városok.

Next