Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 1849-1865 2. (Budapest, 1927)
VII. rész: Az absolutismus enyhülése - II. Az uralkodópár magyarországi útjának előkészítése miniszteri értekezletben, a császár elnöklése alatt; megérkezés, fogadtatás, időzés és ünneplés Budán és Pesten; a körút megkezdése s váratlan félbeszakítása Debrecenben Zsófia főhercegnő halála következtében
VII. RÉSZ: AZ ABSOLUTISMUS ENYHÜLÉSE. It egyeztethetők s melyeket más fontos tekintetek nem gátolnak, felhívta a kormányzó főherceget eziránti javaslatai előterjesztésére. Bármily elhibázott, félszeg és káros volt az addigi kormányzati rendszerhez való merev ragaszkodás, azt el kell ismerni, hogyha ez az uralkodói nyilatkozat egyelőre nem maradt volna a miniszteri értekezlet jegyzőkönyvében eltemetve, hanem — mint azt a császár kívánta, a nél®kor, hogy teljesítéséről is gondoskodott volna, — mindjárt akkor, nemcsak utólag nyilvánosságra is jutott volna, a nemzet keserves csalódástól maradt volna megkímélve, azonban a fejedelmi látogatás is valószínűleg sokkal kevésbbé barátságos hangulattal találkozott volna. E látogatás rendezőit nem lehet fölmenteni attól a vádtól, hogy sikerek érdekében szemlátomást nem hagytak oly reményeket és várakozásokat, melyekre előre ki volt mondva, hogy teljesíthetetlenek. A kormányzó főherceg, teljesítve a hozzá intézett felszólítást, nem kevesebb, mint huszonkilenc pontba foglalt javaslatot terjesztett elő, melyek mindegyike megvitattatván, határozatba mentek a szükséges intézkedések vagy azoknak legalább előkészítése. Csodálatos egyvelege ez a lajstrom a nagy, országos bajok orvos®lására irányuló rendszabályoknak és a kicsinyes, jelentéktelen, csupán hangulatkeltést célzó kedveskedéseknek, mind egyformán annak a célnak szolgálatába állítva, hogy az uralkodó magyar földön minél több nyájas és elégedett arcot lásson. A már az előbbiekben ismertetett intézkedések közül itt is találkozunk a budai vár helyreállítására fizetett pótlékok elengedésével, az elmegyógyintézet fölépítésének tervével, a Gazdasági Egyesület tartó® zásának elengedésével, a forradalomból maradt elszámolási kötelezettségek törlésével, az Akadémia alapszabályainak ügyével, végül az amnesz® fiával és a politikai perek megszüntetésével s az elkobzott vagyonok visszaadásával. Azonban a főherceg javaslatainak élén ott szerepelt a magyar® országi adóteher enyhítése is. Az új adótörvények következtében csak a földadó terhe az országnak csupán két kerületében, a budapestiben és a nagyváradiban kétmillió forintnyi olyan többlettel emelkedett, melynek kivetési alapja kétes s mely annál súlyosabban nehezedett az adózókra, mert kivetése egybeesett a gabonaárak általános csökkenésé® vel ; nagyon terhes volt az országos adópótlék is, valamint az a körül® tény, hogy míg a kereseti és személyi adó, az ú. n. fejadó az összes többi országokban már megszüntettetett, Magyarországon még min® 1 Rogge (id. m. I. 480. 1.) az «Augsburger Allgem. Zeitung» egy cikkére hivatkozik, mely Magyarországot az iránt felvilágosította, hogy legfölebb anyagi téren várhat némi előnyöket. Ez mindenesetre szokatlan módja a «császári akarata közzétételének. ■ Landesforderungsbeitrag: Az absolutismus kora Magyarországon II.8