Szilágyi Sándor: A magyar forradalom története 1848- és 49-ben (Pest, 1850)
1848 - Első fejezet
nak országgyűlés elébe terjesztésére feliratot készített, mellyben kimondák , hogy kivívásáért mindent készek áldozni. A bécsi események hírére azonban a fiatalság, melly az alkotmányosság korlátain belül maradni késznek nyilatkozók, nem akarva tovább is „a formák életölő korlátai közt maradni, — márcz. 15-én — a 12 pontot, a lelánczolt Tytan, a sajtó fölszabadítása által életbe léptetni határozó, Länderer és Heckenast nyomdája elébe ment. E jelenet kicsinyben képe volt az egész forradalomnak. Mint tengerbe siető folyam, vagy mint Alpról lehengerülő hógomoly perczenként nőtt, mígnem megsemmisült, mint azt a tenger elnyeli, vagy ezt felolvasztja a nap. Ottan egy sajtót lefoglalt s következő két nyomtatványt készíttető el : Mit kiván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés! 1) Kívánjuk a sajtó szabadságát, censúra eltörlését. 2) Felelős ministeriumot Budapesten. 3) Évenkinti országgyűlést Pesten. 4) Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben. 5) Nemzeti őrsereg. 6) Közös teherviselés. 7) Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8) Esküdtszék, képviselet, egyenlőség alapján. 9) Nemzeti bank. 10) A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11) A politicai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12) Unió (Erdélylyel). Végül: Egyenlőség, szabadság, testvériség! Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor következő lelkes költeménye : Nemzeti dal. Talpra magyar, ki a haza! Itt az idő, most vagy soha ! Rabok legyünk vagy szabadok ? Ez a kérdés, válasszatok! — A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.