Szöllősy Ferencz: Kossuth és a magyar emigratió török földön (Lipcse, 1870)

Kossuth és a magyar emigratió török földön

— 42 nak magasztaltattak. A nyomorult bosszú­vágy csaknem általánossá lön. A higgadtab­bak szavai föl se vétettek, s fájdalom itt is bételjesedett „ridet ac despicit plebs facilli­mum intellectu; opus vero ei narratione fa­bulosa.“ A készakarva lendített dínom dánom e mámoros korszakában vészterhelt felhő kö­­zelget. Kossuthné megérkezik, az Augiás istálójává vált férfi-lakot mint egy nyöstén Hercules nem ugyan vízzel, hanem menny­dörgő szavakkal kitakarítja, a reggelig tivor­­nyázók csapatját nyelve-csorbát nem ismerő durindánájával szétveri, Kossuth jól leolva­­dott cassáját syloki köi*mei közé kaparitja, s a szegény Phrynét, mintegy megkérlelhetet­­len Orozmán, tél viz idején Stámbolig ker­geti. Mi több, útiköltség nélkül; s a sze­gény Kossuth csupán könyörületes szive sugallatából kénytelen úti kiadása fedezé­sére Vagnertöl 80 darab magyar aranyat kölcsönözni, melyeket nem elébb mint Ru­tájában vala képes neje hire nélkül a 14-ik hónapban visszafizetni, miután Vagner, va­gyonából tökéletesen kipusztulván, több­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék