Berzeviczy Albert: Válogatott beszédek (Budapest, 1912)

Akademiai, Kisfaludy-Társasági és egyéb beszédek - VIII. Petőfi emlékezete

Petőfi emlékezete. Felolvastatott az „Eperjesi Széchenyi-Kör“ 1899. évi október hó 29-én tartott Petőfi-ü­nnepélyén. Meg van szentelve az a föld, a melyen a nemze­tükre fényt árasztó nagy szellemek életükben jártak és időztek, ők maguk sokszor nem is sejtik, h­ogy minden lépték örökre szóló nyomokat hagy, hogy a helyen, melyet elhagynak, világító árnyékuk marad hátra ; de múlnak az évek, nemzedéket nemzedék vált föl, az élők visszaemlékezésének örökét átveszi a hagyomány és a történelem és íme : emlékké válik minden tárgy, a­melyet azok a nagyok érintettek, oltárrá minden hely, a melyen munkálkodtak , mint a hitrege Deukalionjának hátra vetett köveiből embe­rek, úgy támadnak rég elhangzott lépteik nyomában őket hívó, őket dicsőítő, követésükre buzdító érzel­mek, — és jönnek a fiúk, az unokák, megkoszorúzzák a szent emlékhelyeket s az emlékezet, a kegyelet és lelkesedés mindig megújuló fölbuzdulásában élő valósággá lesz a halhatatlanok sírontúli élete a földön. Ebben az esztendőben az egész magyar haza a Petőfi halálának félszázados évfordulóját ünnepli. Az ünneplésből ki akarta venni a maga részét Szé­chenyi-körünk is,­ mert mi is feladatunknak tartjuk . Berzeviczy egyik alapítója volt az „Eperjesi Széchenyi- Kör“-nek, melynek most védnöke és tiszteleti tagja.

Next