Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)
Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben IV
nyában, úgy gróf Széchenyiés is felette homályos annak hivatása. A különbség az, hogy gr. Széchenyi rendszere csak a közvélemény vezetésére szorítkozik s a közigazgatást alkotmányos helyzetében hagyja; Kossuth theoriája ellenben a főhatalom szerepét kivétel nélkül mindenben a benevolus spectator szerepére kárhoztatja: a közigazgatásba és törvényhozásba vág, azt absorbeálja, és nem más mint valóságos foederalisnus. Szinte a túlságig ki van fejtve ezen theóriában a megye eszméje , de homályban hagyva korlátát a törvényhozás és korona irányában. Hogy a polgári társaságban egy törvényes főhatalomnak kell szükségkép létezni, melly rendet tartson, a törvény végrehajtására felügyeljen, egyest és testületet hatáskörükhöz kössön, a túlhágókat oda visszautasítsa, az érdekeikben megsértett egyéneket a törvényhatóságok visszaélései ellen utalmazza; és hogy ezen főhatalomnak a törvények által kitűzött téren kényszerítő erővel kell törvényesen felruházva lenni egyesekre és megyékre nézve, máskülönben minden képzelhető előmenetel kezesség nélkül marad, a törvények végrehajtása nem biztosíttathatik s a magányérdekek ólaimat nem lelhetnek ; ezen ABG-jéről a státustudománynak, Kossuth Lajos terjedékeny lapjaiban még soha egy sort nem olvastam, egy világos eszmét nem találtam Naponként sértve szemléli az egyesek érdekeit, elhanyagolva a törvényt, szaporodva a visszaéléseket, s eszébe még nem jutott, hogy ez nem lehet máskép, míg jót vagy rosszat valósítni egyiránt