Biró Vencel: Az erdélyi fejedelem jogköre 1571-1690 (Kolozsvár, 1912)
Előszó
ELŐSZÓ. Ezen értekezés célja, hogy az erdélyi fejedelem jogait feltüntesse. Nem tekinti tehát a fejedelemség megalakulása korát, mely Erdély történetében átmeneti idő, uralkodója, János Zsigmond Magyarország választott királya címet viseli, az egykoruak 11. Jánosnak is emlegetik. Ezen korra vonatkozólag a fejedelem jogait különben is ismerjük Szilárd Katicának Az erdélyi fejedelem jogköre 1556-1571. c. értekezéséből A jelen értekezés annyiban tekint vissza a megalakulás korára, amennyire itt-ott szükség van rá. Amennyiben jogok feltüntetéséről van szó, legtöbb anyagot az országgyűlési végzések nyújtanak. Emellett a Székely Oklevéltár, a Tört. Tár, a Magyar Tört. Tár, Bornemisza Anna gazdasági naplói s egyéb megjelölt források is sok értékes adatot tartalmaznak. Az Érd. Orsz. Emlékekből egyes írók merítettek adatokat, (Kopp Tibor: Erdély művelődése I. és II. Rákóczy György korában; Szimákovits László: Erdély művelődése Bethlen Gábor korában; Tarczali Zombory Ida: Erdély pénz- és hadügyei Barcsay Ákos, Kemény János és Apafy Mihály fejedelmek idejében), de ezen értekezések szerzői más célzattal írván műveiket, az itt felhasznált adatokra vagy nem voltak tekintettel, vagy nem hozták kapcsolatba a fejedelem jogkörével. Hogy a jelen értekezésnek e munkákkal semmi közössége sincs s hogy nem mondja el mégegyszer ugyanazt, azt az összehasonlító azonnal észreveszi. Emellett a fejedelemség egyes koraira, vagy egyes ügyekre vonatkozó adatokat senki se használta. A jelen értekezés bevezető része, a fejedelem törvényhozói, külügyi, pénzügyi jogaira vonatkozó részek önállóak, a fejedelem hadügyi s igazságszolgáltatási jogaira vonatkozólag meg az értekezés elsősorban olyan adatokat használ s ott talál legtöbb anyagot, melyek az említett értekezések idején kívül esnek.