Viszota Gyula (szerk.): Gróf Széchenyi István munkái 15. Gróf Széchenyi István naplói 6. 1844-1848 (Budapest, 1939)
Gróf Széchenyi István élete és működése 1844-1848 közt (történeti bevezetés) - IV. Széchenyi társadalmi alkotásai
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE XCII- -ére alakult és Pesten január 20-án egybeülő vidéki társaságok kiküldötteinek tájékoztatásul és útmutatásul szolgáljon előzetes tanácskozmányaikban. A tanácskozások jan. 20-án, 22-én és 26-án folytak le. Határozniok kellett 1.) a szabályozáshoz szükséges pénz előteremtéséről; 2.) célszerű műtani tervről; 3.) megfelelő végrehajtási rendszer megállapításáról. Kimondták, hogy a Tiszával együtt a vele kapcsolatban levő folyók stb. rendezését is akarják; hogy Tiszavölgyi Társulat címen társaságot alakítanak, hogy „szerződvényt“ kötnek a költségekre, kivitelére, a szabályozás végrehajtására, a társaság vezetésére nézve; hogy az ügyet a nádor pártfogásába ajánlják; egyúttal felkérik Széchenyit, terjessze a szabályozás ügyét a király elé, kérje a király és az állam támogatását, tudja meg, hogyan lehetne a szabályozásra szükséges 6 millióra terjedő pénzösszeget megszerezni. Majd gr. Károlyi György elnöklete alatt egy állandó választmányt neveztek ki (Tiszavölgyi társulat középponti választmánya). Jegyzőnek Abonyi Istvánt, Vásárhelyi Pált pedig technikai főigazgatónak választották meg. Egyúttal megállapították, hogy a középponti választmány 1846 márc. 30-án kezdte meg a munkát, az egész Tiszavölgyi Társulat teljes elrendezésére viszont még ez év folyamán Debrecenben ülést kell tartani. A fentebb említett „szerződvényt“ jan. 26-án kötötték meg. Ebben kötelezték magukat a megjelentek, hogy a kormánnyal karöltve mindent elkövetnek a cél elérésére és a munka megkezdésére; hogy a jövő haszon arányában rájuk eső pénzösszeget megfizetik, az esetleges érdekelteket is erre kényszerítik; hogy rajta lesznek, a költségek minél kedvezőbb feltételek mellett állapíttassanak meg; hogy a szabályozás végrehajtása, a pénzkezelés megfelelő legyen; hogy minél hamarabb igazságos költségvetési kulcs dolgoztassák ki s az esetleges felszólalás lehetősége mindenki számára biztosítva legyen. A gyűlés után Széchenyi fényesen megvendégelte a küldöttséget, majd megmutatta nekik az épülő Lánchidat, az óbudai hajógyárt. A szerződvényt bemutatja a nádornak, de tőle nem igen kap biztatást, mert ez közli vele, hogy egy kir. kéziratban utasítást nyert, semmi újat ne kezdjen, amíg fent jóvá nem hagyták; fél, hogy ez ügyben is előbb terveket kívánnak. Széchenyi ezután előkészült bécsi útjára, hogy a gyűlésen hozzá intézett kérésnek megfeleljen és a szabályozásra szükséges kincstári segítséget kieszközölje. Ennek érdekében írja meg 1846 febr. 18-i keletű felségfolyamodványát, előadva a tárgyat, kifejtve a segítség módját. A szabályozás 6 millió frt-ot igé-nyel, ebből tíz évig évi 100 ezer frt-ot a felemelt só árából, évi 50 ezer frt-ot a kincstártól kér segélyként, a hátramaradó 40 millió frt-ot pedig kamatmentes kölcsönként. Emlékiratát át