Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)
Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben II
54 hatatlan belükben áll más valami, a mit sok becsületes ember érez, de csak kevesen tudnak önmaguknak megmagyarázni. És ez az , mit mi a Pesti Hírlapban kárhoztatunk. Meglehet, hogy az illy újságíró maga magát is elvakítja, s csalódásokban él a hatás felett, mellyet működése szükségkép gyakorol; de ez tökéletesen egyre megy; nem Kossuth Lajosról, de újságáról van itt a szó; nem a kebel titkos érzeteiről, de újsága naponkénti hatásáról. A politika sanyarú mezején a jóért s részért, mellyet közvetve vagy közvetlen , akarva vagy nem, eszközlünk, egyiránt vagyunk felelősek. Igen sokban igaza lehet, és igaza is van Kossuth Lajosnak, főkép ha úgy tekintetik munkája, mint a Kelet népének kritikája, anélkül, hogy a Pesti Hírlap irányai igazolva lennének. Igaz, hogy a magyar nemzet öreg is, ifjú is egyszerre nem lehet, hanem hogy vagy egynek vagy másiknak kell lennie. Igaz, hogy 1825 ben, mikor gróf Széchenyi legelőször fellépett, nem a rothadás szaga vonzotta őt a nemzethez, hanem inkább varázs erővel azon szellem ragadta meg, melly jelesen nemzetiség ügyében az akkori országgyűlésen annyi energiával lépett fel; — igaz hogy ezen szellem befolyása alatt gyümölcsöztek azután az ország javára mind azon eszmék, mellyek gr. Széchenyiben már rég óta felhalmozva voltak, s csak egy ihlető szikrára vártak, hogy fellobbanjanak; igaz, hogy ezen eszmék ki