Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)
Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben II
fejtése a nemzet fogékonysága nélkül hatásra számot nem tarthatott volna; és hogy a rendszeres munkák megyeként felvételekor találtak legszélesebb mezőt alkalmazásra és működésre, s akkor szövetkeztek a nemzet gyakorlati élete kérdéseivel, s a megyei elementommal; igaz, hogy gróf Széchenyi, könyvein kívül, főkép maga alkotta intézetek által akart hatni, s a megyei életet , formákat és befolyást kellőleg nem méltánylotta, magát abba bele illeszteni nem tudta, s hogy főleg innen eredt lépcsőnként elszigetelése a mozgalomtól, melly szükségképen e mezőn űzte legélénkebb hatását ; igaz még az is , hogy nemzetek nem hasonlítnak olly beteghez, kinek egy orvos recipéjén kívül üdvössége nem lehet; mind ezek igazak lehetnek, és mégis helyt állhatnak mind azon aggodalmak, miket a Festi Hírlap sokakban támasztott. Mert ezen aggodalmak nem függnek gróf Széchenyi okoskodásainak helyes vagy helytelen voltától, hanem tisztán magának a Hírlapnak működésén, hatásán, él nem tagadható irányain, — mint mi azokat feljebb röviden kifejtük— alapszanak. S ezen aggodalmakat mibennünk legalább Kossuth Lajos el nem oszlatta. Így vagyunk azokkal is, miket Kossuth Lajos a népszerűség vadászásának gyanúja ellen felhoz. Említi itt azon sok keserű szemrehányást, mellyel lapjában megyéket és egyedeket illetett. Ez igaz, és mi mégis azt állítjuk, hogy a Hírlap hizelg a szenvedélyeknek.