Károlyi Árpád: A Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez 1569-72 (Budapest, 1879)
Előszó
ELŐSZÓ. A bécsi államlevéltárban, azon alkudozások irományai közt, melyeket Miksával János Zsigmond fölhatalmazottja Békés Gáspár a minden későbbi egyezkedési kísérletnek alapul szolgáló nagyváradi béke alapján folytatott, a magyar király s Erdély viszonyát illustráló iratok között a híressé lett, de kevésbé ismert Dobó- Balassa-féle összeesküvést s Dobó pozsonyi fogságát illető több érdekes darab található. Nem teljesek ez iratok, maguk a legfontosabbak csonkán maradtak fönn, de a lengyel s török adtákból, a velenczei követek kiadatlan sürgönyeiből részben kiegészíthetők. Egykorú történetíróktól, Istvánffytól és Forgácstól leírjuk az események rövid leírását. De míg Istvánffy a maga véleményét a hiányosan előadottak után tartózkodik kimondani, addig Forgács Ferencz gyűlöletes világításban tüntetvén föl az ügyet, az összeesküvés meséjének genesisét a király s a magyar kamarai tanácsosok tisztességtelen pénzszomjában véli föltalálni. Forgácsnak, az ő idejéig történetírásunk kétségtelenül legkiválóbb alakjának elbeszélése Istvánffy hitelét nem volt képes lerontani ; történészeink emezt követik, bár Forgácsnak is igazat adnak. — Én a conspiratio keletkezését s lefolyását a mondott iratok segélyével szándékozom vázolni. Az összeesküvés miben-1*