Szilágyi Sándor: A magyar forradalom története 1848- és 49-ben (Pest, 1850)
1848 - Első fejezet
A mozgalmat aznap délutánján a fiatalság folytatá. Első tette volt a 12 pontnak a múzeumban letétele. A városházhoz ment onnan, hol a rendfentartása végett egy 14 tagból álló bizottmány kinevezésével foglalkoznak. *A 14 tag névsora : Rottenbiller Lipót, Kacskovics Lajos, Staffenberger István, Molnár György,Klauzál Gábor, Thót Gáspár, Gyurkovics Máté, Irinyi József, Petőfi Sándor, Vasváry Pál, Irányi Dániel, Hengel Alajos, Egressy Samu. Elhatározók a király- és nádornál az országgyűlés Pestre áttételét szorgalmazni, a katonai parancsnokságnál pedig eszközölni, hogy a rend fentartásába a katonaság ne vegyüljön. Elhatározók a „Népkönyvéért“ és „Józan eszéért“ elfogott Táncsics, azelőtt Stáncsics Mihály börtönéből kiszabaditni. Ennek eszközlésére a helytartótanácshoz bizottmányt küldtek, melly gr. Almássy Mór és gr. Török Bálint tagjai által azt eszközlé is. Hasztalan próba volna leírni az öröm mámorát.Táncsis fiákerének lovai kifogattak s az ifjúság húzta azt Pestre. Ha csak sejti is további működését ez, bizonnyal az innepélyt elhagyta volna. Estve a nemzeti színházban Bánk bánt adták. Betolongott a tótömeg s a színházi rendet akadémiára változtatá. Másnap Budapest megünneplé szerencsés kezdetű forradalmát, a békés átalakulást, mint nevezék, első lánczszemét egy ötnegyedéves véres küzdelemnek. A két város — köztük a budai királyi lak — fényesen kivilágittatok. Háromszinü zászlót lobogtatott majd minden ablak, s majd minden ablakból hófehér kezek nemzeti szalagrózsákat, vagy virágokat hánytak alá. S mint az utczák színe fényben úszott, s mint visszatükrözé az ősz Duna e fényt, olly rózsaszín vala az emberek kedélye s olly rózsaszínben tükrözé vissza a kedélyt az utczákon hangzó ujongás, örömzaj. A bizottmánynak első institutiói közé tartozók a nemzetőrséget organizálni, azt fegyverrel s ismertetőjelekkel, hogy önmaga lévén a rend őre , a rend annál biztosabban fentartassék. Továbbá az utczák nevei közül többen megváltoztattattak. A hatvani „szabadsajtó utcza“ a városháztér „márcz. 15-dike tere“ sat. nevet nyerek. A pilvax (kávéház) is ekkor keresztelteték el „forradalmi csarnoknak.“ IV. . A pozsonyi országgyűlési küldöttség csakugyan fölment Bécsbe, eszközölni ottan, hogy említettük felírási javaslat életbe léptettessék. István főherczeg vezette őket, vele volt Kossuth is, kinek szekere elől kifogták a lovakat, tiszteletőröket rendeltek sat. S ha szólt e férfi hozzájok, ki ezelőtt egyik büszkeségének hitte, hogy nem látta Bécset, szavait kimondhatlan lelkesedéssel fogadták.