Szilágyi Sándor (szerk.): Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez (Budapest, 1883)
1633. sept.–oct. Tholdalagi Mihály követsége a budai basához
LEVELEK ÉS ADTÁK. módon rendeltessék, hogy sem az török, sem magyar szpahiák és mások is ki ne menjenek, azért, hogy abból valami gonoszság ne következzék, hanem az olyatén faluknak dézmájokat, adósokat mind az két részre az bíró vegye meg; hogyha pedig mind az két részre nem lenne adózások, hanem elhagyatnak, mindjárt az szpahia az faluba ne menjen, ha egy esztendő múlva az adaját be nem adja is azon falunak, mind az két szpahia egymásnak hírt adván, hogy esztendeig az szokott adót meg nem adták, az melyik részre meg nem adták az adót, erőltesse reá, hogy adják meg, ha úgy is be nem szolgáltatná az bíró, az török szpahia kész erőt kérvén az végbeli kapitántól melléje, hasonlóképpen az magyar szpahia is passáktól, békéktől, az faluban menvén véllek megalkudván, jussát vegye meg; azt az adót vegyék penig csak meg, kit el fognak rendelni az commissariusok. Hatodszor, hogy oly emberek rendeltessenek, az kik meglássák, hogy az mikor ép állapotban voltak az városok és faluk, most az szerént töllök amit ne kivánjanak, hanem csak az mostani állapotok szerént rendeljék mind az két részre való adójokat. Ha tehetségen kíívűl rajtok kívánnának, mind az két részről való fejedelmek az szpahiákat megbüntessék, hogy ez miatt az szegénység el ne pusztúljon. Hetedszer, hogy ennek előtte az gyulai és lippai szanczágságokban valamely faluk két részre hódoltanak, kik eleitől fogva az király számára dézmát nem adtak, ezután is csak az török és magyar uraknak adják meg az dézmát. Nyolczadszor, hogy ennekutánna az magyar végházakban és egyéb helyeken lakó szpahiák is az török részről az szegény községet fegyver, kényszerítés, akármi ok alatt el ne költöztessék, vigyék és hordják; azonképpen az török szpahiák is az magyar részről, az szerént el ne vigyék, hanem ebből is az jó egyesség megtartassák mindkét felől. Mely feljűl megírt dolognak szentül és igazán való megállását ígérvén az mi részünkről. Ennek nagyobb bizonyságára és erősségére adtuk ez mi pecsétes levelünket kezünk írásával megerősítvén. íratott Beszterczei városunkban. Mindszent havának huszonhatodik napján. Ezerhatszáz harminczhárom esztendőben. Kívül Rákóczi kezével. Szegén Tholdalagi Miháléknak nevek alatt adott plenipotentiájok az Jenő körül való falaknak eligazításáról és jó karban átlátásáról.