Frankl Vilmos: Pázmány Péter és kora 2. (1622-1631) (Pest, 1869)

Ötödik könyv (1622–1624) - I. Az 1622-iki országgyülés összehívása

I. Az 1622-iki országgyűlés összehívása. — Elhalasztása. — Pázmány kül­detése. — Az országgyűlés megnyitása. — K. előterjesztések. — Az or­szággyűlési pártok. — A nádorválasztás. — Thurzó Szaniszló. A nikolsburgi egyesség véget vetett a polgárhá­borúnak, mely két évnél tovább dúlt magyar földön. Az 1622-ik év első napjaiban kicseréltettek a békeokmányok. A királyi biztosok visszavették a Bethlen által elfoglalt országrészeket s átadták neki a hét megyét, mely élethossziglan birtokává vált *). De II. F­e­r­d­i­n­a­n­d nemcsak a hatalmas fejedelmet igye­­kezett kielégíteni* 2) , figyelmét a nemzet megnyugtatá­sára is kiterjeszté. A békekötés alkalmával tett ígéretet, hogy hat hónap lefolyása alatt országgyűlést fog összehívni, csakhamar beváltotta. Az ország rendeit a p r i 1­3-r­a K­o­o­­ronyba hívta meg s kilátásba helyezé, hogy tanácskozásai­kat személyesen fogja megnyitni és vezetni 3). Mindaz­ ’) A k. biztosok 1622 márc. 28-án kelt jelentése. Katona H. Cr. XXX. 722 s kk. 11. 2) A velencei köztársaság bécsi követe 1622 márc. 19- én kiemeli, hogy a király mindent megtett, miszerint a béke föltételeit mielőbb tel­jesíthesse. (E jelentéseket a velencei Archivio diplomatico dei Frari-ban használtam.) 3) A követválasztások március havában eszközöltettek. Györme­­gye március 4-iki gyűlésén a választás „ob paucitatem Nobilium* nem történhetvén meg, e hó végén uj gyűlés tartatott s Grebecky Gáspár és

Next