Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)

Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben IV

mány érdekeie behúzás által terjesztendő; c) hogy ezeknek nyomán a teendők sorában népnevelés, közlekedési módok rendszeresítése, hitel­intézetek, s az ősiség azon módosításai, mellyek azokat feltétele­zik, állanak napi­renden­, de hogy a legközelebb m­e­g­v­i­t­a­t­a­n­d­ó tárgyak: házi adó és a megváltási kérdés, maga minden szövevényes viszonyaiban. S ha bár őszintén megvallva tudtunkra ezek számos ha­zafi kebelben már régen így tűntek fel, még­is nagy nyereségnek tartjuk, hahogy e nézetek és e sorozat a vitálybeli gondolat­csere által nagyobb közönséget és szélesebb helyeslést szerzettek maguknak. Tökéletlenebb a nyert eredmény a működési rend­szerre nézve, mellynek utján előidézendő volna az, mit kívánatosnak mindenki elismer. Itt a különbség nem csupán az irány és modor körül forog, melly az idő­szaki sajtó mezején követendő, de magát a munkáló gépely organismusát, a dolgozó erők benső m­echanis­­musát érdekli. Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos e tekintetben két különböző iskola tanait képviselik. Közelebbi taglalatot érdemel tehát a dolog, főleg, mert még az sem lehetetlen, hogy a két iskola theoriási egyi­­ránt hézagosak. Gróf Széchenyi a módokra nézve, mellyek által is czéljait létesíteni igyekezett, eleitől fogva, mindenkor

Next