Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)
Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben IV
mány érdekeie behúzás által terjesztendő; c) hogy ezeknek nyomán a teendők sorában népnevelés, közlekedési módok rendszeresítése, hitelintézetek, s az ősiség azon módosításai, mellyek azokat feltételezik, állanak napirenden, de hogy a legközelebb megvitatandó tárgyak: házi adó és a megváltási kérdés, maga minden szövevényes viszonyaiban. S ha bár őszintén megvallva tudtunkra ezek számos hazafi kebelben már régen így tűntek fel, mégis nagy nyereségnek tartjuk, hahogy e nézetek és e sorozat a vitálybeli gondolatcsere által nagyobb közönséget és szélesebb helyeslést szerzettek maguknak. Tökéletlenebb a nyert eredmény a működési rendszerre nézve, mellynek utján előidézendő volna az, mit kívánatosnak mindenki elismer. Itt a különbség nem csupán az irány és modor körül forog, melly az időszaki sajtó mezején követendő, de magát a munkáló gépely organismusát, a dolgozó erők benső mechanismusát érdekli. Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos e tekintetben két különböző iskola tanait képviselik. Közelebbi taglalatot érdemel tehát a dolog, főleg, mert még az sem lehetetlen, hogy a két iskola theoriási egyiránt hézagosak. Gróf Széchenyi a módokra nézve, mellyek által is czéljait létesíteni igyekezett, eleitől fogva, mindenkor