Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból 1. Az 1859-ki olasz háboru korszaka (Budapest, 1880)
Második fejezet. A kontinensen tartózkodó emigráczió érintkezései a franczia és turini kormánynyal a háboru előtt s levelezése Kossuthtal - Kossuth meghivatása Párisba
MÁSODIK FEJEZET. A kontinensen tartózkodó emigráczió érintkezései a franczia és a turini kormánynyal a háború előtt, s levelezése Kossuthtal, Kossuth meghivatása Párisba. I. Nemeskéri Kiss Miklós ezredes — Kossuthnak. A franczia kormány bevezető lépései Kossuthnak Párisba való meghívása iránt. Paris, 1858. márczius 21. ..................tudatott velem, hogy egy párisi nagy palotában különös örömet szerzett és szerez azon körülmény, miszerint kormányzó úr neve, soha egy Mazzini-Ledru-Rollin-féle összeesküvésben vagy egyéb firma alatt történt attentátumban elő nem fordult. Egyetlen magyar emigráns sem volt belekeverve a kilencz attentátumba. Ezért, s egyéb okok folytán is, jó indulattal viseltetik kormányzó úr iránt nemcsak a vezéregyéniségek egy része, de maga a császár is. Az kérdeztetett tőlem, miért nem jó kormányzó úr Francziaországba ? — Sajátszerű kérdés, — mondom, hisz éppen önök tiltották meg neki az idejövetelt, sőt ami több : a keresztülutazhatást is ; s talán ép ezen tilalom által forrasztották szorosabban egybe Kossuthot és az európai demokrácziát meg a republikanizmust, mert egész addig Kossuth mindig egy bizonyos mérséklettel viselte magát a köztársasági eszmének kimondásában. — »C’est facheux!« de az akkor volt. Most másként állnak a dolgok. Legalább tavaly ilyenkor bizonyos, hogy örömest áteresztették volna Kossuthot Francziaországba. Most nem tudni bizonyosan, de még most is megtörténhetik, hogy átbocsátják. — De mit keresne ő Francziaországban ? felelem én. Családja Londonban van letelepedve. Ő szegény ember. Munkája által fedezi