Szádeczky Lajos: Báthory István lengyel királylyá választása 1574-1576 (Budapest, 1887)
I. A XVI. századi Lengyelország leírása, politikai felosztása, államszervezete. Királyi hatalom, senatus, nemesség, országgyűlés stb.
BÁTHORY ISTVÁN LENGVEI KIRÁLYLYÁ VÁLASZTÁSA. 13 határőrezredet állított fel, a magyar szabad hajdúk mintájára, mindeniket egy-egy hetman vezérlete alatt.) A keleti határt a Dnieper vonala szabta meg. Végvára Kiew volt, a hasonnevű vajdaság fővárosa. Ettől a határ előbb Smolensk irányában haladt fel egész Nowgorodig, de Nowgorod 1479-ben s Smolensk 1514-ben elesett s ez utóbbi csak 1618-ban kerülvén vissza az orosztól — most a határ bennebb szőrűit s Fekete- és Fehér-Oroszországot, Litvánia tartományait, választotta el a czár birodalmától. Smolenskkel szemben Witebsk volt a végvár a többi livón határvárakkal egyetemben. A határ felnyúlt egész Estlandig, amely részben a moszkoviták, részben a svédek birtoka volt. Ez volt a másik ingadozó határa a lengyel köztársaságnak, fent északkeleten. Livóniát a megelőző két évtizedben többször feldúlták a moszkoviták s néhány várát, köztük Narwát a kikötő várost és a Dorpati püspökség területét el is foglalták. Ennek volt következménye, hogy a livonok (nem védhetvén meg országukat Rettenetes Ivántól), 1561-ben lengyel fenhatóság alá adták magukat Kurlanddal egyetemben. A régi határt itt is Báthory István állítá helyre, mert az ő választása és trónfoglalása zavarait újabb hódításokra használta fel a czár, de Báthory hódítmányait kiragadta kezéből s Livonia régebbi határait viszszaállítá. Ezek voltak Báthory trónrajutásakor Lengyelország határai, melyeknek megvédésére, sőt kiterjesztésére és az elfoglaltak visszaszerzésére a koronázáskor megesküdött. * A lengyel állam több tartományból állott, melyek különböző időben és módon csatoltattak a törzsországhoz, de bár egyiknek-másiknak sajátos külön előjogai voltak (főkép a porosz tartománynak), mégis szorosan együvé tartozónak, egy államtestté voltak összeforrva. 2) Lengyelország (regnum Poloniae) mindenekelőtt két fő részből állott: a tulajdonképeni lengyel királyságból (Polonia,) 3) Ohodzko Lionardo: Kelazione della Polonia antica et moderna. Livorno 1831. Tomo I. 94. 1. Grondski Sám. Historia belli Cosacco-Polonici. Pestini 1789. 20. 1. s) Lengnich Orotfried : Jus publicum regni Poloniae Gedani 1765. t. I. 1. 2. 1.