Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)
Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben IV
a központosítás embere volt. Nem azon kormányzati központosítást értem itt, melly a helyhatósági jogoknak tetemes részét elnyeli; de egy más nemét a központosításnak, melly a nemes gróf cselekvéseit tulajdonilag jellemzi. Ezen a gróf eszméleti világában már régen fris életet folytató gépelyben, ha én jól veszem fel a dolgot; anyagi középpont: az állóhídban összeforrt, vasutak és vízcsatornák által a legtávolabb pontokkal összekötött, dúsgazdag, bájossá varázsolt Budapest; szellemi középpont: maga a tisztelt gróf és rokonszenvű barátjai; eszközök: a nemes gróf iratai s a helybeli egyletek s intézetek; hatáskör: országgyűlésen kívül a vélemények előkészítése s a magasabb társasági élet magyarosítása, országgyűlésen a főrendi tábla alkotmányszerű opposiliója. Mi volna könnyebb, mint az igy organizált gépelyt mindig szem alatt tartani, a katlan alatt hol erősen, hol gyengébben tüzelni, szigorú taktika szerint előmenni és szoros tudományilag játszani a sakk partie-t! Az illy gépely szabatos működésétől reményű a nemeslelkű gróf, hogy mind azt, mit óhajt, s azon egymásutánnal, mellyet óhajt, éppen azon időpontban, mellyre azt bő kebb óhajtja, pontosan sikeresíteni fogná, mig végre Magyarország „a mostani elkopott félig meddig feudális, félig meddig alkotmányos szövevényből emberhez illő képviseleti rendszerre átvarázsoltatok.“ Nem kevésbbé barátja a központosításnak Kossuth Lajos. Politikai vallásának általános talpköve a vár