Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története 2. (Budapest, 1894)
I. Fejezet. Megadjuk!
18 Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története. kegyelmes királyi rendeletet, s általadom ezennel ő felségének azon kegyelmes királyi rendeletét is, melyben ő felsége legkegyelmesebb urunk királyunk, az ország rendjeinek kegyelmesen tudtokra adja, hogy addig, mig betegsége általi akadályoztatása tart, s e miatt hű magyarjai közt meg nem jelenhet, Magyar- s vele egybekapcsolt Erdélyországban s minden Magyarországhoz kapcsolt országokban, ideértve a határőrvidéket is, felséges királyi személye képviselőjének engem méltóztatott kinevezni.“ Erre Szemere Bertalan belügyminiszter felolvasta a nádor által átnyújtott két kir. leiratot. Az egyik leiratban tudomására hozza az egybegyűlteknek az uralkodó, hogy az országgyűlés megnyitásával István főherczeg-nádort bízta meg, mivel őt súlyos betegsége a megjelenésben akadályozza. A másik leirat pedig István főherczegnek a király helyettesévé történt kinevezését tartalmazza. E leirat szerint István főherczegnek nádori és helytartói hatáskörén túl, teljes hatalom adatik, hogy az országgyűlés határozatait megerősíthesse, törvényczikkeit szentesítse, üléseit megszüntesse; szóval a végrehajtó hatalom mindazon jogait gyakorolhatja, a melyek az 1848 :III-ik törvényczikkben körülirvák. Az országgyűlés tagjai a második kir. leiratnak különösen ama részét fogadták nagy tetszéssel, amely a törvényczikkek szentesítésével a nádort bízza meg. A kir. leiratok közlése után a nádor érczes, csengő hangon a következő trónbeszédet olvasta fel: Én tehát ő felségének dicsőségesen uralkodó királyunknak V. Ferdinándnak felséges nevében és személyében a jelen országgyűlést ezennel megnyitom. Az országnak rendkívüli körülményei tették szükségessé, hogy nem várva mindazon javaslatoknak s intézkedéseknek előkészítését és bevégzését, melyeket ő felsége felelős minisztériumának, a közelebb lefolyt országgyűlés rendeleténél s megbízásánál fogva elkészíteni s bevégezni kell vala, ezen országgyűlés haladék nélkül összehivassék. Horvátországban nyílt támadás van, Magyarország aldunai vidékén föllázadt fegyveres csoportok zavarták meg az ország békéjét, s valamint ő felségének legforróbb óhajtása, hogy a polgári háború elkerültessék, úgy más részről meg van győződve ő felsége, hogy a nemzetnek összegyűlt képviselői gondoskodásuk első és legfőbb tárgyának tekintendik mindazon eszközöknek előállítását, mik a megzavart békének helyreállítására, a magyar szent korona épségének megóvására s a törvények sérthetlen szentségének oltalmára szükségesek. Az ország védelme és pénzügye lesznek tehát a főtárgyak, melyekre a jelen rendkívüli körülmények között ő felsége nevében a nemzet képviselőinek figyelmét és gondoskodását különösen felhívom, ő felségének felelős miniszterei elő fogják terjeszteni az e tárgyakra vonatkozó javaslatokat. Biztosan reméli ő felsége, hogy a nemzet képviselői gyorsan és czélszerűen