Dessewffy Aurél: X.Y.Z. könyv (Pest, 1841)

Pesti Hírlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben IV

nyában, úgy gróf Széchenyiés is felette homályos annak hivatása. A különbség az, hogy gr. Széchenyi rendszere csak a közvélemény vezetésére szorítkozik s a közigazgatást alkotmányos helyzetében hagyja; Kossuth theoriája ellenben a főhatalom szerepét kivé­tel nélkül mindenben a benevolus spectator szerepére kárhoztatja: a közigazgatásba és törvényhozásba vág, azt absorbeálja, és nem más mint valóságos foede­­ralisnus. Szinte a túlságig ki van fejtve ezen theó­­riában a megye eszméje , de homályban hagyva kor­látát a törvényhozás és korona irányában. Hogy a polgári társaságban egy törvényes főhatalomnak kell szükségkép létezni, melly rendet tartson, a törvény végrehajtására felügyeljen, egyest és testületet hatás­körükhöz kössön, a túlhágókat oda visszautasítsa, az érdekeikben megsértett egyéneket a törvényhatóságok visszaélései ellen utalmazza; és hogy ezen főhatalom­­nak a törvények által kitűzött téren kényszerítő erő­vel kell törvényesen felruházva lenni egyesekre és megyékre nézve, máskülönben minden képzelhető elő­menetel kezesség nélkül marad,­­ a törvények vég­rehajtása nem biztosíttathatik s a magány­érdekek ólai­mat nem lelhetnek ; ezen ABG-jéről a státustudomány­nak, Kossuth Lajos terjedékeny lapjaiban még soha egy sort nem olvastam, egy világos eszmét nem ta­láltam Naponként sértve szemléli az egyesek érde­keit, elhanyagolva a törvényt, szaporodva a visszaé­léseket, s eszébe még nem jutott, hogy ez nem le­het máskép, míg jót vagy rosszat valósítni egyiránt

Next