Acsády Ignácz: A Karloviczi béke története. 1699 (Budapest, 1899)
A KARLOVICZI BÉKE TÖRTÉNETE. 1699. 5 népessé, újra magyarrá, virágzó polgárosodás színhelyévé tudta varázsolni. Nagyrészt pusztán, nagyrészt gyér, szegény, sőt idegen néppel került vissza a régi államterület s nem is a magyar király, hanem a római császár szerzé vissza önmagának. De a török öldöklő nyomása megszűnt s ez a tény elég volt a magyarságnak, hogy a következő két század folyamán a cultura eszközeivel ismét urává legyen ősi hazája minden részének. Az akkor lakatlan, rombadőlt falu, Karlovicz közelében kötött béke ezer éves történetünk ép oly korszakos eseménye, mint a mohácsi gyásznap. A mi e napon elveszett, azt a magyarság immár nagyrészt visszanyerte s az egyik nap ép oly fordulatot idézett elő fejlődésében, mint a másik, csakhogy immár a fejlődés nem hanyatló, hanem emelkedő irányban történt s a hosszú, egyre gyászosabb háborús időket olyan korszak váltotta föl, mely bármi sok megpróbáltatást hozott légyen időnkint, mindenesetre mentve maradt a meddőség átkától. Örök emlékezetű tehát nemzetünkre a nap, melyen a karloviczi békekötés aláíratott, mert bármi sokat hozott az Európa legkülönbözőbb nemzeteinek, olyan áldásossá egyikre sem vált, mint a magyarra. Ő neki egyenesen újjászületését tette lehetővé, s az új élet, új fejlődés és virágzás kapuit nyitotta meg. A karloviczi béke egész roppant nagy irattára megvan a bécsi cs. és kir. udvari és állami levéltárban s annak adatai alapján írtam meg a békecongressus előzményeinek és lefolyásának történetét. Az igen értékes és sokoldalú anyagot ír külföldi történészek (régebben Hammer, újabban Klopp és a Jenő herczeg ]) Az anyag óriási nagy s a legkülönbözőbb természetű iratokból áll. Ott vannak a hivatalos utasítások és császári resolutiók, melyeket a császári követek kaptak. Meg vannak ezek hivatalos jelentései, félhivatalos és magánlevelei, mely utóbbiak közül igen érdekes a Schlick és Kinsky grófok közt folyó bizalmas levelezés. Vannak igen érdekes naplószerű följegyzések a congressus egyesüléseiről és egész lefolyásáról is. Az óriási anyag latin, német, franczia és olasz nyelvű iratokból áll. Van továbbá néhány igen szép kézrajz, mely a tábor külső kinézését eleveníti meg. A chronologiailag rendezett anyagot dr. Károlyi Árpád levéltári aligazgató úr a legnagyobb előzékenységgel bocsátotta rendelkezésemre, melyért e helyen is köszönetemet fejezem ki.