Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból 2. (Pest, 1862)
Perczel hadi működése - III. A tartalékhad visszavonulása Nagy-Kanizsáról Czeglédre - Perczel visszavonulása a Tisza mögé; csaták Szolnoknál és Czeglédnél
75 bes 4-én Kun-Szent-Miklósra, 5-én Örkénybe, 6-án Czeglédre ment, hol 7-én az oda érkezett Perczellel egyesült. Perczel visszavonulása a Tisza mögé; csaták Szolnoknál és Czeglédnél. A január 2-án 1849-ben Pesten tartott haditanácsban elhatározták, hogy a hadsereg oszoljék meg s Görgei tábornok Felső-Magyarországba, Perczel a Tisza mögé vonuljon. Mint már emlitve volt, e szerint az utóbbi a 4-éről 5- ikre forduló éjjel, miután a császári hadsereg a budai hegyeken mutatkozott, Pestre vonult s Görgei hadtestének két zászlóalját, melyek előőrsön állottak, magához csatolta. Rövid pihenés után Üllő felé folytatá menetét, a nélkül hogy az ellen legkevésbé is háborgatta volna. 6- án Pilisre ment, 7-én Czeglédre, hol Szekulicscsal egyesült; — két napig maradt itt, hogy hadtestét, melynek eddig taktikai beosztása nem volt, kellően rendezze. 9-én a sereg zöme Abonyba indult, Hertelendy csapata mint utóhad Czegléden maradt, — 10-én a zöm Szolnokba, az utóhad Abonyba.