Király János: Pozsony város joga a középkorban (Budapest, 1894)
Előszó
4 ELŐSZÓ: térnem a városi jognak rendesen elfogadott terminológiájától, mely alatt szűkebb értelemben csupán a statútumot szokás érteni. A városi jog elnevezése tágabb értelemben területi jogot jelent, mely nem csak a statútumokból, de egyéb helyi jogszabályokat tartalmazó forrásokból is merít. Ezt kívántam a munka czímére vonatkozólag előrebocsájtani, nehogy téves magyarázatokra szolgáltassak okot. A forrásokból legelsősorban a territoriális pozsonyi jogra vonatkozókat használtam föl, s csak ott, hol a jogintézmény keletkezése vagy magyarázata tette szükségessé, nyúltam egyéb közel álló — szükség esetén külföldi — jogforrásokhoz is. Mindezekről a szöveg alatt levő jegyzetekben adok számot. A levéltári anyag földolgozása körül megcselekedtem minden tőlem kitelhetőt, hogy mindazt, ami a tárgyra vonatkozik, munkámba belevonjam. Batka János úr, Pozsony város levéltárnoka, ebbeli törekvésemben nagy odaadással támogatott. Azért mégsem állítom, hogy nem léteznék még sok, előttem ismeretlen maradt levéltári adat, mely egyik vagy másik kérdésre némi világot vethetne. Az irodalmi forrásművek vidéken sok nehézséggel szerezhetők meg. Ennek oka könyvtáraink hiányosságában keresendő. Ezt leginkább az érzi, ki nem a központi gazdag könyvgyűjtemények melegénél, hanem azoktól messze távol végzi munkáját. Annál nagyobb hálával tartozom a budapesti és bécsi tudomány-egyetemi, a Bécs városi könyvtárak, a »Bibliotheca nazionale«, valamint a közelben levő pozsonyi kir. jogakadémia, a pozsonyi ev. lyceum és theol. akadémia könyvtárai vezetőségeinek, melyek az általam érzett hiányt — amint azt csak a könyvkészlet és a távolság megengedte — önzetlen szívességükkel enyhítették. Köszönettel tartozom Drexler Gusztáv kir. tanácsos polgármester úrnak azon szíves engedelméért, hogy Pozsony város dús levéltárát munkám érdekében használhattam, úgy