Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)
Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben IV
megye. A megyei élet sajátságaival senki nála jobban nem ismeretes, behatott annak minden ágazataiba, nincs előtte titka a szövevényes fonalaknak, szívvérébe vette fel az institutio életnedvét, s a megyei élet fontosságát soha senki lelkesebben fel nem fogta, remekebbül nem ábrázolta. A megyei hatóságon kívül még csak egy más hatalmat ismer, s ez a sajtó—utjáni nyilvánosság. E rendszerben tehát a fő vonások: sajtó, melly megvitatja a kérdéseket; megyék, mellyek azokat határozattá változtatják, országgyűlés, melly e nyomon törvényt hoz. És megvan, amint emlitem, ezek mellett Kossuth Lajosnak is a gyakorlati munkálatra nézve a maga központosítási eszméje. Középponti hírlap, melly az eszméket közre teszi; középponti megye, melly azokat végzéssé emeli, a többi megyékkel felszólitólag tudatja, s ezeknek visszatetsző lépéseit indignatióval fogadja ; — két vagy három középponti ember a középponti újság és megye kormányán, — középponti állandó hallgatóság, melly a középponti városban minden nemű gyülekezetet különbség nélkül környez és lármázva igazgat , másnap közvélemény képében, mint vox populi vox Dei az egész országban kitrombitálandót; ez a mi csekély abstractióink szerint Kossuth Lajos gyakorlati nézete a nálunk kívánatos országlásról. E rendszerben mozgató erő: a középponti újság és megye; kifolyási csatornák: a megyék; öszvefolyási pont: az országgyűlés; ellenőrködő hatalom: a nyilvánosság. Íme két külön neme a működő gépelyeknek, két