Alleker Lajos: A Cilley grófok és Cilli városa (Nyitra, 1892)
II. Cilli és környéke
lehetővé tette, hogy az egykor szegényes templom az áhitat ily szép helyévé változott. Meghalt 1878-ban... A stájer születésű Schiffer által festett főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár hátterébe egy másfél méter hosszú és 80 centiméter magas kétrekeszű üvegszekrény van beillesztve, melynek úgy alsó, mint felső sorában néhány kar- és lábszárcsont mellett kilencz-kilencz koponya van elhelyezve. Az alsó sor végső koponyáján egy régi czédula van felragasztva e felirattal: „ Ultimus ex Illustri Familia de Ciliéi Uricus Comes de Cille occis, per Ladislaum Hunyady Belgradii 26. Martii 1456.“ (A jeles Cilley nemzetségnek utolsó sarjadéka Gilley Ulrik gróf megöletett Hunyady Lászlótól Belgrádban 1456. márcz. 26-án.) E feliratban helytelen a hó és nap, mert mint a Cilleyek történeténél emlitem Ulrik gróf megöletése november 9-én történt, mit kétségtelenné tesz V. Lászlónak a lipcsei könyvtárban őrzött s Nándorfehérvárott Márton-napján kelt levele, melyben ezeket írja: „Nándor albam octava die praesentis mensis (Novembris) incolumes applicuimus, ubi die sequenti accessum nostrum fixa quadam inter illustrem olim Ufricum Comitem Ciliae etc. exorta, Ulricus ipse vita functus est.“ E szekrény melletti táblán következő felirat olvasható: „Cellejensium Comitum ac Principum, armis olim potentium, omnibus fortunis abundantium paucae reliquiae hib acquiescunt·. Ludovicus imperator ano 1841 Fridericum Liberum a sanegg primum Cellejensem Comitem creavit, cujus stirps ano 1456 interfecto Ulrico comite internit·.“ (Itt nyugszanak a hajdan fegyverben hatalmas és minden szerencse javakban bővelkedő Cilley grófok s herczegeknek csekély maradványai. Lajos császár 1341-ben tette Frigyest, Szanneck szabad urát első cillei gróffá, kinek nemzetsége 1456-ban Ulrik gróf megöletésével elenyészett. Azon régi minorita templom helyén áll, melyet a hamburgi grófok építettek 1241-ben; zárdájuk helyét ma a kerületi törvényszék épülete foglalja el. 1540-ben a zárda, 1687-ben ezzel együtt a templom is leégett; 1798-ban harmadizben is a lángok martalékává lett. E sokszoros tűzvész okát abban találjuk, hogy a régi város házai legnagyobbrészt szalmával és fazsindellyel voltak fedve. Keleti szélén ma is mutatnak egy házat, melynek pinczéjében a legutóbbi nagy tűzvész alkalmával 1 Magyar Tört. Tár, 1878. 383.