Imrefi (Vachot Imre): A magyar menekültek Törökországban. Ismeretlen adatok az 1849-ki emigratio történetéhez (Pest, 1850)
XIII. Kossuth sorsának változása, nyilvános élete Viddinben
hódolnia. Ö , ki Magyarország függetlenségét ki merte mondani, most egy zsarnok önkényétől kénytelen függeni! Ennek és távol hagyott hazája, s keblétől elszakadt családja sorsának elgondolása mondhatlanul epeszté Kossuth érzékeny szivét. S ezért volt ő itt, kivált az első napokban olly levert, komoly és magába zárkózott. Az országos gondok közti túlfeszített munkásság s testének ebből származott roncsolt beteges állapota, s az anyagi jólét nélkülözése koránsem törte őt meg annyira, ki teljes életében egyszerűen mértékletesen élt, s rögös pályáján olly sok csapás, szenvedés , s nélkülözésnek volt kitéve. Mindemellett mégsem esett egészen kétségbe, s a rámért legnagyobb csapás öldöklő súlya alatt is lehetőleg megtartó férfias nyugalmát. Még száműzetésében sem szűnt meg munkásságát folytatni, sőt az elesett ügy jövője iránt itt is buzgó tevékenységet fejte ki, mindennapi imája ez lévén : ,Uram ne hagyd elveszni a te népedet!! Minthogy tekintélyét száműzetésében sem látá elveszve , mire menekült társainak iránta tanúsított tisztelete nagy befolyással volt, mindenek előtt a viddini basát igyekezett arra bírni, hogy az emigratio tagjai szabadon utazhassanak Törökországon át Európa egyéb részeibe. De minthogy ezt egyelőre semmikép nem vihette ki, mindent elkövetett, hogy letartóztatott állapotukban legalább a menekültek sorsán könnyítve legyen. S valóban az ő erélyes föllépésének volt is sikere, mert később csakugyan sok tekintetben segítve vala a menekültek bajain, sérelmein. Kossuthnak Pulszky- és Telekyhez, mint London- és Parisba küldött magyar követekhez Viddinből, sept. 12-ről irt levele, mellynek történeti fontosságú része angol, franczia s német nyelven közre bocsáttatott, s mellyet czáfoló jegyzetek kíséretében Szilágyi Sándor magyar fordításban is közlött, élénk tanúságot tesz a nagy agitátornak külföldöni folytonos közremunkálásáról. E levélben, illetőleg emlékiratban am. forradalmi ügy bukásának titkos és nyilt rugóit, okait, saját meggyőződése szerint leplezetlenül előadván , végre panaszt emelt az iránt, miként Yiddinben további rendelkezésig le van tartóztatva , s minthogy szándékához képest személyesen nem mehet Londonba , arra kéri az ügyvivőket, hogy tegyenek mozgásba minden rugót, s megfeszített erővel min-